Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903

1903-06-21

• PÁPAI LATOK. 1908. június 21. elnevezéseknek c>ka és- legnagyobb részben jelentősége le. A változtatások szüksége csak ott jelentkezik, amely elnevezés magyartalan, sértő, vagv télreértésekre alkalmat adó lenne. Végre — az esetben — ba valamely kiváló, a város történelmét érintő egvénről volna szó, vagy az általános hazafias lelkesedés hatása alatt válnék egyes elnevezés aktuálissá. 1. A Füst-Utca nevét én is meghagynám, de nem azért, hogy az a Kimay-tiizzel bármi kapcsolatban állt volna, hanem a/ért, mert annak régi neve Füstös-köz volt. mely elnevezését kémény nélküli házairól kaphatta. 2. A Halas-utca nevét ellenben nem hagynám meg, mert magyartalan és csaknem abszurdum is, mintán cl lehet képzelni Hal-utcát, mely csendé-, néma mint a hal, Halász- vagv Halárus utcát, melyben halászok vagv halárusok laknak, avagy Ha'.-tóutcát, mely halastó partján fekszik, de Halas utcát nem, mert a halak az utca porában nem élnek meg: de nem tai.oin megfelelőnek a bizottság által javasolt Caáky-utca elnevezést sem, inkább jelentöségtsliesebb lenne a Tópart-utca jelző. Ha pedig történelmi nevet keresünk, ezt az u cát, mely mindenkor a várhoz, tartozott, lehetne Pápa várának régi máról, Török Hálintról elnevezni. Kü'önben is a Hal;'s-"tca elnevezés Újabb keletű és nem is az. alkotmáuvosi tormák közt jött létre. Hisz 30f>35 évvel ezelőtt | az emiitett utcának al-ó ós felső szélén ezen fel'ráa I díszelgett ékes betűkkel: „Halpiac*, jelzéseid annak, j hogy a halpiacra, mely a bencések székháza mögött volt azon időben, ezen ntoifl lehet eljutni: miután a megyeházzal szemben levő lejárón a kocsivá! való közlekedés nem volt taná -os. Mikor a halpiacot a Sebestyén-féle ház mellé helyezték át, természetesen 1e ke"ett venni a régi halpiacra emlékékeztetö feliratokat is, az utca pedig elnevezés nélkül maradt, mígnem jött két vándor fényképén, kik a Wohlmuth féle házban ütötték fel srtorukat, illetőleg műtermüket. Esek falragaszom hirdetményén láttam először a Hala utca nevét, mit később a városi magisztrátus is elfogadott az 1870. évi népszámlálást megelőző cimtáblák készítésénél. .'!. Megiartandónak vélem az. Irhás köz vagv utca elnevezését is. Hiszen az. irhás mesterség igen ti-ztességes iparág és a kifejezés is eléggé magvaros. A közpélda -zerint sok ártatlan bárányka téltette volna az irháját, ha tudta volna, hogv oda kerül kikészítés végett. I. A Kalap-utca nevét isintén megtartandónak vélem. Legfeljebb a megyénkbeli Vajda Péter nevéről való elnevezést ta'álnám indokolhatónak. 5. A Kard-utca nevét az utca alakjánál, a Kertsor utcát k "'étkezésénél, a Sörház- és Színházutcák nevét pedig megfelelő jelentőségüknél fogva találom megtartandóknak. 6. A Kis-utea trláló nevének felcseréléséi épen nem vagyok képes megérteni. Hiszen, ha jó volt az elnevesés akkor, amikor még nagyobb volt, mennyivel inkább helyes most, midőn az. Anna-térnek és a Szinház utcának abból történt kiszakitása állal kisebb és igv nevének megfelelőbb lett. Azonban ha már .Martonfalvav Imre neve .Imre deák" uéven itóba jött, örökit-uk meg a Martotifalvay nevet ott, ahol arra szükség van és a hely biztos meglelölésére a legalkalmasabb. Igyanis a Major, és l'j-utcák közt levő átjáró köz a Marlonfalvav család háza mellett vezet »el és ezen házat a városban mindenki ily névvel jelöli is meg, önként adva van teliát, hogy ezen közt a javaslatba hozott értelmetlen, avagy talán kétértelmű „Uózsa-köz" helyeit ,. Martonfal vayköz*-nek nevezzük el. 7. He legelső sorban inegváltoztataiidónak, vagvis inkább eredeti jó magyarságú elnevezésére visssahelyesendönek vélem a „Térjmeg-utca* nevét. Hiszen ezen utcának lakosai sem a múltban, lem • jelenben nem szolgáltattak okot arra, hogy ezen, Csak a bűnösöket illető intelem: „Térj meg!" intéz, tessék napról-napra hozzájuk ; de tudjuk, még pedig a 17. és |S. századokból azt, hogy a város vége azon oldalról, a mai Szent-Anna kápolna helyén állott, temető volt és mikor a népe-.ég issporodása miatt ujabb épitkezések történtek, homok és anyagvétel miatt a beépített domb és a isemkőzt levő hássorok között egy tágas térség maradi leim, melv térségnek a temetőtől legtávolabb eső részén, vagvis a \ • o-tól tekintve a tér mögött kezdődött a most ..Térjtneg utcának" c-ufolt részen történt építkezés, melv utóbb utcává nőtte ki magát : tér mögöttinek, vagy rövidebben térmögnek neveztetett el. Kis gyermekkoromból emlékesem arra, hogv ezen utca szélső házán e felírás volt tisztán olvasható : „Tér-meg"' utca, teliát j betű nélkül. Kzen feliiás eredete a nyelvújítás korábbi irányában találja msgyarásatát, amikor a magyar nyelvnek a póriasságból kiemelése volt a cél, mígnem beláttuk azt. hogv a magyar nyelv jellegének eredeti tisza-ágát a külföldi befolyástól mentes köznépünk tartotta fenn, akkori elődeink tehát szebbnek tartották, ha a tiii'iifött helyett ineyrtt-el, a nviif helyett >/e-/-ct Írnak. I)e köznépünk az emiitett utcát ma i< jó magyaros hangzással _térmög"-nek említi. A „Térjmeg- név csak a kellően meg nem értett Tér-meg szó elterjedéséből keletkezeti, de népűnk ezt nem fogadta be, inert ha a Térj meg név lett volna Sl eredeti elnevezés, népünk sohase említett volna Térimig utcát, mert nem lakván sem Szögedében, sem Kecskeméten, sohase mondhatott volna „térjtneg" helyett „térjmög--öt. S. Teljes készséggel hozzájárulok a felvetett indítványok közül az LTj-utcának — IMkóezv, az. Újváros-utcának — Batthyány, a Laki-utcának — Somlói, az Knyv-uteának — Bsondy, a Salétromutcának — Tohiy nevekre való változtatásához, de a többit meghagynám eredeti nevén. A terek közül a Ki—teret a közelében állt borsosgyőri kapu emlékére Várkapu térnek nevezném el. A Pálos névről jelzendőnek ajánlott teret megfelelőbbnek tartanám a Bencésekről elnevezni, mert a pálosok neve még annak idején sem ment át a nép tudatába, elnevezvén őket fehér barátoknak étemplomukat fehérek templomának stb. De lega jó és rossz minőségű hllü között, inert nagv különbség; van a hus és hus között. A mészárosok pedig aránylag nem igen jutnak több haszonhoz az által, hogy drágább lesz a hus, mert súlyosabb, jobb minőségű állatokat kell vásárolniok és azokért több pénzt kell adniok, a haszon-k ülünhö/.et az ő javakra esak abban fog mutatkozni, hogy egy kisebb sulyu állatnál éppen annyi kiadásuk és költségük van, mint egy kétszer annyi súlyúnál és megvan könynyitve a helyzetük az által is, hogy a nekik szitkséges és a közönség igényeinek megfelelő anyagot a szomszédos uradalmakban, és községekben, de főleg n pápai piacon is beszerezhetik és igy a beszerzésnél is kevesebb költségük merül fid. Ezekre akartuk fogyasztó közönségünk figyelmét felhívni és a tapasztalat megfogja mutatni, hogy igazunk van, inert ha nem zárkózunk el a ki.-sé magasabb hus-árak elől e- jő minőségű hust kapunk, ugy tényleg olcsóbb árért jutunk valóban jó búshoz, inig ti mostani, csak látszólag olcsó ár mellélt rosszabb minőségű és drágább hust kell fogyasztanunk. l)e jó lesz a mészárosoknak is arra törekedni, hogy jó hust árusítsanak, inert különben a közönség boycotálhatja őket s Caak ők lehetnek a Vesztesek. I.. Meg egyszer az utcák és terek elnevezéséről. K lapok hasábjain foglalkozott már e kérdés, -el Kis Krnő tisztelt barátom, ki a bizottság javaslatával szemben tett észrevételeinek föindokát a város történelmi emlékei megóvásának szempontjára alapi tolta. K célt én is magamévá teszem, de már az ailatok egy részének helyességét és főleg az azokból vont következtetéseket — nem; mert ha történeti szempontokat keresünk a következetesség elvénél fogva, nem szabad eltérnünk a régi utca-elnevezésektől, miután a maga idejében bizonyára megvolt azon Kgvszer aztán kitört belőle a harag. Szemébe dobta férjének a -ok méltatlanságot, melyben ré-zesiti. Ettől a perctől kezdve örökös vendég lett náluk 1 a viszálykodás. A férj, hogy még jobban boszantsa nejét hát nem is járt már haza rendé- időben, hanem ki-kimaradt a legénykori cimborákkal. Sokszor még cigányzenével is hazakísérte!te magát és részegen tántorgott lakására s ütött, vert, csapkodott mindent ami kezébe került. Az. oféle komédiának aztán hamar híre futott. Azt is beszélték a rossz nyelvek, hogy Kereskénvi megverte a feleségét, azt az áldott, jó teremtést, aki még a légynek se tud véteni. Mindenki csak a ISOgény asszonyt sajnálta, inert hisz olyan ártatlanul sértegette, gyalázta az a durva, mord ember. Végre is vérig -érté az örökön veszekedés, megunta azt a, csúfos mellőzést, megutálta, undorodott még az. életétől is. Egy este, mikor férje megint jó későn bandukolt haza, keservesen sírdogálva mondta neki : — Jegyezze meg, hogy holnap végkép elhagyom a házat. Nem birom tovább e kegyetlenkedést, melyet elkövet velem ' — Eft olyan jelentekteljesen mondta, hogy egy pillanatig sem lehetett kételkedni benne. Kereskénvi mégis trétának vette a dolgot és gúnyos mosolylyal mondái — A. nagyon helyes, nagyon bölcsen cselekszik, ha egyszer nem érzi jól magát oldalam mellett. — De ért-e meg. h<>gy vissza sem térek többé. Maid intézkedni fogok ez ügyben, mert lehetetlen tovább bírnom. Inkább dolgozom éjjel-nappal, csak nyugodt életem legyen és megbecsüljenek ! — Tökéletesen igaza van asszonyom. Maga még tiatal és szép, jobb szerencsét is csinálhat, mint hogyha velem marad. Kn egy pillanatra sem állok útjába. De addigi míg itt van és viseli nevemet: ura és parancsolója vagyok ! — Nekem?! — szólt tekintetével végigmérve urát — nekem soha! — Ha ba ha ha ! — kacagott fel az ember hangosan. — Szégyelje magát! Kiálhatatlan ! —- Azzal megfordult és elsie'.ett a másik szobába, hogy a holnapi utazásra előkészületeket tegyen. Kereskénvi Kenő nyugodtan lefeküdt, de nagyon különös álmai voltak. Annyi mindent össze álmodott, hogy a feje is kábult, szédült bele. Reggel mikor fölkelt, nagyot bámult, mert a felesége egészen Utrakéssen volt. Még reggelit sem kapott tőle. Korogni kezdett körülötte minden : ugv érezte, hogv fojtó, nehéz lott neki a szoba levegője. Nem vette trétának a dolgot. Kétségbe esett. Mi lesz vele, ha fslsségS, az 0 áldott kis felesége faképnél hagyja. Nem . . . nem, ez lehetetlen, ezt meg kell akadályozni, akárhogyan de ki kell engesztelni, jóvá kell tenni mindent . . . mindent. A tiakker megállt a ház előtt, mely kivitte volna az. asesosyt és csomagjait az állomáshoz. Kereskényinek arcába szökött a vér. Megáll' az ajtóban s komoly, egy kissé ijedt tekintettel nézte készülődő feleségét. Aztán mikor látta, Imgy indulni akar, összeszedte bátorságát és nyájasan, szelíden, mindent megbánó hangon -- melv reszketett a fájdalomtól — szólt; — Emma, hát csakugyan itt akarsz hagyni I Hát annyira megbántottalak".' Majdnem sírt mikoi ezt monda. — Lásd, hiszi n térj é- tele-ég vagyunk! Ha csak egy parányi szeretet van benned irántam, le kell mondanod az ily e-z.telenségró'l. — Igen uram '.' Tudom, de nem törhetem tovább sértő önkényét. Nekem is vannak jogaim, vágyaim és öu figyelmen kivül hagyja. Nem otthonának, csak önmagának él. KS vagyok balga, dőre, hogv hitvány báb legyek az ön kezében, tehát kereken kijelentem, hogy igenis elmegyek, még akkor is, ha bs bele nem egyezik. E szavakban annyi volt a határozottság, hogy Kereskényinek torkán akadt a szó, egy hangot se tudott kiejteni. < íyönge, gyáva ember lett. Az erélye-, szigorú ember meghunyászkodott. Látta, hogy hiába, hát köuyörgöre fogta a dolgot. I Myau szépen, olyan siralmasan rimánkodott kis feleségének. Ledérdelt, oda borult lábaihoz és ugy könyörgött*