Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903

1903-09-27

2. PAPAI LAPOK. Vi>/.ont ez a kifogás oem foghat helyet as iskolában, ahol a gyermekeket német nyelven tanítják vagy fordíttatják veink a bibliát, mert hiszen a gyermekek már jól tudnak magyarul beszélni. Ds/ Mindezt pedig ahhól az alkalomból mondtuk el. hogy a most lefolyt ünnepeken is a pápai zsinagógában német — vagy még annál is rosszabb — zsargon nyelven beszéli a lelkész a híveknek. Ext nz állapotot tűrni nem lehet s mi mindaddig napirenden fogjuk tartani ezt a dolgot, am ig nem változtatnak rajta. Ha a mostani rabbi nem tud magyarul, akkor tart8anak mellette segédlelkészt, aki :i bitszónoklatokat magyar nyelven mondja el a szószékről és az iskolában tanítsák a hébert és fordítsák a bibliái magyar nyelven, a német nyelvet pedig küszöböljék ki egészen, mert semmiféle hitforma nem parancsolja a német nyelvet, aminthogy a francia, vagy angol zsidóság sem használja, de azért hithűség dolgában, azt hisszük, bátran vetekedhetik a magyar zsidósággal. Saját, vallási érdekük is azt parancsolja, hogy a magyar nyelvnek szerezzenek érvény! minden oldalon, mert az egészen niegmagyarosodotl hitfeleknek is vonzóbbá teszik az istentiszteletüket és a vallástan tanulását. Városunk magyar érzelmű izraelita polgártársai tömörüljenek s vessék végét a néniét szónak a templomban és iskolában, mert szégyen, hogy egy tősgyökeres magyar városban, magyar hitfelekezet templomában és iskolájában idegen nyelven hirdessék az Isten igéjét és oktassák a zsenge kuni gyermekeket. A tűzrendészet kérdéséhez. — A pápai járási je^yzö-ejiv-esídet memoranduma. Mult számunkban említettük volt. hogv a pápai járási jegyzők egyesülete Yas/amn, f. hó 17-én tartott közgyűlésében, Fodor Gusztáv CSÓthi körjegyző, mint az egylet jegyzője által, a vármegyei tűzrendészetnek biztosabb alapokra fektetése érdekében készített és előterjesztett memorandumát elfogadta és elhatárolta, hogy azt a vármegye alispánjához fi11 terjeszt i. Az érdekes emlékirat, melyet közérdekű voltánál fogva érdemesnek tartottunk a közlésre és lapunk számára megszereztünk, egész terjdelmébeo a következőleg szól: Hivatkozással Nagyságodnak egyletünk elnökéhez intézett nagybecsű leiratára, mintán egyletünk az abban foglaltakat Tapoleafőn, 1902. évi Dovember bő 4-én tartott közgyűlésében a legnagyobb elismeréssel tudomásul vette, felbuzditva a b. leiratnak az ßgyhöa méltó, a közjóiét emelésére irányuló, melegen átérzett szavától, a tűzrendészetnek snnyissor megvitatott, de még min dig megoldatlan kérdését isméi tárgyalás slá vettük, azon reményben, hogv ebbeli munkánk, ezen a nemzeti vagyont s annak fenntartását oly közelről érdeklő ügyben, az eredményt felmutatható cél eléréséhez egy lépéssel közelebb viszi Bebbeli szándékunkban Nagyságodnak a közügyek minden oldalát felkarolni nem késő, fáradhatatlan tevékenysége is segítségünkre leend. Méltóztassék megengedni, hogy tanácskozásaink eredményét az alábbiakban vázolhassuk, már most kérve, hogy az alább el mondandókat beható mérlegelés után, ugy saját körében, mint a tőrvényhatósági közgyűlés igény be vételé vei megvalósítani méltóztassék. Mielőtt valami bajt orvosolni akarnánk, mindenek előtt vizsgálnunk kell annak saülőokát mindaddig, míg azt meg nem találtuk: hiába fogunk az ok ismerete nélkül a bajnak gyógyításából, inert munkánk legfeljebb csak tapogatódzás s tisztán védetlenre leend bízva, inig ha a bajt előidéző okot helyesen megállapítottuk, kell keresnünk az arra alkalmas gyógyírt. Igy vagyunk a tűzrendészettel is. ha itt vizsgáljuk SS okokat, melyek l napirenden levő, igazan megdöbbentő nagy szánni, óriási vagyont felemésztő tüzeseteket előidézték, szomorúan kell tapasztalnunk, hogy a tüz keletkezésének oka népünk gondatlansága, gyufára éppen semmi gondol nem fordító figyelme l ebből kifolyólag a gyermek játéka, néha a int haszonlesés avagy a boszuvágy; a tüz tovaterjedésének okai pedig elhibázott építkezési rendszerünk, a szalma és takarmánynemüeknek igen gyakran szűk udvarokon s legtöbbször az épületek közvetlen közelében való módnélküli összezsul'olása. Ha tehát a napirenden levő tüzesetek Bajámat csökkenteni s az annak nyomán keletkező, majdnem kivétel nélkül még az unokákra is kiható nyomor által kisajtolt könyökét telsza'ritani. a minden oldalról gondos ügyeimet érdemlő nemzeti vagyont érő károsodást elkerülni akarjuk, első sorban az azt előidéző okokat kell elhárítanunk. As e téren működő tevékenyeégnek, szerény nézetünk szerint, három irányban kell érvényesül, nie éS pedig : ttSiZŐt <i tiiz keletkezeti oka ellniritétára, ílból minden eszköz felhasználásával oda kell törekedni, bogy népünk különösen a gyufával vald bánásmódot megszokja, gyufáját oly helyen tartsa, hogy ahhoz esak azok férhessenek, kik annak veszélyes voltát felismerni képesek. Bm tfisrendésseti szabályrendeletünk I 1 — 21. g-aiban foglalt rendelkezések alkalmasak és megvalósithatók, azonban gondos és különösen nyári időben hathatós ellenőrzést igényelnek, mire egyébiránt még az alábbiakban visszatérünk. Részben s tüz keletkezésének, részben tovaterjedésének megakadályozására tűzrendészei i szabályrendeletünkben alkalmas intézkedés nincs. Mert B 9—10. § esak lehetőségről beszél; annak természetes következménye S régi összezsúfolt, állapot, inert a lehetőség oly t íg fogalom, hogy az rendel késésnél meg nem állhat. E helyett tehát mi ezen szakaszok teljes elhagyását s helyettük egy uj szakasz felvételét látjuk szükségesnek, melyben kötelezőleg kimondandó lenne, hogy minden község, mely erre alkalmas területtel rendelkezik, köteles a község nagyságának és viszonyainak megfelelő szérűskertet létesíteni. Az összes szabna- és gabonaneniüek (a takarmány kivételével) büntetés és kényszer elhordás I terhe alatt itt lielvezondők el. Kzen szérüs ker| tekben ugy a nappali, mint az éjjeli állandó őrködés, a hordás megkezdésétől a cséplés teljes befejezéséig, kötelezőleg kimondandó volna oly formán, hogy a szükséges őröket, kik különösen csak 2(1 éven felül, de 65 éven aluli férfiak lehetnek, a szérüs kertekhez beosztott gazdák tartoznak házszám sorrendjében kiállítani. A szérűskertekben vagy közvetlen közelében a dohányzás szigorúan eltiltandó. Azon községekben pedig, hol a szérűskertek akár alkalmas területek hiánya miatt fel nem állíthatók, akár pedig más alkalmas indokok melleit célszerűnek nem látszanának, ezen községek kötelezendők volnának, hogy a szabnaneinüek az. épületüktől lehetőleg távolabbra, de legalább is gyúlékony anyaggal födött épületektől 40, tűzmentes tetősetektől 20 méter távolságra legyenek elhelyezhetők. (Vége köv.) Stuhly és Formanek. Olvasóink a fővárosi napilapokból bizonyára értesültek Stuhly Lipót pozsonyi vadász-százados és l'oriH'inek przemysli Mlalicia) főhadnagy viselt dolgairól, akik a magyar nemzetet sértő szavakkal illetlek. Előbbi nyilvános helyen az egész magyar nemzetet sértette meg, az utóbbi pedig szintén gyajótékonysági akcióról volt szó, az ő neve sulvos pénzek kíséretében szerepelt. Az öreg Feith elvégre megalkudott a sorssal és beleegyezett, hogy a tia újságíró legyen. Igv fogta fel a dolgot, hogy ez is állás, amit vagy a szamárlétrán, vagy protekcióival mégis csak el lehet érni. .lárt tehát Hajósnak, a szerkesztőnek nvakára, hogy: az ő fiából is lehetne talán újságírót faragni, mert az üzletben teljesen hasznavehetetlen egv idő óta. A pénzkérdés nem szerepel. Azaz: ifiurnak legalább egyelőre nem kell fizetség. Hajós befelé mosolygott ugyan, de kifelé megtartotta az ő agyonvasalt simaságát és belement az ügybe. ITóvégre is kárára nem lehet neki sem az öreg I'eith lekötelezettsége, sem a fiatal ur, tikit ISSlsJtSt"' lehet majd ide meg oda s aki ezért mindent kap, csak azt nem, amit a művelt nyugaton pénznek ISokás nevezni. Zoltán rövid iilő alatt beleélte magát abba, hogy ő valaki, sőt, hogy több ennél, ő : közvélemény. Hála Istennek jó volt a dolga neki, amiből tehát az következeti, hogy a világ előtt akképp kell szerepelnie, hogy rosszul folyik a dolga. Tehát adnia kell az éhes bohémot. Például hajnalban, meg reggel mászkált haza, az éjszakákat fiatal titánok között töltötte, hogy legalább igy vegyen tudomást a világ az ö íróságáról. Mindenek fölött pedig abban nyilvánult meg a bohémiája, hogy állandóan pénztelenségben leiedzett. No: csak kívülről. Mert a papának a svábhegyi villájából pompás gummikerekeken szokott a redakcióba robogni, de volt annvira bohém, hogy egy két utcával előbb leszállt a hintóból és világfájdalmas arccal baktatott fel a szerkesztőségbe s mélységes re/.ignációval mondotta: — Fink, nincs valanielyiteknek 2 forintja '.' A nagys/.ivü fiuknak nem volt pénzük egy sem, de azért mosolyoglak, hogy ez a hűlve azt hiszi, hogy ők elhiszik, hogy őneki nincs pénze. III. Valami jótékonycélu bál volt az Imperial szálló nagytermében. Hangversenyt tartoltak előbb. A hangverseny után ott ődelgett Málló, egy csupa sziv fiatal újságíró, egyik kollegájával Fehérrel, a nagyterem előtt. Kétségbeesett arccal állott elébük I'eith Zoltán. — Fiuk, roppant baj vau ? — Meghall a római pápa? — kérdezte Málló. — Az is baj volna, — felelte komolykodva Feith, — de még nagy óbbról beszélek. — No ? — mosolygott Fehér. — Nincs egy pénzem se, — szólt Feith. — öt forint kellene, de kiegyezem ötvtn százalékban. Maliéinak az arcán végig suhant Valami árnv, amit a kellemetlen érzés is szülhetett, de undornak a kifejezése is lehetett. Látszott rajta, hogy szeretne már szabadulni eltol az embertol. — Adok öt koronát, mondotta azután ironikusan, de lehetőleg tora is gondolj, hogy megadd valaha. Feith olyan arcot vágott, amelyről csak u_'v dőlt a gyönyör. Es boldogan pusmogta i — < H korona! <>t korona egy darabban. IV. Imrő, egy jobb nevü fiatal színész, rácsapott Maliéinak a vállára : — Ugyan mit csavarognak itt? .löjjeuek, egy külön szobában Feith kollégájuk pezsgőzte! néhány kis színész leányt. Mailé belemeredt'.' — Pezsgőztet ? Feith 1 Amaz csodálkozva felelte : — Igen, Feith. Hiszen teheti! (iazdag fia. Ks bementek a különs/.obába. Ks Feith Zoltán akkor rakta a pezsgők árát a fizető pincér elé. Valami hét nyolc üvegét A visszakapott ezüstpénzt grandc/.zával lökte a pincér elé. Málló eltor/.ultun mosolygott: Nem féltein az öt koronát. Jó helyeu van. A lob,,bemtől megkapom. Nem félek.