Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903

1903-12-06

PAPA] LAPOK. 1 '.•().'>. december ti. juk azt a reformot, mely a középosztályt olyan vagyoni alapra akarja állitani, amelyet a bebalzsamozás és mesterséges külső erő tartanak össze élettelenül. A középbirtokosi hitbizomáiiy pedig e rendszabályok közül való. Klőször jegyezzük meg azt, hogy mennél több birtokot kötnek le örökösül, annál kevesebb reménysége lehet a parasztnak, hogy ő vagy nemzedékei bildet szerezhessenek ; annál maróbb legi a íöhléhsége és — annál nagyobb lesz az állandó kibujdosás. Másodszor és utoljára ne felejtsük el azt, hogy a középbirtokosi hitbizományok tervével az országrészi kongresszusoknak az az. áramlata, amely retrográd irányba töltetett, tetejéig jutott. S eh bei már kell megjegyzést tennünk. Mert ezt az áramlatot nyomoztuk eredetétől kezdve; most látjuk, hogy a hullám elérte taraját. Ismét leteli' bukik és törvényszerüleg visszafelé fog folyni az ár. Ez a visszafordulás pedig, am« lyet várunk, amelyei követelünk, ugyanabban a jegyben fog megtérni, amelybe itt beillesztetett. A kÖtÖtl birtok jegyében. Azt értem alatta és mást nem érthetek, hogy ;t kivándorlás legmélyebb kútfejét csak a földéhség jogos kielégítésével szüntethetjük meg. A parasztot tehát csak agy tarthatjuk meg, ha ott, ahol a kivándorlás szükségessé teszi, megadjuk a jogi jelentőségéi annak, hogy a kötött birtok és első sorban a hitbizomáiiy fölboutassék. Erdeke ez a tulajdonosoknak Í8. Erdeke, vágya ez a parasztnak is. De érdeke mindenek lölött annak a magyar államnak, amely nem vérezhet el a rettentő kivándorlási veszteségben, mely másként meg nem tartja népét a nemzetközi áramlatok vonzása között és melynek egyetlen kivándorlási politikája az lehet, hogv mennél több nj exisztenciának nyisson szabad boldogulást. Városi közgyűlés. — teoa. ma. .in. — Kendezett tanácsú városunk képviselőtestülete, Mészáros Károlv polgármester elnöklete alatt, bátron délután .'i órakor kösgyfllést tartott, mely iránt meleg érdeklődést tanúsítottak a városi képviselők, akik s/.ép számban jelentek meg a közgyűlésre. A majd három órán át tartó gvülésen volt elég beszéd és felszólalás, mégis egy tárgv, a péksátrak ugye kivételével, a/, állandó választmány javaslatai emelkedtek jogerőre. Több felmerült kénlés és indítvány fasse res le a közgyűlésnek érdekességét, melv nem mindennapivá vált, midőn egy interpellációhói kifolyólag felvetették az. es/.mét, hogy legyen Pápa városa, törvényhatósági joggal felruházott város. j Viharos kö/.lelkesedé-t idézett elő polgármesterünk kijelentése, hogy a kérdést tanulmány tárgyává teszi és javaslatát ez érdemben annak idején a kösgyülés : elé terjeszti. .Mi is bár még e-ak a jövő s/.ép zenéjének tekinthetjük az elhangzott nagy horderejű szavakat, a legnagyobb lelkesedéssel éa a legőszintébb örömmel üdvözöljük a szép tervet, a határozott elnöki enunciációt, Közderültségei keltett a tárgysorozat utolsó pontja fölött megindult vita, melynek során a péksatrakat az illem és • közerkölcs szempontjából nagyszerűen le- é- eltárgyalták a nagytemplom mellől. A kÖZgyÜlés terme ÍS kivetkőzött inegs/.okott szürkeségéből, ameuyiben a sötét idő okából már l kora délután felgyújtották a tanácsterem jó, régi j lámpáját él ha nem is túlságos nagy, de elég barátságos világitás mellett folyt a tanácskozás. Tudósításunk a közgyűlésről a kővetkező: Megnyitás és jkv. hitelesítés. Elnöklő polgármester, a megjelent képviselők üdvözlése után, a közgyűlést megnyitja és a felveendő jkv. hitelesítésére felkéri Ács Ferenc, dr. Kendi Ádám, Nemes Jánoa, Vágó László ég Valter Sándor váro-i képviselőket. Ceokngay Károly főjegyző aa előző ülés jkvét felolvasván, azt módosítás nélkül tudomásul vették. Polgármesteri jelentések. Polgármester bejelenti, hogy • vármegye törvényhatósági bizottsága jóváhagyta a városnak szervezési szabályrendeletét, a W'einherger .lenövel és ltodáns/.kv testvérekkel kötött lakbérleti s/erzödé-eit és a tianz és társa részvénytársasággal a villámot világitás tárgyiban kötött szerződését. — A jelentések tudomásul szolgáltak. Interpellációk. Napirend előtt üzajthag Dániel azon interpellációt intézte a polgármesterhez, vájjon hajlandó-e intézkedni, miszerint a város, a gyakori állatbeteglégek alkalmából alakított véeskerfiletekba be ne vonatásét és más elbírálás alá kerüljem e tekintetben, mint a legutolsó kis község'.' Ha ez másként keresztül nem vihető, indítványozza, bogy tegye meg a képviselőtestület mindazokat a lépéseket melvek szükségesek ahhoz, hogy a város az önálló törvényhatósági joggal felruházott városok sorába léphessen. — Polgármester válaszában kijelenti, hogv az állategésségögyi törvények és rendeletek keretén belül mindent elkövet, hogy a város anyagi érdekeire néha annyira fontos állatvásárok megtarthatók legyenek, de a várost jelenlegi helyzetéhen, felsőbb rendeletek ellenére, a vészkerületből kivonni nem lehet. Az indítványt, hogy Pápa város önálló törvényhatósági joggal felruházott várossá fejlesste-.ék, tanulmány tárgyává tes/.i é< javaslatát annak idején a képviselőtestölet elé terjeszti. - - A választ ligv interpellál'',, mint az egész képviselőtestület, nagv lelkesedés mellett, tudomásul vette. Kui'iíi's Sándor a veszprémi uton és Li/i/ierl Sándor a Barát és Yiz utca közt egy-egy kövezett gyalogátjáró készítése ér,leniében interpellállak. Polgármesternek tudomásul vették azon válaszait, hogy a veszprémi uti gyalogátjárót, ha a irizsgálal igazolja annak szükségét, elkészítteti; a másik átjárót pedig, atnenyihen vau a város l tk kockaköve, kikövezteti és ha nincs ilyen, ügy a kö megrendelését kérni fogja a képviselőtestülettől. Ezután következett a napirend és dr. /.',',, László indítványára a tárgysorozatnak utolsó pontja, a heti állatvásár-tér Dgye került elsőbben tárgyalás alá. Hosszabb eszme csere után, melyben Pados József, Kellner Vilmos, Vágó László, Marton Antal és dr. Kende Ádám vettek részt, a közgyűlés egyhangúlag elfogadta az állandó választmány jas 18latét. Eszerint a képviselőtestület helyeslőleg tudomásul veszi a polgármesternek intézkedései) él az alispánhoz intézett felterjesztéseit • heti állatvásártérnek a városi iparosok kereskedők érdeke -/.iinelsőrangu impresszárió vette pártfogása alá. aki óriási Music Hallt bérelt a részére. Ide dűlt New-York népe és a karcsú, halvány fiatal embernek garmadával hullott lába elé az arany és a babér. Körülrajongták, ünnepelték, hódoltak neki és a dicsőség isteni italától mánioto- művész már csak mint egv j álomra gondolt vissza arra az időre, amikor messze tul az < tceánon kaszinói tag, első gavallér és az ősi •hal birtok tulajdonosa volt. De azért szive mindig tájon dohhant meg, amikor visszagondolt arra a darab fekete földre, amely az övé volt, azokra na aranv kalá-zokra, amelyeket neki arattak le. Mert ez a sziv magyar sziv volt, hamisittatlan magyar sziv, j amelynek drágább egy darab az áldott hazai tokiból, mint a világ valamennyi aranya és dicsősége . . . III. Kun Aha egy este a fehér Házban játszott a/ Egyesült Államok nagyhatalmú elteiké előtt. Mikor hazatért, inasa látogatót jelentett. Előkelő simára borotvált yankee dzsentlmén lépett he. — Cheeeford vagyok- mnttatta be magát révidea. A művész Ismerte ezt a nevet. A vsa tröszt e^vik nagyhatalmú igazgatójának, egy ismert hatalmas milliárdosnak a neve volt. Udvariasan meghajolt. — Szolgálhatok uram? — Uram. az én leányom szereti önt — szólt B nábob kimért hidegséggel. — De hiszen . . . uram ... én az t)n leányát nem is ismerem. . . . — Nem tesz sémit, ö ismeri önt. Akar a térje lenni'.' — De urain, én nem vagv ok magvar gróf. l'.z csak az impresszárió tintája. Egys/.erü köznemes vagyok, noha a legrégibb családok egyikéből. — Nem tesz. semmit. A leányom nem a grófi OÍmért szereti. De nekem azon a pár ezer dolláron k ívül, amit eddig félretettein, semmim sincs! . . . Nem tesz semmit, felelt a yankee változatlan nyugalommal. Az éu leányomnak van tia millió hozománya és halálom után egész vagyonom az övé. Ismerkedjék meg vele és azután közölje elhatározását. Csak egyet kotok ki: Önöknek itt kell lakniok, ahol én lakom és életcin végig mellettem kell uiaradniok. Miss Cheeeford egyike volt a legbájosabb és legcsinosabb kis misszeknek, akiket a yankee földje valaha termett. Nem OSods tehát, hogy Kun Ahának de genere Kun, nem volt kifogása a házaság ellen. Kgy hónap múlva tehát térje volt missz Cheesfordnak és veje Mr. < 'hecstördnak, az amerikai milliárdosnak, a vaströszt hatalmas igazgatójának. IV. További félév multán pedig, bármennyire jól énzte magát Kun Aha a milliók birtokában és bármennvire szerette az ö Terrvjét, beadta a válókeresetet a new-yorki polgári bíróságnak. Az uj íérjet ugyanis a szerelem és bőség mámorában hirtelen valami mondhatatlan epedés fogta el. Maga előtt látta az ahai kastélyát, a hullámzó vetéseket, az egyszerű, becsületes magyar népet. Egy isép napon kijelentette, bogy neki menni kell haza, Magvarországha. < > máskép élni nem tud. Az öreg Cheeeford nevetett. Egy feltételt kötöttem ki, ahhoz ragaszkodom. Azt hiszem tia millió és egy aaép asszony, aki imádja az embert, megéri, hogy leküzdjünk egy kis beteges honvágyat. De a/t a betege- vágvako/á-t nem lehetett oly könnyen legyőzni. Mindig hatalmasabbá és hatalmasabbá vált. Ei hiába voltak mrs. Ku-i könyei. A vaskirály sem tágított, pedig egy nálánál nagyobb erő kény-zere alatt állott. A válópör tehát megindult. Egy héttel, mielőtt Kun Aha, zsebéhen az Atlantic Comnánl jegyével, könnyű és mégis fájó szivvel az utolsó előkészületeket tette a tengeriüli útra, betoppant hozzá a hajthatatlan após. - A leányom öngyilkos akar lenni. () érte minden áldozatra kén vagyok. Hol van hát az a llarbária'.' Megyünk mi is < >nnel! . . . V. Az abai birtok pár bó múlva ismét gazdát cserélt. A (heesford család millióival ott telepedett meg és megteremtette az ország legtökéletesebb mintagazdaságát, melynek gyárai is nagy eks/.portot űznek. Kun Aha nem tart versenyistállót, hanem maga kezeli a birtokát és igazgatja a gyárait. Mr. Cheeeford pedig eljár a megy sgy ülések re, szűz dohányt sziv és tipikus magyar fólde-ur. Kz az egyetlen foglalkozás a világon, melyet a vaströszt igazgatói állásánál is különbnek tart.