Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903
1903-03-22
1903. március 22. PÁPAI LAPOK. Kiuián következett dr. Kapossy Lucián, a főiskifjúsági képzőtársulat elnökének magas leudületü meguvitó beszéde, melyben mély haia«>al vázolta a iurur szabadságharc nagv jelentőségéi, méltányolta innak kimagasló alakjait. A főisk. énekkar előadott mit kuruc dalt ; halottuk a dalokat náautt is, szín tén jó előadásban, de ily intenzív hatással még sehol. A precíz előadás, a kegyeletes megemlékezés, az ünnepélyes hangulat — azt Matatok — mind ||aregéten közremunkáltak ebbeu. A programm 4. pontja, az esti szinházi ünnepély tulajdonkénen! clouja Lantperth Géza és QécSX Litván társszerzők ! -tó cimü" 3 felvonásos darabjának műkedvelőink állal való előadása volt. A nehéz feladatot műkedvelőink nagy ambícióval, igen szép sikerrel áldották "ieg. Az egész előadás a perfektség nem is várt tokával hatott ránk. Szép jelenség volt Baranyai Jolán Bercsényinéje, bár méltóságos • zátonyunk oly itju, oly üde és kedves volt. hogy mindnyájunkra elfzi moritélag hatott a bús hír, hogy Bercsényi árván maradt és Kőszeghy Zsuzsannával (Hammtr Mich lépett a házasság rózsás láncaiba. Kedves volt Hun mt r Mící Ztuzsikája, Bereaényinéja egyaránt i különösen a fogékony diákszivekre gyakorolt mély hatást, akik közül valószínűleg sokan lettek a március lö-iki est álmaiban, a kedvéért, bujdosó kuruc leventék. Ponti ás volt Józsit Margit udvarhölgye és szomorkodó özvegye egyaránt. Az „erősebb nem" képviselői is nagy ambícióval léptek a sorompóba. Halálozott dicséretet érdemel G. Nagy Béli Rákóczija, ez az erőteljes, átgondolt alakitás. Jól sikerült még Végh Mnos Bercsényije, kinek alakja talán legközvetlenebbül sugározta az igaz magyar liaza.-zeretet ; a poétikus kedélyű Mikes kiváló tolatására akadt lt$dk Józsefben. Ki kell még emelnünk GSbel Károly thökölyauus Gergő bácsiját, aki többször csalt igaz humorával mosolyt a publikum ajkaira. Egyként jók voltak Kováct Lajos Stahrembergje. J'atay Emil nagy vezérje, s a többi alakok is mind, mind megálltak a helyüket, a sugó kivételével, aki tanyájával együtt az előadás előtt hirtelen eltűnt. Feltétlen méltánylást érdemel a rendezés körül való táradhatatlan buzgalmáért dr. Kapotty Lucián képzőtársulati tanár-elnök. A jelmezek, a teknikai kivitel sem hagyott semmi kívánni valót maga után. A felvonások között a főisk. zenekar adóit elő precízen betanult zenedarabokat s a harmadik felvonás után nagy hatással, diszkrét finomsággal énekelte Horváth Lajos, főiskolánk hírneves zenetan arának Gáthy Zoltánnak legújabb ..(.'sonka bonvéd' című szerzeménvét. A fényes recitációk, a pompás összjáték, l az egész darab biztos művészete bizonyára a legmagasabb művészi igényeket is kielégithette. Élénk impressziókkal, a gyújtó „Bakód induló" fülünkbe csengő dallamával hagytuk oda a minden részében fényesen sikerült ünnepséget. — A színházi előadás után a közönség a „ Griff"-be vonult, ahol társasvacsora volt, melynek végeztével táncra kerekedett az ifjúság. A terem a szorongásig megtilt, ugy, hogy alig lehetett mozdulni, ámde a jókedvű és derült, vidám hangulatú ifjúságot mi sem •Iterálta abban, hogy tüzes lelkesedésével ki ne vegye a részét a mulatságból. Az első négyest 80 pár táncolta, mert többnek nem jutott hely. A szokatlan nagy számú közönségről számot adhat a hölgyek névsora is, melyet itt közlünk : Asszonyok : Baranyai Zsigmondné, Barcsi Józsefné, Benczelits Erzsi, Bolla Ferencné (Dáks), Bottka Jenőué, Bisitzki Ödönné (KisCzell), ( sajthay Karolín, Csomasz Dezsőné (Kádárta), < somasz Gyuláné, (Szent-Király-Szabadja), Czuppon Klekné, Bócai Endrénél Fekete Károlyné, Fodor Istvánné, Galamb Józsefné, dr. < iéfin Lajosné (Kis-Cell), Gaál Károlyné, (íyőrfl'y Teréz, Hammer Károlyné, Hermán Pálné, ŐST. Horváth Jánosné, Hajnóczky Béláné, Huvher Lajosné, Jakab (ivuláné, Jezerniczky Kálatánné (T.-Szecsőd), dr. Kapoaay Luciáimé, Kis 'l'ivadarné, Kopácsy Lászlóné. ÖST, Kertai Istvánné, Kovács Detaőaé (Köveskála i, özr. Kovács Sándorné, Kováéi Gézáné iDéghi, özv. Kovács (ivuláné, Körmendy Béláné, Kőszeghy Józsefné | Kéttornyulak i, Kutrovácz Józsefné, Laínpert Lajosné, Migály Károlyné, Nagy Károlyné, Neuhauser lmréné (KitCell), Németh lmréné, özv. Perlaky Gézáné, Pál Ily Oézáué Mersei, Patkó Antalné, Prauer Károlyné, Kácz Gézáné (Moór), Saáry Lajosné, Seregély Gyuláné (Mezőlak;, Szűcs Albertué (Zirc), özv. dr. Szakai Károlyné, Szenté Jánosné, .Szokoly Ignáené, Bzalay Gyuláné (Gyomor), Tóth (ivuláné, Tóth Sándorné, özv. Vikár Káltnánné, özv. Valkó Lajosné, Wüest Ferencné. Leányok: Baranyay Jolán, Bottka Emma, Bolla Amália (Dáka), Bisitz.ky Aranka (Kis-Cell), Bisitctky Janka, Bolla Lina (Stereoton), Czuppon Margit, Czuppon Ilonka, Eötvös Ilermiu (Kongos), Fodor Böske, Galamb Laura, Geyger Edith, Gayer Mariska | Kis-Cell), Horváth Janka, Horváth Miéi, Hammer Mici, Hammer Vilma, Hajnóczky Józsa, Hamvai írnia (Felpée), Huvher Irma, Horváth Bóza, Horváth Jolán (N.-Gyimóth I, Jakab Irén, Józsa Margit, Jezerniczky Irma (T.-Sseotőd), Jerffy Hermin, Kertai Ilus, Komáromi Póza, Kapoaay Edith, Kaszás Sárika, Kulg Krzsike (Kis-1'rgom), Kovácsics leréz, Kovácsics Katalin, Király Jolán, Kőszeghv Lenke (K.-Lak), Kovács Margit (Dégh), Kovács Inna, Kovácsics Lenke, Kósa Margit, Kakas Ida <S.-Vásárhely), Kutrovácz Vilma, Lampert Irén, Migály Mari.-ka, Migály Ilonka, Madár Ida, Madár Jolán (Felpéez), Németh Margit. Nagy Jolán, Neubauer Krzsike (Kis Cell),'Patkó Ktelka, Perlaky Laura, Prauer Irénke, Kácz Juliska i.Moór), Saáry L. Sárika, Szenthe Elza, Szokoly Sárika, Bzalay Irén (Gyömörő), Btalay Irma, Szűcs Jolán, Szűcs Mária, Vikár Erzsi, \'ikár Nelli, Vihnyédi Anna, Vihnyédi Juliska (Rampe-Hollós), Zsilinszky Emma. Intézetek es testületek ünnepe. A Katit. Kör ünnepén, amely vasárnap délelőtt a bencés-gimnázium rajztermében folyt le, nagyszáma lelkes közönség jelent meg, hogy a márciusi nagy események évfordulóján felujitsa mindazt, amit Magyarország e napnak köszönhet. Az ünnepet a Hontidal nyitotta meg, melyet a gimnázium ifjúságából és a kath. kör tagjaiból összeállított vegyes kar adott elő hazafias érzéssel ; Mol mir Kálmán költeményét olvasta fel azután Nóvák Gyula. A kath. kör férfikara énekelte ezután a .Talpra iuagyart" : utána P. I'rikkel Mariáu lépett az. emelvényre; mint mindig, most is gyújtó beszédet mondott az igaz magyaros lelkesedés hangján. A gondolatban gazdag beszéd szépen kidomborította a márciusi események fontos mozzanatait s élénk szinekben tárta a figyelmes hallgatósága elé azon különbséget, mely március LVike előtti és utáni idő között van. Szűnni nem akaró taps és éljenzés kisérte a jeles szónokot he! vére. A kii vetkező szám Szita Gyula ügyes és sikerült szavalata volt. Posa Lajos .Az aradi tizenhárom" cimü költeményét szavalta el oly lelkesedéssel, mely méltán kiérdemelte a közönség elismerését. A Hymnus éneklése zárta be az ünnepséget, melyet a közönség felállva énekelt. Az állami tanitókéjizö-intézet tanári kara és ifjúsága március idusának, a szabadság születésének Bo-ik évfordulóját lelkesen ünnepelte meg. A hazafias ünnep iránt mutatkozó óriási érdeklődést mi sem mutathatja jobban, mint az, hogy az ünneplő közönség nemcsak a hatalmas tornatermet, hanem az előcsarnokot is zsúfolásig megtöltötte. Az ünnep műsora a kiivetkező volt: 1. A szépen sikerült ünnepélyt az itjusági zenekar a Bercsényi nótával nyitotta meg. Lelkesen, érzéssel játszották; Sipötz G. karvezető ügyesen dirigált. 2. Az ifjúsági énekkar Jauitck K. vezetése alatt Kuruc dalokat énekelt, (gyesen válaszolt darab volt. Mig az első rész konyakig meghatotta a hallgatóságot, a bécsi németről szóló rész mosolyt varázsolt a/, arcokra. 8. Ünnepi beszédet Kiss József növendék tartott. Nagyon s/.épen megszerkesztett beszédben kérte I hallgatóságot, hogy szeressék e hazát, I ezt a szeretetet ültessék át gyermekeik, unokáik s tanítványaik szivébe, mert csak a hazaszeretet menti meg a magyar nemzetet az elpusztulástól. 4. Petőfi Sándor Nemzeti dalát Tanitó (iyula érces hangon, szépen szavalta. .">. Az énekkar által előadott Nemzeti dal is tetszést aratott. •''. Illyés Bálint egyik hazafias költeményét Szal'ó Gyula szavalta. Könyeket csalt a hallgatóság szemébe, mikor nagyjainkról emlékezett. He a fájdalom könyei csakhamar örömköuyekké váltak, megvigasztalódtunk mindannyian, hiszen „lesz még gvüinölcs a fán!" 7. Tóth István énekelt (sászár E. zongorakisérete mellett szabadságdalokat. Az énekszám ez alkalommal is, ugy mint máskor, nagv tetszést keltett. 8. Óriási hatást aratott az ének- és zenekar által előadott Csatában is. 9. Petőfi Sándor Csata-dalát Hoynár Sándor szavalta. Ritkán hallhatunk ily szép szavalatot, de meg is volt hatása, jutalma. 10. Végül az ének- és zenekar együtt a Kossuth-dalt adta elő, melynek végeztével a zenekar a Kossuth-iudulót játszotta. Fűnek hangjai mellett hagyta el a közönség az ünneplő intézetet. Az ág. hitt). tV. gyülekezet március 15 ikének előestéjén '/ ä 7 órakor tartotta meg szokásos emlékünnepét. A nagv iskolaterem zsúfolásig megtelt szép közönséggel. A hyinnus eléneklése után Ggurátt l'erenc püspök üdvözölvén a megjelenteket, gondolatokban gazdag, honfiúi lelkesedéstől áthatott megnyitó beszédet tartott. Magával ragadó erővel szólott, mikor a történelem tanuságtételeire hivatkozva, kimutatta, hogy a kegyeletes emlékünnepek a nemzet létezésének szükséges támaszai. Majd gyönyörül szavakkal méltatta márc- lfi-ike jelentőségét, amely egyfelől a magvar nemzet egy szomorú korszakának záróköve, addig másfelől egy szebb kornak alapköve. Tettre, honszeretetre buzditó szavaival fejezte be beszédjét, amely mély hatást tett a hallgatóságra. Az. ünnep többi pontjait karénekszámok, felolvasás is szavalatok képezték. 1,'arasz Antal III. é. tkép. növ. a márciusi napok eseményeit méltatta nagyon vonzóan. Máj Vilmos, í'éterti Sándor, Kiss Lajos tkép. növendékek hazafias költeményeket szavaltak az ünnephez méltó lelkesedéssel. A karének szépen betanult és előadott darabjai Nagy Pál tanitó fáradhatatlan buzgalmáról és szakavatottságáról tettek tanubitonvságot. Az iparos-ifjak Snképső-egylttt szép számú közönség jelenlétében, f. hó 14-én este tartotta hazafias ünnepélyét a Jókai-kör helyiségében. A műsort Nagy Pál karmester vezetése mellett az egvleti dalárda összhaugzatos éueke nyitotta meg az ., Flj őseink hazája" cimü dallal. Ugy ez az ének, mint a műsor egyes pontjai között előadott többi énekszámok igen szépen sikerültek, • méltó elismerésben részesültek. Az ünnepi beszédet dr. Antal (íéza theo!, akad. igazgató tartotta. Beszédében az 1^4^-as eseményeknek nem annyira a többé-kevésbbé ismert politikai részével, mint inkább az akkori időknek ipari és kereskedelmi viszonyaival foglalkozott. Részletesen ismertette a magyar ipar pártolására és fellendítésére 1844-ben alakult Védegyletet, amelynek egvik lánglelkü vezére Kossuth Lajos volt. I >sszehasonlitVS a mult és jelen ipari és kereskedelmi viszonyait, beszéde végén arra a következtetésre jutott, hogv akkor lesz csak Magyarország igazáu boldog, ha a márciusi ifjak követelte 12 ponthoz hozzáteszünk és megvalósítunk még egyet : a magyar nemzet gazdasági jólétének megerősödését, amelynek keretében lendületet nyerhetne pangó iparunk és kereskedelmünk, l biztos megélhetést nyújthatnánk azoknak, akik most a haza határain kivül kénytelenek keresni boldogulásuk útját. Az ünneplőkre tekintettel igen helyesen megválasztott théma, I szónok vonzó előadásában hasznos tanulságul szolgált a jelenlevőknek, akik nem is késtek zajos tapsokban és éljenzésekbeu kifejezést adui elismerésüknek. Iláez Hezsö főiskolai tanár művészi hivatottságra valló hegedű-játéka egyik legélvezeteasbb száma volt a műsornak. A mély érzéssel ÉS mesteri fogásokkal előadott gyönyörű magyar nóták nagy tetszésben részesültek, s a zajos ovációnak engedve, kénytelen volt kiváló előadását egy pár szép nótával megtoldani. — Szelestry János egyleti tag Szávai Gyula „Március idusá"-t szavalta el. Az ambiciózus itju élénk tűzzel, I találó hanghordozással adta elő a lelkesítő költeményt. íleinlein Béla pedig Petőfinek „A hazáról" cimü költeményét szavalta el szép sikerrel. — A dalárda befejező éneke után haragó János főgimn. igazgató, az egylet buzgó elnöke, köszönetet mondott dr. Antal Géza és Iláez Dezső tanároknak, a szavalóknak, a dalárdának a közreműködésért, valamint a közönségnek a megjelenésért.
