Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903

1903-10-18

XXX. évfolyam. Pápa, UH-:; október 18. -1:2 szám. PÁPAI LAPOK I apa város hatóságának es több |iapai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség i Jókai Mór-utca 969. s/ám Kiadóhivatal: Goldberg (Iyula papirkereskedéae, ¥ Telefon etétn : •//. Felelős szerkesztő: KÖRM EN I >Y BÉLA Klölizetések ós liir<l*>tósi dijak a lap kiadóhivataláhoa küldendők. A lap ara: égési évre 12 kor., félévre 6 k., negyedévre •'! k Kgves s/ám ara :!n IiII*'-r. Deák Ferenc. Diák Ferenc születésének 100 éves évfordulóját ünnepelte az egész ország tegnap. A nt.M/.it mindig bálás voll nagy Bai iránt, s mélyen őrzi szivében azoknak emlékét, akik érttte, az 6 boldogulásáért küzdöttek, akár a fegyrer hatalmával, akár a törvény* köuyvvel a kezükben. A nemzel jogaiéri küzdött Deák Ferenc is, de :i Indes mérsékletével s ezzel is kivivta a nemzetnek sóba el nem muló háláját. A haza bölcse. Kzzel az ékes eiminel tiszti Ite meg öt nemzete méltán. S tény, hogy amit a nemzet, jogaiért való küzdelmében, fegyverrel a kezében, elérni nem tudott és amit véres harcokban ki iiin vívhatott, mindannak Deák Ferenc bölcs szava útját egyengette. < > nem hivatkozott egyébre, mint a törvényre, melylyel védte nemzetének jogait, melyből magyarázta azt, hogy a nemzetnek jtis.-a van ti szabadságáért küzdeni és a törvényekkel szentesitett jogait védeni, de vallotta, bogy ti béke utján, mérséklettel B nemzet többre haladhat, mint erőszakos eszközökkel. A bekövetkezett események neki adtak igazai s ő volt az, aki a béke olaj ágával ti kezében vezette ki a nemzetei nehéz helyzetéből arra az utnt amelyen tovább haladva, nemcsak jogait élvezhette, hanem előre haladva, erőben gyarapodva, a tudomány művelésével, helyet foglalhatott el a nagy és művelt nemzetek sorában. Az ő munkája teljes és dicsőséges volt. (> belátott a jövőbe. Előtte teltárt könyv volt a nemzet jövő élete, boldogulása s ismerte az. utat, amely a nemzetet oda vezeti ii boldoguláshoz. Jól tudta, hogy nem egy pár év. de évtizedek kellenek ahhoz, hogy az ó bidcs szavának nyomán, áldásos munkával, elérje a nemzet azt, hogy saját hazájában független és szabad legyen. Jól ismerte ő a nemzetet, a szivén tartotta a kezét. Annak a dobbanásából érezte ő ki, hogv a magyar nemzet, amely kész volt mindig véréi ontani szabadságáért és függetlenségéért, az a magyar nemzet hü és odaadó tud lenni a békében és erős támasza a trónnak. 8 az ő intő szava előtt meghajolt a nemzet, az ő Indes szavára hallgatott a trón s béke jobbot nyújtottak egymásnak. B ettől fogva virágozni kezdett az ország s haladt előre a tudomány, művészet és művelődés utján. Nevét hangoztatta a világ, dicsőséget és fényi árasztva reá. Hogy politikai tekintetben mit és mennyit elért Magyarország Deák Ferencz és tettei, nagv i .-zenek és bóleseségének révén, azt mi nem méltathatjuk, de azt senki -em tagadhatja, hogy az ő politikájának e téren i- sokat, nagyon sokat köszönhet a nemzet. Nagyok az ó érdemei a nemzet előtt melyekel a hazáért cselekedett, de éppen oly nagy a haza hálája is nagy Ba iránt. S must, amidőn születésének 11 H I ,'ves évfordulóján az egész nemzet, az egész ország egy Bziwel-lélek kel ünnepli emlékezetét, amidőn meghódol dicsőséges szelleme előtt s kegyeletének és hálájának babérágál leteszi a nagy hazafinak sirjára, tanújelét adj i a nemzet lelki nagyságának, melyet minden időkön keresztül s minden körülmények között megőrzött. Adja a (iondvisel s, hogy a nemzet eme lelki nagyságának megnyilatkozása, melylyel a haza minden nagy és hű liántik emlékezetét ünnepli, édes hazánk javára szolgáljon, hogy a/, emlékezel e szép ünnepeit a szabad, nagy magyar nemzet boldogan ülhesse meg mindig és a dicső ŐSÖk tettein lelkesülve és okulva, a béke, az együttérzés és összet art ás áldásos munkájával tegye Magyarországot boldoggá és nagygyá. Erre tunit bennünket Deák Ferenc nagv és dicső szelleme - ha az általa kijeI lölt uton haladunk tovább, akkor a nemzet TÁRCA. Deák Ferenc emlékezete*) Születésének századik évfordulóján. Irta l.ainpertli t.eza. Mint a fenséges gránit béreorotnra ' gyi vadrózsák szirmát, levelét Erdő szivéből szél lia felsodorja : Halom virági úgy szállnak feléd . . . Emlékeiéi • dal, hódolat, hála, Mit hozzád küld az. ország hű szive : Deák ! — jogaink fenséges kőszála, Bölcseink bölcse, híveink hive. .. . Szál éve: új század hajnal-siigára A mi egünkön árnyha, ködbe t'ult. Ólmos felhőkből ám — édes csudára! — Aranyest] langy pennetege hullt. B - nyarunk sokáig meddő méhe Kalászba érlelt annyi dús magot . . . Halmos-Völgyei szép Zalánk televénye —

1 Áldott érte! — diesönk, téged adott. •hinan indultál — térti erejével, Ifjú Ilivve] a haremezőre ki : *i A Kisfaludy Társaság által Budapest székesfőváros Pályadíjával jutalmazott óda. Beadni, vagy leközölni esak a »zerzö beleegyezésével lehet. Hol ni'ii'i<li<ií<i makacs seregével Vívtak haladat bátor hősei. Súlyos fegyvered, ott hogy meg-uliiiitád, Mély döhbenéssel az ellen fogad, Bajtársid serege hódolva tekim rád, s küzdő balyet • vezér sorban ad. A zászlót olt aeélkarral emelted, Melyen ragyogtak új nagy jelszavak: — Ébredj magyar! — - - nézd: hogy, bilincsbe vertek Sok s/ázados mély álmaid alatt! Hord bús nyakad egyszerre két igát is: Kgy i'hqrnt v<>n*z egész nemzetül: Keserve- terhivel az 6ti másik < -ak a szegény jobbágyra nehezül. — A nemzet lelke vasbékóba verve Senyved — sorvad századok óta már. S hová lett, jaj, mivé lett édes nyelve, 1! -asröptü zengő aranymadár '.'!... Láncot vertek az írásra, a szóra, Kali : meggyőződés, hit és gondolat . . . Fol ! — itt az idő, az. utolsó óra ! Szétzúzni igát, békót, láncokat ! Ka zúztad, törted — nem játszi pengével, Mely könnyen hajlik és két éle van — I'e ős jogunk hatalmas pörölyével I.a--ati sújtva, ám, célra biztosan. Rendületlen, ha derült, ha viharzott, Követed meggyőződésed", hited", Le nem veiének gáncsok él kudarcok, Diadalmámor el nem szédített. Bölcs haditervvel mentél e.;ik előre, S híven, lelkesen utánad, veled A námra kis, da hitre és erőre Megtörhetetlen hősi hadsereg Minden közember : aranysaiv, vasjellem ! A vezértársak : Széchényi, Kossuth, Jog e- Igazság!... Hát ki állhat ellen'/ . . . Már fény derengé át a zord borút. Ébredt a hon dermesztH nagy álmából, Szív megdobbant és megfeszült a kar, s hazugsággal virágzott vasjármából lí.ir elcsigázva, kitört a magyar ! Nvelvét, ez édes, elorzott s/ent kincsét Visszaviván, új erőt nyert vele, A jog ösvényén igy vezette.) ismét Múltjához méltó jövendő tele. Krős szived, melyet jégpáncél zára Hiú köznapi gyönyörök előtt, l'nnepórán, hű lantosod dalára, l'öllengzo édes bavQléebe jött . . . S ihletet nyerve tőled a költő is l'j d*l fogant lelkében, szent codás,