Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903

1903-07-19

2. PÁPAI LAPOK. 1803. julius 19. várakozunk éti 11:t december bő előtí csak ügy ee akkor adjuk el gabonánkat, bi azért megfelelő éa illő ári kapunk. Természetes, igen nagy faktor lati • későbbi gabona-áralakulásoknál, bogy «*i külföldnek azon államaiban, amelyek avi« lágpiacra termelési mennyiségükké] befolyásBal vannak, milyen hozama lesz • gabonatermés és ezektől fiijj"; majd, hogy mekkora kivitelre számithatunk. Tehát várjuk be előbb i külföld aratási eredményeit i». i. Gazdasági bajok. Irta : lliiiu-r Antal. onzággT, képT. A kivándorlási kérdés oly érdekes és fontos, a tény maya oly súlyos csapás hazánkra nézve, hogy liármennvire is foglalkozunk vele, azt sohasem fogjuk kimeríteni és még beláthatatlan időkig fog tartani, inig csak annyira jutunk éhben az ügyben, hogy azt legalább npasz.sz.uk, mert arról, hogy azt teljesen megszüntessük, talán soha ínég -zó, .-em lehet. .Már igen sokat foglalkoztam ezen kérdéssel, melyet alaposan tanulmányoztam és amelyre vonatkozólag már számos OÍkkel il irtain, de bogy épp uio«tanában ismét foglalkozom ezen kérdéssel, annak okai azon szomorú, szinte lesújtó levelek, melyekéi megyém számtalan vidékéről az Utóbbi időben kaptam, mely levelekben gazdatársaim elpanaszolják, hogy a ki vándorlás tavasz, óla ismét oly mérveket öltött vidékünkön, bogy már se szidó'-, se cukorrépa-munkára nem kaphat napszámost, azt a pár munkást pedig, kit valahogy még össze tudtak szedni, oly méreg drágán kell fizetni, hogy máskor még aratás alatt is olcsóbban jutottak munkaerőhöz, mint mostanában tavaszi munkánál, pedig ez. nagy szó, amint gazdatársaim bizonyára tudni is fogják. Mily rettenetes arány : méregdrága és hiányos munkaerő, e mellett pedig ugy a Cukorrépa, mint a bor ára is tetemesen alábbsz.állt, a gabonanemű'ek árát nem is említve, a közterhek pedig folyton emelkednek ! Hogy fussa ki az év végén a gazda számadása, hogy existálhal ily viszonyok közi a kis- és középbirtokos *' Mi folyton esak a munkás- és cselédosztálv -orsán töprengünk, mindig csak ezek megélhetésén törjük eszünket, pedig nem ezekre vár a legszomorúbb sors, sőt ellenkezőlég ezeké a jövő, mert legközelebb ezek parancsolnak majd a gazdáknak, hanem a középosztályt fenyegeti a tönk, mert lehetetlenné vábk annak megélhetése ' Tudom, hogy nem növelem nép-zei ú-égemet ezen őszinte nyilatkozattal, de köteUtaégemnek tarlom ezen meggyőződésemnek, mely tapasztalatokon alap-z.ik, nyilt kifejezést adni, a helyzet valódiságát kitárni. Az alacsony gabona-, bor- és cukorrépaárak, a kivándorlás szülte méregdrága és hiányos munkáserő, ez teszi úrrá a napszámost, a cselédet, de ez teszi iónkre a középosztályhoz tartozó kis-és középbirtokost! Ugyvédember, tisztviselő, minderről nem tud, de WJDOS, annál tobliet tud erről a gazda SS vele együtt a kereskedő és iparos, mert egvik a másikkal s:oros összefüggéshen van ; ha előbbinek BUMM pénze, vásárolni. ezt az utóbbiak veszik é-zre leghamarább. Ami a kivándorlást és ennek okait illeti, azt úgyszólván három kategóriába lehetne osztani; vannak vidékek, ahol tisztán a nyomor kényszeríti az embereket kivándorlásra, tneti ott a megélhetés a .-zó teljes értelmében lehetetlenné váll, minden kenyérkereset ki van zárva, de ily vidékek hazánkban csakis elvétve találhatóik, inert ha nem is talál e vidék lakosa ott heívben munkál, többnyire már a •sotBSséd megyékben kínálkozik elég alkalom munkára : vannak aztán vidékek, hol a közterhek oly súlyosan nehezednek a földmivesnép vállaira, hogy ha a sok teher lerovása után marad is még neki annyi, hogy övéivel valahogy megélhet, az. illetőnek, k' ások közteher életbeléj tetése előtt jobb módhoz, könnyebb megélhetéshez voll szokva, minden kedve elmegy a munkától, mely csak kevés hasznot hoz, szülőföldjéhez valói ragaszkodását kitépi szivéből és oly helyre vándorol, hol reá nézve könnvebb a megélhetés. Végre pedig vannak vidékek és pedig tnlysulyban, hol megvan a tisztességei kenyérkereset: elég könnyű a megélhetés, de az. illetőnek ez mind nem elég, többre vágyódik, minden áron hirtelen akar meggazdagodni és megy ki olyan helyre, hol vágyatnak teljesítését véli elérut, habár legtöbbször csalódás éri ; az. ilyen kivándorlókat börzejátékosokkal lehet összehasonlitani, kik nem elégszenek meg azzal a jövedelemmel, mely rendes foglalkozásuk után jut nekik, hanem mesterséges utón hirtelen gazdag-ágra akarnak szart tenni, de többnyin belebuknak. A kivándorlást okozta eis,; esetben csakis ugv lehetne a bajon segiteni, ha az illetőknek, kiknek igényeik nem nagyok, legalább félig-meddig ti sitae séges megélhetést biztosítanánk, ipartelepek stb. létesítésével; a második esetben pedig a kivándorlás elleni egyetlen szer az lenne, ha itthon is biztosithatnánk az. illetőknek azt a dus keiiyérkeres-i,.,, melyet esetleg Amerikában lelhet vagy lelni vél, a mi egyelőre nálunk képtelenség; az oly kivándorló,kon pedig, kik Ctupán gyors meggazdagodá-i végy VSgy péDSSSOmjból fognak vándorbotot, nem mg ; senki és semmi, a bennük lakó pénztZOmj vakká és siketté leszi minden jobb belátás iránt, nem fog ezeken se jó tanács, se lebeszélés, minden megfontolás nélkül r,,liánnak vesztükbe, épp, mert neu, :i nyomor készteti őket a kivándorlásra, hanem a spekuláció, ez pedig igenis lejtős pálya! 1 »e az a legnagvobb baj, hogy akármi okozta a kikivándorlást, ennek mégis e-ak mindig . a ki-- és közép-gazda isstsa meg a levét, ennek a sorsa mmjen esetre a legeaomorubb, mert Ő néni segithet magán kivánorlássál, mint a munkásosztályhoz, tartozói egyén, a társadalom is más igényekkel van iránta, mint utóbbi iránt és igy nem marad ránézve más hátra, mint minden erőfeszítése dacára, tönkremenni; ezért olv iszonyú csapás hazánkra nézve a kivándorlás, mert általa az nemcsak hogy egy életrevaló munkásosztálytól fosstatik meg, hanem ezzel együtt elveszti a régi, derék közép- és birtokos osztályt i-, mely mindenkor fotátnaszat képezte szeretett hazánknak. Kzért is van oly szoros összefüggésben a kivándorlási kordé- ;i középosztály megmentésére irányuló akcióval. ne nevessen senki, én egészen kouiolv vagvok i Beszéljünk a legigazabb nyelven, a tizika nvelvén és figyeljük végig a lefolyást. Mi történik? Van két rugalmas anyagi rendszer a térben, két fej egvegy ajakkal. A két rend«z.er közeledik, a lezárt ajkak érintkeznek s a köztük levő levegő elszívása folytán érvénybe lépő külső légnyomás hatása alatt —tatapadnak ; eddig a jelenséget nem kiséri hang. M'st az ajkak a szétválás előzménye gyanánt parányi rést engednek s a hirtelen odatóduló levegő gyors mozgásával hangot ád, amit a közéletben cuppanátuak neveznek. Az összenyomás folytán fejlődő más energia-fajok (hő, elektromosság stb. i szerepét itt nem részletezem. A lefolyás tartama változó, lehet igen rövid, gyors, az ilyen csókok rendesen meglehetős hangosak, lehet azonban a tartam hosszú is, az ilyentéle csókok lehetnek azok, melyekről Erdői Beneé (hatalmai auktoritás e téren/ így ír: ..Hangtalan, hosszú csók, vágyó, reszketeg...'" Az első két jelzője világos, az appozíciók azonban érhetetleuek. Sejtem, hogy emez érthetetleurégnek az. oka abban rejlik, hogy a dolgot csak fizikai oldaláról világítottam meg, nem vizsgálva a külső lefolyásnál egyebet. Érzem, hogy élettani é.i még inkább lélektani szempontokat is figyelembe kellett volna vennem, meggondolván, hogy ama közeledő két anyagi rendszer élő szervezet és hozzá öntudatos, tehát MántfárOMN közelednek egymáshoz éppen az ezzel járó, hangulat kedvéért, aminek az. eredetét nem tudom kifürké-/ni. Bedig belátom, hogy foglalkozni vele érdemes, mert hiszen az emberiség gyakorolja, poétákat ihlet verselésre, művészeket az alkotásra stb. síb. No és a matézisnek félelmes ellensége, bebiaonyitván, bogy 1-1-1 = 1 1 — 1=2 még pedig vakmerő' világossággal. Tessék gondolkozni rajta. Vagy SSStleg megpróbálni. Bizonyosan sikerül. Mindenkinek -ikerül, azt mondják. I -ak éti ne tudnám megérteni '.' Furcsa. Talán elolvasom a Balassa könyvét, mert azt belátom, hogy mindenféle fogalom csak a történeti fejlődése alapián lesz igazán világossá előttünk. Talán menni fog. Lehet, hogv erre valaki azt talaja mondani nekem, hogy „a Ctókot gyakorold és ne magyarázd." I>e hát irrt meg éa azt mondóin, hogy én nem vagyok a praxis embere, mint afféle filozófus, aki szeret elmerülni n o abstrakt világába és a tapasztalati anyag összegyűjtését másoktól várja. Vannak arra való emberek is. Igazán végtelenül le volnék kötelezve, ha "z. irányban pontos önmegfigyelóktöl adatokai kapnék. Talán ilyeténképen lehetne formulázni a kérdést, Mi indítja csókra az embert, mit érez csókolás közben s után ? Mert igaz.áii szeretnék már egyszer tisztába jönni ezzel a furcsa, előttem olyan misztikus és igazán kuriózti* tünemény teóriájával. Iskolai értesítők. Városunk kulturális tényétől, az iskolák, beszámolnak tevékenységükről az idén i-, mint niinili'ti évben, at értesítőkben. Az elmúlt 1902 9Ü.'L tanévről az iskolák rendre beküldték hozzánk M értesítőket, melyeket beérkezésük sorrendjében fogunk ismertei ni. l. Az állami polgári leányiakola értesítője. A pápai állami polgári leányiskola a nőnevelés terén igen nagyfontosságú helyet tölt be s amint az érteti tőből láthatjuk, eredményesen. Az igazgatói jelentés bevezető részében a nőnevelés kulturális szük-égességérol emlékezik ncg « mint igen örvendetes tényt emliti fel, hogy az intézet mellett a mult évben megkezdett továbbképzőtanfolyam 11. évfolyama is megnvilt a íolyú tanévben. Bnnsk n tanfolyamnak feladata, hogy BMgStabb képzett-ég mellett _a nőiességet annyira jellem/.,> leghatanotabb foglalkozást, a kézimunka gyakorlási:, a tníívésziességig fejleszsze." h'ólemliti még a jelent,-, bogy a továbbképző-tanfolyamon jövőre, ha kellön övendék jelentkezik, a Qf»rtirt\t*at9t is tanítani fogják. Mint az. iskolára igen fontos újításról a Jmncia nyelvnek kötelező oktatásáról is megemlékszik I jelentés. Az. lakóiéban az. igazgatónőn kivül 7 rendet tanár, 1 helyettes, 1 megbízott tanár és 4 vallástanár tanított Kimeritően tárgyalja az értesítő a 4 osztályban előadott tananvagot. A polgári leányiskolának 161 növendéke volt. tbből 1" kimaradt. A növendékek közül .'lő tandiimsatostéget élvezett. A tanfolyamon Ii növendék volt beiratkozva. A növendékek nagyobb része : 199, pápai születésű volt. Vallás szerint legtöbb izraelita : 97, I. kath. 80, ev. ref. 24, ág. hitv. ev. 22. Anyanyelv szerint Í6S WMffmt és csak .'> német. Az előmenetelre nézve is igen szép eredményt mutatott II iskola. A négy o-ztályban volt lö kitűnő, .'»7 jeles, 71 jó és elégséges és c-ak 12 elégtelen, de ez utóbbiak közül is 10 jnvitó-vizsgálatot tehet ó- esak 2 kell, hogy ismételjen. Érdekes statisztikai adat. hogy a növendékek szülői közül a legnagyobb mámul a kereskedők foglalták le, mert 4*-an voltak, mig a többi megosztóidott a különböző hivatása állások é- foglalkozások között, csupán orvos és katona IZŰlők gyermekei nem voltak beiratkozva. Vogul közli a/, igen ügye-eu szerkesztett értesítő a jövő iskolai évre vonatkozó tudnivalókat, melyek közül megemlítjük, hogy a polgári leányi-k->-