Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903

1903-11-22

XXX. évfolyam. Pápa, um. november 22. 17 szám. PAPAI LAPOK Pápa varos hatóságának éa több papai i pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőséé:: Jókai Mór-utca 969. szám Kiadóhivatal t Goldberg Gyula papirkereskedése, F tér Telefon-ttdm: 41. Kelelös szerkesztő : KÖRMENDY BÉLA. Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ara: egéss évre \ j kor., Félévre 6 I... negyedévre 8 k Kjiyes s/.áiii ára .'!ll lillér. Vásárterünk rendezése. Több hét i'da foglalkoztatja a heti állal vásártérnek Ugye városunkat, annak intéző kőiéit és ÍI közelebbről érdekelt városi polgárokat. Mi is már hozzászóltunk párszor lapunkban a kérdéshez, mely mindenesetre kell, hogy mielőbb végleges, de egyúttal kedvező és alapos megoldást nyerjen. A városnak és lakosságnak eminenter fontos érdeke, hogy ezen közérdekű ügy rendezése megtörténjék mihamarább. Nagyon indokolt tehát, hogy mi is napirenden tartjuk a vásártér-ügyét, melyre vonatkozólag egy kiváló szakértőnek kikértük a véleményét. Ez inni valami kedvező, meri szerinte a jelenlegi heti állatvásártér nem felel meg az állategészségügyi törvény és vásártartási szabályrendelet követelményeinek és különösen köz- és állategészségügyi szempontokból esik súlyos kifogás alá. Legutóbb közölt cikkünkben is azt hangoztattuk, hogy elsőben is a vásárteret a követelményeknek megfelelőleg kell átalakitani és rendezni, bogy a vásártérnek régi helyén megmaradását biztosítsuk a város és lakosság jól felfogott érdekéből. Így és ezek folytán nem lebet más a teendő, minthogy tegyük a vásárteret, ba nem ieg' -zen, mert az nem lehetséges a kérdéses helyen, de legalább lehetőleg alkalmassá arra a célra, hogy ott a heti állat vásárokat megtarthassa a város. Elodázni tehát a vásártérnek rendezé~ét nem szabad, sőt ellenkezőleg arra kell törekednünk, hogy a rendezésnek kérdése mielőbb niegoldassék. Kzen BZenpontból célunk, hogy tárgyilagosan elmondjunk egyet-raást a vásártér rendezéséről, figyelmébe kérve és ajánlva a városi tanácsnak az. alábbiakat. Az állategészség-ügv rendezéséről szóló 1

sns

. évi VII. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 4U0(iii ls.ss. számú földművelésügyi miniszteri rendelet és utasítás 30. éa 31. jj.; ai az. állatvásárok rendtartásáról szólnak és pedig a következőleg: 30. ?: Állatvásár alkalmas és célszerűen berendezett téren tartható. A vásártérnek a helységen kivül kell feküdni -. mennyiben lehet ezen szabály alól kivételnek helye, azt csctről-csctre ezen minisztérium állapítja meg. 31. A vásártár berendezéséhez tartozik, hogy korlátokkal vag) álkokkal körülvétessék s az állatok fölállítására szükséges teriilet korlátokkal elkülönittessék és a marhalevelek kezelésével járó írásbeli teendőknek elláthatása céljából fedett s zárt helyiség rendelkezésre álljon; végre hogy a vásártér közelében elzárható helyiség jelöltessek ki. hol a) ragadós betegségben szenvedő, b) egészségi Szempontból egyébként kifogás alá eső, c) tulajdonjogi szempontból gvanus állatok külön-külön elhelyezhetők legyenek. Ha tény, bogy a íöldmivelésílgvi miniszter 1890. évben megengedte a heti állatvásároknak B mostani helyen tartását és ezen rendeletét hatályon kivül nem helyezte, ugv az. idézett 30. §-nak vásárterünk be1 vére vonatkozó intézkedése tlcsik önmagától. Azonban a hivatkozott másik szakasznak, a ."il-nek rendelkezései kell, hogy feltétlenül végrehajtassanak. Kifogásolják a vásártérnek jelenlegi berendezését, és állapotát, mert a vásártérre —1 felől is fellehet hajtani az állatokat, ugv, hogy ennek következtében 1—2 állatorvos seramiképen sem tudja teljesiteni az állatoknak szigorú és alapos vizsgálatát ; a lóvásárnak nincs külön elkorlátolt helye, mert ez a Korona vendéglő előtti -zabád téren é.- a Dvili utcán, ti kiscelli uton van; a helybeli állatok, úgyszintén a 31. 4;Aiun, az a — c alatt említett állatok számára sinCB kijelölve külön terület: végül a korlátok rosszak és némely helyen másként kellene azokat elhelyezni. Nézetünk szerint a rendezést akként kellene foganatosítani, hogy a kifogásolt hiányok pótoltassanak és a vásártér mizeTA RCA. Vásárt csaptam. Vásárt csaptam a szivemmel, eladtam, Kgy csók volt az. áldomás rá megkaptam, Hej Istenem, de rwssz alkut kötöttem I Bolondozik az a kis lány énvelem. Megkérdeztem utoljára, még egyszer, Hogy mondja meg sz igazai si egyszer. Mnsnlyogva azt telelte, nem szeret. Mosolyogva tépte ki a szivemet. Erdőst Desső. Csalj meg... — A „Pápai I.ajiok' eredeti tarraja. — lrt.i Ihn-lhn. Olyan kedves, illatos volt az otthonuk, mint e

gv uj, puha kis fészek a virágos faágon. A homálytű elmosódott tárgyakon rózsás fény derengett. Körfii édes, sejtelmes csend. Tardy árpád, ez. idő szerint a világ legboldot>

Ä,

't> embere, ott nyújtózkodott teljes kényelemmel • medvebőrről borított pamlagon. Várta a (eleségét ábrándozott. it alkonyat óráit igy a csendes félhomályban kttteeskéa szokták eltölteni. Ilyenkor tettek bobé vallomásokat egymásnak a közel édes múltról, melynek ragyogó emlékeinél csak a jelen gyönyöre lehet sz.eMi. Naiv gverekpár lévén, ekképen módosították a térj és feleség közti szükségas bizalmat. Árpád ur épen azon töprengett, mily fajta kérdésekkid fogja ma ostromolni okos asszonykája, mikor hirtelenében két puha, meleg kacséi oda tapadt a homályban révedező szemeire, s hamis kacagással kérdezte egv üde, zengzetes hang: ki az? Tardy ur nem azért volt pár hónapos férj, hogv az. ilven kedves orvtámadásra szerelmes öleléssel ne feleljen. Magához vonta a hamiskodó asszonyt,] s két erős karját sem hagyta renyhe tétlenségben linylődni. A doromboló cica viszonozta az. ölelést. Minden vonakodás nélkül megtartotta trónfoglalóját az urscskája ölében, i nála szokatlan bőkezűséggel kezdte osztogatni a csókjait. K/./.el egyidejűleg a legnagyobb elismeré- hangján ki is jelentette, hogv uracskájánál kifogástalanabb férj és korrektebb gavallér nem létezik a föld szinéu. A máskor várva-várt és mohón feltett kérdésnek il veién való kéalelkedése kissé gondolkozóba ejtette férj-uramat, aki dacára jól nevelt egyéniségének, nem titkolhatott el egy gyanús oldalpillantást a feleségére. — Haha, nevetett, maga alighanem akar valamit. Ismerem a kisleánykori szokásait. Nem szokta maga ok nélkül pazarolni a csókjait. A csókzápor ismétlődött, s bevégez.Iül Tardyné őnagysága kijelentette, hogv a mai kérdés felette érdekes é- szigi.ru fog lenni. — Aha, liát innét a csókban való pazar bőkezűség'.' ! Sejtettem mindjárt — járt el elég helytelenül térjem uram szája. I >c nyomban megbánta, mert a felrótt kegyadományt csinos kis zivatar kiivette. Klári asszony felállt, s miután tekintélyes pózba helyezte sudár termetét, lesújtó tekintettel mérte végig a bfinöst. — Ügy — hangzott gúnyosan ön azt hiszi, hogy merő számításból idilli jeleneteket rögtönzők, hogy bővebb vallomásra bírjam I Nem uram, — I itt megrázta dacos kis fejét — ily alacsony számításra az. ön neje nem képe*. Szólt, s minden bővebb felvilágosítás mellőzésével ott hagyta a kös/.ivii zsarnokot. Tardy Árpád legszívesebben átölelte volna újra a duzzogó asszonykát, hogy egy forró csőkkai helyreigazítsa azt a feltolt eperajkat, de már akkor olt volt hagyva annál a bizonyos faképnél, ahol Szentl'ál hagyta az oláhokat. Klári asszony erősen duzzogott. Selvmes, könnyű pongyolája onnan fehérlett elő" a szoba legtávolabb eső szögletéből, csalhatatlan jeléül annak, hogy Tardy urnák ezúttal méltó oka van a komoly aggodalomra. Sietett is utána. ( Ma borult igaz. bűnbánattal a Klárika apró lábai elé, hogy sznrnvü vétkééit vezekeljen.