Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903

1903-08-16

összehasonlítva sz 1904. éti fedezet ősszegéi az 1903. éri fedezet (178986*9? K) összegével, a fedezett összege 1904. évben r.Mi ló>23 K-val msgasabb. Ezen emelkedés a villamos-világítás jövedelme (14.686 K) az ingatlanok bérjövedelme é* • pénztári maradvány OÍménéi mutatkozik. összeállítva már most az 1904. évi én 1903. évi költségvetés végső összegeit, • következő kép tárni »lenk : Szükséglet 1904. évre * 1903, » Különbözet Fedezet 1904. évre ^ 1908 » Különbözet Községi adóval pótoltatott 1903 évben a jövedelem 8789520 K Ugyanazzal pótoltatik 1904-1 en 11417 1-82 tehát 1904. évben több 26279*62 K. az egész költségvetés végső következménye, .•mi minden adózó polgárt leginkább érdekel, hogy a községi pótlék 1904. évre l2'2°/

0-al iesz magasabb mintsem 1903-ban volt. Ezt, a nem épen örvendetes jelenséget, a város pénzügyi bizottsága, már a mult, vagyis inkáid) idei (1903. évi) költségvetés tárgyalása alkalmával megjósolta, csupán a százalékot nem jelelte meg. de a községi pótlék tetemes emelkedésére a városi közgyűlést előkészítette. 312807*02 K 266882*17 i 45924*85 K (98632*20 178986*97 r.'i;i.VL';i K Válasz a három agrárius urnák. Kn ugy látOBI tisztelt Agrárius urak, hogy igen nagy haj az a mi közéletünkben, hogy nem akarunk a MCg tejére ütni, nem akarunk a kut fenekére nézni, hanem c-ak kerülgetjük mint a macska a forró kását : de arra azért mindenek fölött vigyázunk, hogy a sajt valahogyan ki ne essék a szánkból ! Mikor az olympiai versenveket tartottak állítólag — egy öreg ur elkésve érkezett, a spártai ifjak azonnal felkeltek bolyokról I engedtek neki helyet, az atbénei ifjak pedig ezért megtapsolták a spártaiakat. Az öreg ur pedig azt mondotta, hogy ugv lát>zik az atbénei ifjak tudják mi a köielc«-ég, a spártaiak azonban nemcsak tudják, hanem cselekszik is azt. A mi gazdáink, agrárius uraink is tapsolnak annak, ki a munkásokat kötelességük teljesítésére buzdilja, valahogy ehhez a földhöz akarja kötni ; de asonnal öeaae ráncolják szemöldöküket is Kancsót szórnak ai ellen, ki meg őket buzdítja kötelességük teljesítésére. I'edig nem elég eaak a munkásnak teljesíteni kötelességét, hanem a gazdának, a nagy urnák, a hatóságnak is cselekedni kell akként. Ha olvan maga- a napszám, ha olyan tetemes és folytonosan emelkedik az, ha olyan kevés az adó, ha az aratónak olvan jó a keresete, bőséget aa ellátása, vájjon miért reezi akkor kezébe az a szegény ember a vándorbotot ? Miért hagyja el ezt az anyai földet, melyhez oly sok édes, hus emlék csatolja őt is '! ! Ugy látszik az. igazi okot nem szivesen halljuk, kivált ha a mi /.sebünkbe vág ! A metsafl kést nem szivesen láijuk, kivált ha BS mi rajiunk vág eret ! Lehet tis/lelt urak egy iigvanaz.on dologról sokféleképen imi, lehet valamit igy is, amúgy is magyarázni, azért esak dicsérjék önök is a babot, a lencsét, a hus, tej, tojás rovására; csak dicsérjék a/l, aki csak ró/.sát dobál önök felé; de ne csodálkozzanak rajta, ha majd egyszer csakugyan arra ébrednek fel, hogy a híres Ifoleachott minden tudománya dacára is, ugaron ktdl hagyni a földet, mert nincs aki megmunkálja, nincs aki mivelje. • Egyébként méltóztassék tisztelt agrárius urak elhinni, hogy nem jól i-merik vármegyénk nagy részének viszonyait akkor, mikor a/.i állítják, hogv .mi utáu fizetne az arató állami adót, mikor semmije sincs '!" Hiszen az aratók között, tessék elhinni, sok van ám olyan, akinek van háza, egy kis darab földje is, ezek után pedig van ám mindenféle adó, de azért mégis elmennek aratni, mert a házat is kell csináltatni, az adót is kell fizetni, rongyban sem lehet járni, no meg télen, a hires Moleschott dacára, babon, lencsén kivül mást is kell olykor enni ! Ha azután még ezeken kivül meg van benne az a vágy, az az igyekezet is, hogy valamit szerezni is kellene, valahogy előbbre is kellene menni, hát tessék megmondani, hogy .'!(> - -10 frt aratási dij, a legnagyobb kereseti forrás mellett, lehet-e itt erre valaha reménye, kilátása ! A szép asszony. Tegnap hozták haza az uj toalettjeimet, a strand cipőket és a kalapokat. Vau köztük egy — áttört szalma, egy kis csipke rajta, jóformán semmi disz — nyolcvan forint, de elragadó, Ba a nyersselyem angol ruhám, mily pompásan sikerült ! A kövér Sármányáé — mert ő is Norderney be jön — megpukkad, ha meglátja a HBpB sikkes, smart holmit, amikkel igazán nem fogok szégyent vallani. Ha meggondolom, hogy mindezt az én jó öregemnek köszönhetem, igazán, szinte lelkiismerett'urdalást érzek. Három hónapra 'tt hagyom egyedül, ebben a forró, tülledt városban. De hát végre is én nem vagyok az oka, hogy őt a kötelesség itthon tartja. Arról meg éppen nem tehetek, hogy Tahy PístS i- épen Nordel névben nyaral. Mily isép BSly< ines bajusza van annak a l'isiának . . . Kj, hisz egy kis kacérkodásnál tovább úgysem megyek, abban talán nincs semmi. (Kikacagva.) Ah! Istenem, mily szép mégis ez a fürdő szezon ! . . . \ primadonna. Az utolsó héten megint két kilót gyarapodtam. Rettentő, hogy már a masszázsban sem lehet bízni. Ili/.oiu, hizom, IsaaSB, de feltarlóztatlan biztonsággal, A kérlelhetlen mérleg egyre többet mutat. Nein eszem jóformán egyebei s/áraz /.sémiénél, nem iszom többet naponta egy fél pohár ásványvíznél — és mégis hízom. Van kocsim, toalettem, ékszerem, imádók hevernek a lábaim előtt, fürdoni a hir és dicsőség sugaraiban és mindezt megkeseríti az a sötét, kétségbeejtő gondolat, hogy hízom. S e mögött ott lappang az elhervadás, megvénülés és mint végső rém, a komikus anya szerepköre . . . Szerencsére itt van az áldott fürdő szezon ! < >h bár repülhetnék már el, abba a csodás, felülinulliatlan, isteni fürdőbe !. Tavaly is tizenkét kilót fogytam bárom hónap alatt. Igaz, hogy tavaly taég nem volt ilyen erős hajlamom a hízásra — és mi türés-tagadás, fiatalabb is voltam. De azért csak reméljünk ! Istenei.i, Istenem, vájjon abbén a izezonban megfogyok-e ? A beteg. íjra itt a szezon. Az emberek elmennek fQrdőre, mulatni, élveaai az életet, folytatni a tél -roméit, fai is megyek. De mi öröm vár én reám? A napsugár vakit, a zaj fáj, az emberek oröine elkeserít. Meg kell lapulnom, mint az űzött vadnak. Terhére vagyok magamnak és másoknak. < >h, a fOrdőszeaoat az. agéaaalgesaknek találták ki . . . Higyiék el jó urak, az a szegény arató is vágyakozik a napfényre, ahol virág, dal, fény, pompa, jólét és boldogság venné körül'.'! Az is akarja erősíteni az ő háza népét, hogy mire megnőnek az Úrtól rendelt olajvosasők, legyen egy kis menedékhelviik, hol pihenést, enyheivel találhatnak akkor, ha az élet tépi, szaggatja, üldözi őket. Sokkal szebb, férfiasabb dolog beismerni a hibát még akkor is, hogy ha az bennünk van, mintsem álokoskodással akarni elaltatni azt, aki oly s,,k századokon át ugy is csak álmodhatott ! Keressük, kutassuk a/.én az igazságot elfogulatlanul s ha megtaláltak, kóvessük még akkor is, hogyha esetleg miatta mélyebben kell is az erszénybe nyúlni. A. Te vei. Berezeli Béla. Városi közgyűlés. lau::, augusztus 10. — Városunk képviselő-testületének folyó bó 10-éu d. u. .'í ikrakor SiéStáros Károly polgármester elnöklete alall rendkivüli közgyűlése volt, mely — sajuomegtnt nem igen volt látogatott. A városi képviselőknek kellő számban meg nem jelenése miatt a városi központi villamos telep telkének megvásárlása ügyében érdemlegesen m i-t sem tudtak intézkedni és a telekvételt most már harmadszor a f. hó 27-én tartandó közgyűlés napirendjére tü/.ték ki. .Mindazonáltal a közgyüW felhatalmazta a városi tanácsot, hogy a telep ép!tkezését már előbb is megkezdetheti. Ilyen, nem egészen korrekt intézkedéseket könnyen ellehet kerülni, ha a városatyák valamivel jobban érdeklődnének i városi közügyek iránt és legalább határozatkéj -zámbaii megjelennek a l'ontosabb kÖBgyülésekeu. Ezt a távollevők rovására, kell, h »gy feljegyezzük , Simán folyt le a közgyűlés tárgysorozatán ik kilenc pontja. Csak a vízvezetéki szerelői állásnak és a villamos-telep művezetői állásának betöltése, mely Utóbbi) ugy rögtönöztek oda a közgyűlésen a 7. ponthoz, idézett eló' hosszabb és szerintünk indokol) vitát. Alaposan kell, hogy előkészítsék és s városi képviselőkkel előre megismertessék a sSŐnj ••_ folyó ügyeket, mert különben a kérd'-s beható ismerete és megfontolása nélkül, csak azért, hogy kell és szükséges bizoiivos dolognak gyors elhatározása, neu ni indhatnak a városi képviselők mindenre igen ' .logos és indokolt tehát a legnagyobb mértékbea az ilyen körülmények közt provokált BBÓharc, melyből legalább tanulságot meríthettek az intéző körök és jövőben ehhez hasonló rögtönzésekkel nem fognak elíállani. De megszívlelésre méltó volt több felszólalás is, mely oda koiikludált, hogy a város, mint erkölcsi testület, bárha saját maga üzletéről van is seó, a szokásos formákat minden eljárásában megtartsa, ha állásokat szervez, azokat ne nyilt pályázat mellőzésével töltse be, az iparnak Bsabad versenyét ne korlátozza, de s,;t a/t minél inkább előmozdítani törekedjék. Az a baj nálunk, hogy a tárgyak többnyire kell,, időben és kellő módon elökészitve nincsenek és a közgyűlés sokszor, az ügy sürgősségére és célszerűségére tekintettel, kényszerhelyzetbe jut és ily állapotban kénytelen, pár negyed óra alatt, rögtoiiosen, a legfontosabb kérdésekben határozni, BBelőirt tormák é« szabályok megtartása nélkül. A közgyűlésről, melynek utolsó három pontja majd lemaradt a napirendről a képviselői türelmetlensége e- tömeges távozása miatt, tudósitá-unk a következő : >legn\itas, es jeuryzükoiiyvliitelesités. Elnöklő

1 polgármester a megjelent képviselőket üdvözli, a közgyűlést pont 3 órakor megnyitja és es a tel veendő jegyzőkönyv hitelesítésére Ur. K>nh Ádám, aV. Kapott)*) Lucián, Hermüller Alajos, raiditt Károly és J'lUk Ferenc kéj.viselőket kéri (81.