Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903

1903-02-01

XXX. évfolyam. Pápa, 1903. február 1. '>. szaru. PAPAI LAPOK. Papa van»«. batéaagáaak é* tfthli i Ápavi «. papa-vidcki egyesületnek megvilMttOtl közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Jókai Uór-Utca 969. szám. Kiadóhivatal: Qoldber| Qyula papirkereikedése, Ko-tér. Tflffhn-sz<ím : 41. Felelős szerkesztő: KÖRMENDI BÉLA. Klohz.etések es li,rdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ara: e«esz thre 13 kor,, félévre •> k„ negyedévre .: k Kgyes szám ara 80 fillér. Névmagyarosítás. Társadalmi mozgalmaink kétségtelenül egyik legjelentősebbje az, amely az alkotmányos korazak bekövetkezése óta a névmagyarosítás érdekében megindult. A névmagyarosítás, amely tudvalevőleg az idegen hangzású vezetéknévnek, más magyar vezetéknévvel való felcserélésében áll csak azóta nyert jelentőséget. \ianylag a vezetéknév viselése sem régi eredetű. A kereszténység kezdete óta, egészen körülbelül a XIII. századig mindenki azt a nevet viselte, amelyet a kereszt• • n kapott. Ekkor kezdte ugy Magyarországon, mint Európaszer te mindenütt a nemesség, a birtokososztály a vezetéknév [elvételét. Az alsóbb néposztályok csak a \!\ században kezdenek elvétve vezetéki' használni, míg végre a XVI. szazad* liaii a/ államok polgárainak vezetéknévvel való felruházását, a nyilvántartás céljaira, kötelezővé tették. Ekkor vált — mini ez a vármegyei lajstromokból kitűnik — a vezetéknév használata Magyarországon is kötelezővé. Kivétel gyanánt csak az izraeliták maradtak, magukat a ben, vagy bul szócskával (fia . melyet apjuk neve mellé csatoltak, különböztették meg. Ezt az állapotot, mint ismeretes, II .lózsef szüntette meg, aki 1787-ben kiadottl rendeletével őket német vezetéknév felvételére kény szeri tette,*) meghagyván hogy azt. egész életükön át megtartsák. A névváltoztatás egyébként sokáig önkényes volt, mig Ferenc császár, belátván a névnek fontos közigazgatási jelentőségét, meghagyta, hogy nevét mindenki csak fontos okoknál fogva éi« csak helyhatósági engedélyivel változtathatja meg. Miinek az intézkedésnek egyik rejtett célja a nevek magyarosításának megakadályozása volt. A 4*-iki forradalmi kormány felismerte a névmagyarosításnak a magyarosodás ügyére való fontosságát, tömeges engedélyeket adott ki névmagyarosításra, melyeket azonban az abszolút kormány hatályon kívül helyezett. 1861-től megengedték a névmagyarosítást, de a kérvényekre •> fitos bélyeg járt. Iliinek a drága illetéknek eltörlésére - ál név magyarosítás terjesztésére, am 'I karolására alakult a közjtonti néviuagyarositó társaság, melynek buzgó működését siker jutalmazta. Az illetéket egy koronára szállították le s a törvény életbelépésének esztendejében I06ő Kpp ezéri nem kellene, hogy ngj ragaszkodjanak a nemet nevükhöz. tSzerk.) folyamodónak engedélyezték a névmagyarosítást. Azóta 7—N00-ra mg évenként a név ma gy a rosi lók szá n i a. Igaz, hogy ez a szám jelentékeny, de még mindig nem elég. A névmagyarosítás a magyarság konszolidációjának munkájában az elsőrendű fontosságú. Még mindig sok az idegennevü polgár pld. városunkban is, akik bármily jó magyarok is, valamelyes vékony válaszfal mégis elválasztja őket a magyarság törzsétől. A néptnagyarositás ezt a válaszfalat i< ledöntené egészen. Hogy azonban a névmagyarosítás nem fokozódik a kívánt mértékben, annak az is az oka, hogy még mindig nincs kellőleg megkönnyítve. Egész csomó okmány szükséges a kérvény felszerelésére, melynek megszerzése, sok kellemetlenségbe, utánjárásba, költségbe kerül. Tudomásunk van egv esetről. amelyben éppen a néviuagyarositó egylet egy előkelő tisztviselője, az ügvéhen hozzáforduló névmagyarositónak azt felelte, hogy neki van egy embere, aki az Ügyét .">*> koronáért nyélbe üti. Ezenfelül a minisztériumnál is lassan megy a kérvények elintézése, ami szintén kedvét szegi a polgároknak. Az államnak nem kellene, hogy illeté! ket szedjen, hanem prémiumot kellene. TA R CA. Temetőben, három sírdomb Temetőben, három ilrdomb i Nme- ékesség rajta, Szomorúfűz, az egyiket. Karcsú fenyő a másikat. I.illoiuág harmadika! Átölelve tartja. KarCsU fenyő azt jelenti : Korán jöttek értté, Halál hogy ISI vébe vágott, Klraholt -ok szép ábrándot, Mi tolunk a boldogságot ; fiatal volt élte ! Szomorúfűz azt jelenti : Nincs orom már nálunk. Fehér haja, fehér lelke . . . Roskadozó gyenge teste : Szélfoszlott egy téli l ItS, Szomorú a házunk. I.ilioniág, o ág Harmatos virága, Azt jelenti : hogy minékünk l'-gyre tart a szenvedésünk, F.gyre lart a konvezé-ünk, Ih'.téi'ss t'olvá-a. >zines, mozgó élet utjál, llanvtalauu' árom ; Szoinoi nl'iiz az egyiknél, Karcsii fényé a másiknál, Liliom a harmadiknál. Kz. az én világom. A nyomor. Herr* Bodos'. — A ,1'iij'rii /..iy,w'. eredet Irta Ihn Ihn. A külváros piszkos, keskeny utcáinak egyikében kiesi, dülö télben levő viskó áll. Kspsdezetl fitIiii szemlátomást omlanak ossza az idrí terhe alatt Forró, kánikulai alkony nehezedik a földre. Nag) a levegé hiány. A ház tövében vénségtől görnyedt akácfa hóliugat álmosan, amint egy-egy langyosabb fuvalom mozgásba hozza lankadt, poros lombjait. A kunyhó belseje méltó keretéhez. Szobájában alig van valami bútor-féle. Néhány festetlenül hagyott durva bútor darab, a nedves falon fftstÓS, ráma nélküli kép. Az. alacsony ablak kevés világos* ságit BOCsájl be - a s/urke félhomály még éle«ehl> szint ad a nyomor képének. IIa a rozoga, összetákolt taágv m nem nyugodnék ej{T kiesi, angvai ZrCU gyermek, talán még MÍV< Rsoaaróbb volna ez a kép. 0 a mosolygó napsugár, az egyetlen fénypont az inség sötétjében, de ö egyúttal a legnagyobb geaeiasraé i«. Amott a homályos sarokban gubbasztó sápad: képű embernek «ajog a szive, ha reá néz. Nehéz, gondtól elgyötört fejet tenyerébe hajija. Fásult merevséggel bámul maga elé. Ilomiokán végig i>or,,g a verették. Nagv az ő vétke. Fellázadt munkaadója ellen. Kinyitotta társai szemét is. Felvilágosította okét arról, hogy nekik is vau joguk magukat emberszámba vétetni. Hogy ke/.uk munkájáért, homlokuk verejtékeért. megkövetelhetik azt, hogy legalább kenvérük lágyan, Kz volt a vétke. Kzért kellett pusztulnia a munkaadó gyárból. Keserű csuggedé'-el szivében hallgatja a feleségének «ziitini nem akaró, szemrehányó bestédét, .hibban sújtja az, a sor. minden csapásánál. — PerSZS, nem hozzák eléd a munkát. IIa, meg van, nem becsülöd mag, Mi szűkség voll arra. amit tettél? Kitoloncoltainak, meggyaláznak. Szégyent hozol a tiad nevére is. A szenvedi embei ht• *ti kidagadtak az erek Kinos fájdalmába bele zsibbadt a lelke. Zokogásba fúltan mentegette magát 11iába. Szennye* ingujjávsl le-letörölt* • keserű könyökét, melyek végig peregtek az. arcán. kl BSSZOey i. kimet ült már az érzelmeivel való küzdelemben, de mégsem hitt hallgatni, abban az állapotban volt, mikor már az érzelmek világa sem fékezheti az indulatokat. Aztán a nvomorral való kuzdés és a korogó gyoBMf mellett elhellgHtott a sziv szava Két nap óla nem ettünk . Szegény .Iá-