Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903

1903-12-20

városának is u körterekben élénk szerepet \ itt előkelő polgár*, ki később felhagyván aa ügy­vádeetadéssel a maroalmentj ősi birtokon gaz­dálkodott. Legidősebb fia, a mai főispánon kivül, ifjabb fiúgyermekei saját szorgalmuk folytán mind tekintélyei állásokba küzdöttek Fel magu­kat igy az ifjabb l)<z*ő, mint tudjuk, rövid ideig bár, de Magyarországnak közbeesőit ni. kir. honvádalmi minisztere volt legutóbb, most pedig a hsdaoreg magaersugu rosérkari tisztje ; Ödön pétiig a (bídmivelésttgyi minisztériumban beosz­tott kir. kultur főmérnök s a legifjabb testvér Andor pedig a kereskedelemügyi minisztérium­ban tn. kir. posta és távirda-igazgató, Kolossváry Józsit', a most kinevezeti főispán, elemi iskolai tanulmányait és • 1 gimnáziumi osztályt Veszprémben végezte, majd Budapesten folytatta a fögimnásium felső osztályait, mig az érettségit a soproni főgimnáziumban tette le ki­tűnő sikernl. A rendkivül szorgalmas ifjú ezután a budapesti egyetemre került a ott elvégezvén jogi tanulmányait, előbb birói vizagát tett, ké­sőbb pedig ügyvédi oklevelet sZelZ.ett. AZ éb-t­lien először a budapesti semmitőszéknél gyakor­nokoskodott, azonban régi vágva, hogy szülö­vánnegyéje közigatása körül szerezhessen her­vadhatatlan érdemeket, csakhamar teljesült, ugyanis lSTfí-huu, Voszprémvármegve közgyű­lése alig huszonöt éves korában, vármegyei második aljegyzővé választotta s azóta — 27 év óta — tagja a vármegye tisztika­rának és pedig lM7S-ig mint II. aljegyző, 1878­téd pedig I. aljegyző, 1881-ben lett főjegyző, 1897 május 29-én pedig alispán, mosf pedig a királyi kegy is figyelmére méltatván az értlemet folyó hó 11-ik napján kelt legfelsőbb elhatáro­zással Veszprémvármegye főispáni székébe emel­tetett. Az uj főispán korán nősült s neje Watthai l'>.itta Kinilia úrasszony különösen Veszprém jó­tékonysági mozgalmaikban hü segítője férjének S VeSZprélll hölgy bizottságai ÓS egyesülelei élén mindenütt szivesen köziem unkái minden áldásos mozgalomban. Az uj főispánnak egj gyermeke van ifj. I >r. Kolutsráry Dezső, ki megszerezte, fiatalkora dacára, szüleinek azt az örömet, hog) csak a legutolibi napokban, mikor a táv i IM* édes­atvjáuak főispáni uifglúvatását tudatta, egyide­jűleg megjött a liu la viral a is, hogv elnyeri •• a tudori diplomát. Volt persze öröm a családban kikkel együtt örül ma már a főispáni kineves­tetés fölött egész Veszprém vármegye közönsége. — Nagyságos törvénytudó szolgabíró uram, im a bizonyságom, rendbe van rajt' minden, Írásban nein lehet olyan nagy becsület, i int ebben a fában, Ez a cifra hántás jelenti, öt pengőt temetéshez adtam, kántornak fizott tn, és a másik kereszt azt mondja tíz pengő, aratás idején rendes áldomáskor helyette fizettem, Gömbölyű karika hat forintról b-szél, Szent­Mihály biícsun Kraus/, nevű zsidónak ital ára képen helyette fizettem. E hun ni két rovás egyforma vonalban, kétszer is tíz pengő. Tálas Juli késfogója, meg neki a lakodalma ennyibe kóstált s a falu itta meg, Ott Volt a biró ur, ott volt a tiszteletes, magamé is köllött, de azt nem számítom. — Rendben vagyok evvel a legénynyel, ugy-e elhiszi a nagyságos szolga­bíró ur? Nevetne a biró, de mikor rá néz arra a barázdás öreg arcra, a melyben ünnepélyesség meg becsület ragyog, komoly l.-sz újra és barátságos szóval felel, — Hanem én öregem, szivesen elhiszem, de a törvénynek már ez nem elég, nincsen ina hitele a fának, annak az iromba régi forma ro­vásnak. Péter András csóválja a fejét. —Nem érem fial ésszel a mit a szolgabíró ur mond. Hiszen nincs én bennem hamisság, itt a községtől a bizonyságom, hamisság, rosszaság, valami hatvan éve, a miútu élek, sohasem hányatott a üzememre, VéüGkezes a jiicik uze illa. --• Szakértői vélemény. — Nm$$hhóci Imív kir. kultúrmérnök Székes-Fehérvárról, u belváros töbh pincéjében jelentkező talajvíz ellen valé vé< lekezés módozatainak megállapítása tárgyában, Pápán f. évi november lié 30-áu megtartott helyszíni szeirjle alap­ján, e bó lödéről keltezve :> következű érdekes szakértői véleményt küldte \ árosunk polgármesteréhez : Pápa város belterületének egyei utcáiban az épületek pincéiben jelentkező talajvíz elleni védekezés módozatainak megállapítása céljából i Földmivelésügyi m. kir. Minister l'r Önagyméltó' 8ágának 83292 V .'!• szám alatt, kelt magái rendelete folytán folyó évi október hó ,'jo-ái megejtett helyaziní szemle alapján van szeren* rs.'-ni • (ellépett bajok eredetére) valamint aaok orvoslásának módjára nézve tiszteletteljes véle­ményeméi a következőkben kösölni: A pincékben talált viznek i helyszíni szemle alkalmival futólag, egyes kémpróbák alkalmazása mellett eszközölt vegyi megvizsgá­lása alapján, azt hiszem, nagv valószínűséggé] megállapítottnak vehetjük azon körülményt, hogy a pincéket elárasztó vis nem származik a városi vízvezetéki hálózatból a vezeték hil>ás tömítése folytán kiszivárgó vizektől, hanem hogv az kizárólag a felszaporodott talaj vis összegyűl em lésének következménye. A pincékbe beszivárgott vis ngyanis meszet, csuk a leg­csekélyebb mértékben, ellenben szerves anyagok bomlására mutató anyagokai ammóniák stb.) bö mértékben tartalmaz, holott közismerettt tény, hogy a pápai vízvezeték vize nagy mér­tékben meszes tartalmú. Annak magyarázat ánl. hogy a talaj viznek ilyen nagy mértékben való felszaporodása korábban észlelhető nem volt, s hogy ez osak a vízvezeték özembe helyezése óta jelentkezik, azt hiszem, szintén elfogadhatjuk azon körül­ményt, hogy meg annak előtte a városi belterü­let e/.ea város részében, valamint, a magasabb fekvést! városrészek) • • is ti kutak szolgáltatták az összes használati vizet, tehát azok folytonos merítése folytán a talajvíz bizonyos mértékű, s a meteorológiai viszonyóktól függ ingadozások­tól eltekintve állandó színben tartatott, addig a vízvezeték létesítése, óta a kutak egészen baaz­• álaton kívül belyezvék, a így a talajvíz színé­nek Bölyesztésére gyakorolt hatásuk megszűnt. Bármint álljon is azonban a dolog, nevezetesen bárhonnét származzanak is azon vizek, a melyek az említett pincéket elnedvesiíik, helyesebben elárasztják éa hasznavehetetlenekké teszik, az .Megszólal a Tálas Pista. — Esküdjék meg rája igaz Istenere. hogy annak a botnak ninosen hamissága. A bíró beleszól : — Egyezzenek össze, maga Péter Andrea felét megfizeti a Tálba Istvánnak, aki azzal be­elégszik. Táloa Pista ismétli : — Esküdjek meg rája­Az öreg Péter András osak néz rá. II» éppen kívánod, meg ver ám ai Isten Táloa Pista Ham, vigyázzál osak rája. A szelíd kék, öregszem pár. heletönódik a legény szemébe es abban annyi szemrehányás, méltatlankodás bm ánata égett' hogy a legény egykedvű közömbös aroát elöntötte a láng. Baóhli akart, de ai öreg keze már a szivén nyugodott. Erős. áhítatos hangon, azzal a temp­lomi pózzal, nielylyel az Isten házába járó, pap ••avara figyelő ember tanul el, mondja el András bácsi uz esküt Isten engem úgy segéljen 11 I Az esetnek végei .\ bíró elutasítja Tálas Istvánt az igénynyel. merthogy az esküt. amit. ö maga ajánlott, az elleniéi letette. Kö/.lie szól Péter András \ — Nem jól mondta a nagyságos szolga­bíró ur, nem voltam én ellensége sohase ennek a Legénynek, mint a tulajdon édes fiamat, hűen ugy gondoztam, törvényolött ő kergetett meg, csutosságot rajtam <;supáu fiak ö cselekedett. ebből származó bajok csakis olyként orvosol, hatók, ha ezen vizeknek olyan levezetéséről igondoskodunk, amely azoknak aaabadlefolyáaát minden körülmények között biztosítani fogja ez pedig — és ebben Török János városi mérnök úrral teljesen egyet, kell értenünk csakis megtelelő alagesö-hálózat létesítése utján érhető el. Hangsúlyozni kívánjuk e helyütt, hoirv ezen alagesö-hálózat, amennyiben az célszerűen fog elhelyeztetni, még a város belterületénél! a közel jövőben szándékolt általános eaetornásá­sakor sem fog fölöslegessé válni, mert a városi csatorna hálózat, a mely a szenynyes vizek elvezetésében nyilvánuló hivatásánál fogva mái a talaj fertőzés elmellőzése végett is a legtöké­letesebb mérvben vízálló anyaghíd építendő csatorna vonalakból fog állani, a Uuajvisak színének kellő mérvű lesülyesztéaét csak ugy fogja eredményezhetni, ha azzal egyidejűleg mindenütt ott, almi azt a talajvíz magas volta megkívánja, a megfelelő alagesö-hálózat is léte­síttetni fog. Ha tehát a most létesítendő viz­Levesetés céljából elhelyezendő alagcsö-hálóaat megtervezésekor a városi csatornázási tervezeti.' :i ivein, figyelem fog fordíttatni, vagyis ha ai alagcsővonalak ugy fognak elhelyeztetni, hogv aaok a városi csatorna-hálózat kiépítésekor akadályul szolgálni nem fognak, akkor a csator­názási műveletbe beilleszthető munkálatot, foga­natosítottunk Kz tehát egyike azon azempontok­mik. a melyek az alagcaöhálózat megtervezésekor figyelembe veendők lennének. A másik, igen gondos körültekintést igényin, szempont az, hogy a pincék vizének levezetés céljából létesítendő gyttjtő-csövonal aa összes pincék lecaapoláaí igényeit kellőképen kielégít., mélység mellett, megfelelő eséssel terveztessék és hogy e mellett annak a várost ulajdonát ké­pező nj bérhia közelében élvonalé régi várárokba való beömléae, ezen árokfenekéné] 30 40 cen­timéterrel magasabban történjék, nehogy ezen várárok fenntartásának elhanyagolása a gyűjtő alagcsövonal kíszájadzáaánál a víz kiömlését a lejrcsekólv< hh mértékben is akadálvozza. Ezen most előadott követelmények gondos műszaki felvételét igénylik egyrészt a levezető gvtijtö osövonal hoaazazelvényének, kapcsolatban az egves lecsnpolást igénylő pincék fenekének pontos belejtiuérczésévcl. másrészt gondos fel­Vételét a recipieusként felhasználni szándékolt regi várárok megtelelő bosszú Siakassának, hogy ii tervezéskor a mutatkozó szükséghez képest ezen recipiens megtelelő mérvű lemélyesítéséröl is hhessen ezen felvétel alapján gondoskodni. A pincék kiszárítása céljából elhelyezendő BZÍVÓ-CSÓ vonalakat semmi körülmények között nem tanácsos mélyebbre helyezni, mint a tahik alapozási mélysége ós azok a pince-falak színé­től legalább l.l) méter távolságra helyezendök, — Jól van hát. elmehétnek felel a bíró. — A két ember megindul, mikor kiérnek az ország­útra, egy ideig szótlanul ballagnak, hangjuk meg nem indul, mennek egymás mellett, végru a le­gény megszólal : — A haragosságom tette Péter bátyáin, ón nem vagyok rossz szívvel magához. Az öreg felel : Meghurcoltál, halálig rajtam marad a gyalázat. . v legény Lehorgaaatott tővel megy mellette, de :. lépését ugy Irányozza, hogy mindig köze­li bb kerül az öreg Péter Andráshoz, szinte ösz­szesímul a testük. Hosszú az ütés lassanként megindul a beszéd. Számolnak,magyarázkodnak, vitáznak, ugy hogy szinte harsog a szavuk a nag\ csendben végre megegyeznek. — Ti­las Pista beismeri kigyütt a számodás, mondja szégyenkezve, kar volt megkeresni a törvényt,. Az öreg felel : Bizony oktalanul tetted, nem visz az sohase jóra. Es beszél szaporán temérdek baj­ról, izgágaságról, romlásról, a kinek a törvény az oka, az a törvény, amely most egy félórája a z o pörös dolgát, jó módra végezte, esküjét el­hitte, sorsában rendet, tett, a mit, mégis gyűlöl mint az olyan dolgot a mitől az ember fél.

Next

/
Thumbnails
Contents