Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903

1903-12-13

XXX. évfolyam. Pápa, 1903. december 13. 50. szám. PÁPAI LAPOK Pápa Táras hatóságának és több pápai * pána-ridéki egyesületuek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: .lúkai Mór-utca 9t>9. 9zárn. Kiadóhivatal: «1 oUibt-rgf (iyula papirkereskedése, Kfl tér. Telefui irAn. : 41. Felelős szerkesztő: KÖRMENDY BÉLA. Klúlizetések és hirdetem' dijak » 1»; ki»dóhivstaláui>* kuldsndOk. A lap ára: egéaz évre 112 kor, félévre ti k., negyedévre 3* Egyes szám áru N tillér. A magyar sörről. A legcsekélyebb dolog is, amelylyel kimutathatjuk magyarságunkat, nem oly csekély reánk nézve, hogy azt léptennyomon ne hangoztassuk, bármily téren is. Nekünk, akiknek kötelességünk ébren tartani a társadalmi kérdéseket, városunk speciális érdekei mellett, kötelességünk reá mutatni mindig és mindenütt a magyar érdekekre is. Különösen nagy hátrányban vagyunk a magyar ipar és kereskedelem terén e tekintetben. Még ma is. amikor nvuO a/ godt lélekkel elmondhatjuk, hogy amit a magyar munka produkciója nyújthat, az bátran kiállhalja a versenyt a külföld hasonnemü termékeivel, még ma is többre becsüljük mindazt, amit idegenből exportálnak hozzánk. Pedig minőség lekintetébert a magyar ipar terméke, melyet a magyar kereskedelem hoz forgalomba, bizonyára túlhaladja a külföld, sokszor silány, de annál drágább termékeit. A magyar közgazdasági élet produktivitása, a magyar kereskedelem forgalmának intenzivebbé tétele, a magyar iparnak füllend ülése pedig egyedül a magyar közönségtől, a magyar társadalomtól függ, vagyis annak támogatásától. Amig a magyar társadalom nem fogja lelkiismereti dolognak tartani azt, hogy szükségleteit magyar termékekből fedezze, addig hiába bizunk a közgazdasági élet föllendülésében és hiába reméljük a magyar ipar és kereskedelem jobb jövőjét. Ma már jóformán nincsen a magyar kereskedelem forgalmában olyan cikk. melyet magyar kéz ne gyártana. Íme vannak már magyar gyárak, melyek szövik a posztót, a vásznat, gyártják a gépeket, a cukrot és egyéb cikkeket ;iz élet ezerléle szükségleteinek kielégítésére. Ott vannak például Kőbányán — hogy mást ne említsünk — a magyar sörgyárak. A sör már olyan fogyasztási cikk orszagmihba. ^igr úgyszólván mindennapi szükségletté vált ós nagyon fontos közgazdasági tényezővé lett. Éppen ezért, nemcsak mint fogyasztási, de mint forgalmi cikkel is kell. hogy foglalkoznunk vele és pedig magyar szempontból. A magyar szempont pedig az, hogy ha a sörnek, mint élvezeti cikknek oly nagy forgalma van Magyarországon, akkor csináljunk a saját sörünknek forgalmat és nem a német söröknek. A magyar kereskedőknek, a magyar vendéglősöknek arra kellene törekedniük, hogy a közönséggel megkedveltessék a magyar sörgyártmányokat. A közönség pedig fogyaszsza inkább a magyar sört és ne igyék oly előszeretettel schvechati, vagy pilseni sört. Követeljen a kereskedőtől, vagy vendéglőstől mindig magyar sört, akkor ezek is reá lesznek utalva arra, hogy magyar sört hozzanak minél nagyobb mennyiségben forgalomba. Az az ellenvetés pedig, hogy a magyar sör drágább, önmagától el lóg esni akkor, ha nagyobb lesz a forgalma, amit már annál inkább megérdemel, mert kétségtelenül jobb a külföld gyártmányainál. Kzt vegyék figyelembe városunk kereskedői és vendéglősei, valamint ibgyaszté) közönségünk is ezt tartsa szem előtt, mert bármily irányban és bármily mértékben is nyilvánuljon meg hazafiasságunk, azt kicsiny lenünk soha sem szabad. TA Q losanyi vár építése. — A „l'épai Lapok" eredeti tinaja. — Kiizli Sarudy György. Nagy mesterek Tosány várát rakják, Egy anyától való három testvér; Radó mester a legnagyobb köztük. Péter mester utána középső, (iojkó mester a legkisebb testvér. Ami falat nappal építettek, Lerombolták éjjel azt a Vilák, Radó mester igy szólt öesoseihez: „Megépitni nem birjuk a várat, Áldozatot kell belé falaznunk. Ha majd este szállásunkra térünk, Egyikünk se szóljon hitvesének: A ki holnap reggelinket hozza, Azt belé kell falaznunk a várba " Amint, este szállásukra tértek, Szobájába kiki ment nejével, Radó mester igy szólt hitveséhez : „Hallgass reám, kedves hitestársain, Ha te kosod a reggelit holnap, Befalazunk tégwlet a várba" Péter is igy szólt a hitveséhez: „Ha te hozod a reggeht holnap, Befalazunk tégedet a várba." Uojkó hallgat, árva szót se szól ö. Midőn másnap reggel hajnalodott, AK anyósa reggelit készített, Aztán pedig szólította menyét: „Radinica, kedves menyem lelkem, Mestereknek vidd ki a reggelit!" „Gyermekemet a síró görcs bántja. Én hazulról most ii-m mehetek el, Mestereknek nem vihetek ételt. • Szólitá az itju Petrovicat ; „Petrovica, édes menyem lelkem, Mestereknek te vidd ki az ételt I* „Nem vihetem, kedves anyám lelkem, Fehérneműm épp most vau a hígban, Ha átmegyek, megromlik a ruhám." Szólitá az ifjú (tojkovieát: „(Tojkoviea, itju menyem lelkem, Mestereknek te vidd ki az ételt!" Szívesen megy a tiutal asszony, Mestereknek viszi a reggelit. (iojkó mester már messziről látja, Lelógatja fekete bajuszát. Csodálkozva kérdi itju neje: „Mi bajod van édes Qojkóm, mézem ?" „Jaj ne kérdezd, kedves hitestársam! Színaranyból volt nekem két gyűrűm, besiklottak ma az ujjaimról, Befalazták mind a két gyűrűmet". „Ne bolondozz tde-. liojkóin, méz. i ' Van nekem két kedves ifjú öcsém. Aranyban ok ügyes jé ötvösök, Arany gyűrűt csinálnak ők ujat " (iojkó mester igy szól erre ismét: „Színaranyból volt nekem egy almám Befalazt ák ma arany a Imámat !" „Légy osak "kos, édes (iójkóm, mézem! Dicsekszem én két kedves öcsémmel. Aranyban ök ügyes jó ötvösök, Aranyalmát csinálnak ök ujat." íme a két mester mit mivel most } Megkötözik itju (iojkovieát, Befalazzák öt a vár tálába. Megépítik ök a fehér várat. A mesterek este haza térnek, (iojkó mester két kis fiacskája, Két kis fia hangosan sir, jajgat.