Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903

1903-05-31

2 PÁPAI LAPOK. mái az, mint sgy személy, mondhatjuk kollekció egyéniség. Él es ax egyéniség is óh mily nagyon távol ;íll feladatának megvalósításától. Nincsen meg sz egység, a szeretet, hiányzik as igazságosság. Az a test, melynek egynek kellene lennie, darabokra szakiitatott. Osztályok állnak egymással szemközt. Gazdag, szegény, munkaadó, munkás nem egymásért, egymás ellen küzdenek. Jogot taposva, méllányo-ságot tiporva harcolnak a létért. Sokak asztala megroskad az Ízletes ételtől, máshol nincs ken vér sem : ~"k:in henyélnek tétlenül, mások ÖSSZekulcsolt kézzel keresnek munkát, s nem kapnak. Sok a köny, melyet emberkéz le nem töröl ; sok a sóhaj, mit gyöngéd részvét el nem hárít. Sok a nyomor, amit senki sem lát; sok a könyörgés, mit aenki sem hall. Ks a gondolkodó lélek félve kérdi: hol van a szerelet, ho! van az igazság, hol van az erkölcsi szabadság? ..... Kata morgana! . . . Ilin álmok, délibábok! . . . Ha cs:ik ezt az egy pillantást vetjük is a társadalom életére, látjuk, hogy annak is szüksége van az újjászületésre, megújító isteni erőre. Honnan várjuk ezt az erőt, ha nem onnan fölülről az Istentol. O intézi az. egyél] és az emberiség sorsát, ő segíthet, más senki sem. Ks ő segit is! Pünkösd ünnepe az emberiség örök pünkösdje, a Szentlélek kiárasztásának örökös záloga! Kz az ad erőt, lelkesedést, életcélt és nagv hivatást, ez ad az egyén és emberiség küzdelmének erkölcsi tartalmat! Kzért nemcsak emlékünnep, hanem örökünnep pünkösd napja! Nagy idők közelednek. Felhők jönnek, mennek a sötétlő égen. Szél suhog, vihar zúg. megremeg a föld is. .Mi ez'.' kérdik azok, akik gondolkodnak. Talán a lélek zúg végig a földön, újjáteremteni azt, ami már rombadőlt: ujjászülni azt a lomha nemzetieket, javítani az egyént, emelni az emberiséget ? Vagy tidán csak képzelmünk játéka, lelkünknek szép álma szól hozzánk e napon? . . . Vagy talán csak azt halljuk, mit szivünk imában elrebeg : pünkösdi Szentlélek jöjj el te mi hozzánk, deríts te nagv napot, boldog ünnepeket, boldog ünnepeket! .. . Alpha. 1. A telf/i létetitétQ. Tslsk vételára 1000 négyszögöl í 2 K 2.< H M » K l'zeinltelyiségek gvárkéménvnyel együtt 31.400 K l Izem hely leégek alapozási munkálatai 10.0110 K Lakóhelyiségek portál él gépészeknek in tu

K) K Gépek Itb. befalazása 12.000 K Ceaterna éi visszi vattyu stb. L'.i'.l M • K Telrp létesítése Gsai és társa által, szerződés szerint 171 4<M> K Láeapaosslopok 12.000 K 1 lé/, búza In ál előáll ható költségtöbbletre 12.000 K Előre nem látott kiadásokra ;{.r.i MI K i •sBiesen 270.0 »0 K Döntés előtt. A világitás ügyében városunk képviselőtestületi e hét lén big dönteni, s épen azért sz.uk-ége«nek látjuk ez ügy anyagi részét behatóan ismertetni, hogy a képviselőtestület minden tagja ti-zta képet alkothasson magának eleve arról, bogy mibe kerül a telep létesítése, meunvibe kerül az évi tizemben tartás s mekkora őssxSg az, amelyet a magánosok ti/eiui'k, ha lii/aiktia a villám világítást bevezetik. Abban a szerenesés helyzetben vagyunk, bogy ismertetésünknél alapul vehetjük a város pénzügyi bizottságának számításait, mely bizottság mint minden alkalommal, ugy most is, teljes körültekintéssel é« nagv rigorozitással készítette el ugy a telep létezi téaéoek, mint az évi üzeinbentartásnak költségvetését. K számításokat követ ve, szóljunk el»ó sorban a telep létesítéséről. Minthngv a t'ölveendé kölcsönnél névérték s ártólvnm-külc'mbözet eitnén levonásba jön circa 10.1 KM» K, bélyeg stb. é< félévi törlesztés-részlet fejében szintén circa 10.000 K, s szén, olaj, géprésstk stb. beszerzésére szükség van néhánj ezer koronára, azért a pénzügyi bizottság 300.000 K föl vételét látja szüksége-nek. //. I'.ri költségvetés. Sziik-i'sfb't. 300.000 K ö",, törlesztése- ksmatoiására 15.000 K Csemkéltségek Gans ajánlata szerint ^o.'.'oo K Accumulator Qasmbentartása 1.000 K Közvilágításnál lámpák kie-erélésére 800 K apróbb vegves kiadások 1.000 K lelép értékcsökkenésére 270.000 korona Után 5*/

9-Ot s/.átnitva 13.500 K < Isszesen : ÓT.L'IMI K Fedését. Váro-i utcák én városháza világitá-a 13.200 K 4(MMI láng, melyből egyszerre 2ooo ég, átlag évi lioo égési órával, 1 beotowatt 7 tili.. 1,200.000 égési óra 0*55 660.000 bectowatt a 7 fillér 46.200 K Összesen : ."»'.•.4ot) K Mint látható, ;i pénzügyi bizottság véleménye Bterint, pa az. intézetek és magánosok llMMI lángot vezetnek be, a város nemcsak rá nem fizel a vállalatra, hanem 2200 korona fölöslege lesz, mint üzleti eredménv. Kemélhetjük-e azonban, bogy városunkban 4000 lángot befognak vezetni? Előttünk kétségtelennek látszik, hogy — igen. A dohánygyár, a tanitó-képesde, ev. ref. leánynövelde, apáeazárda, laktanya, izr, tem|doiu, irgalmasok kórhá/.a, a ka«/.inók, vendégfogadók, kávéházak stb. remélhetőleg sietni fognak a bevezetéssel, « e/«k már magukban is annyi lángot jegyeznek, bogy a magánosok jegyzésével együtt • 4000 láng biztosítva lesz, annyival is inkább, mert a villamvilágitás korául sem oly drága, mint azt ijesztgetésül fölszokták hozni. A világítási bizottság épugy, mint a pénzügyi bizottság egy bsktowatt árát 7 fillérben javasolja megállapittatni. Kgy hektowatt áram kerek -/ámban két órán át táplál egy ió gyértyaerejü lángot, Vagyil egv közönséges szobának a világítása ."ií> fillérbe (l*/

4 krajcárba) kerül óránként. Ebből mindenki könnyen kiszámíthatja, hogy a jelenlegi petróleumvilágitá-nál mennyivel keríti többe a VÜlamvilágitáa, H ha alaposan Utána számit, ugy talália, hogv körülbelül mástél annyiba kerül, mint a puszta petróleum, melyhez ha hozzáveszi a látnpaüveget, a naponkénti tisztogatást stb., alig le-z különbség a villamvilágitáa és petroleumvilágitás között, nem is szólva a tűzbiztonság é- egészségügy követelményeinői, melyek villant világítás mellett t«ljo»en megvannak óva. míg a petróleum világitás hátránvai e tekintetben eléggé nyilvánvalók. Esek után azt hi-z.szűk, hogyha lesznek is egyes aggságoakodók, kik irtóznak mindentől, ami haladás, képviselőtestületünk nagy többsége a város és a városi lakosság jól felfogott ételekében kimondja a villám világitás behozatalát, illetve megköti a GsBI céggel a telep lélesité-ére a szerződést, s ezzel egv ujabb lépést tesz városunk fejlesztése terén. \ Társaságból. $ V l.«'an\egyesület estelye. A Leányegyesületnek ni fi 11 vasárnap nagyon érdekes é- művészi izinvonalon álló estéivé volt, melyen igen nagyszámú közönség vett részt. A di-z.es és többnyire hölgyekből álló, közönség a hatalmas progrsmmot rendkívül nagy érdeklődéssel ki-érte és tetszésének gyakran adott kifejezést. A tnüs ,r Verdi .La Trsviata* opera részleté vei vette kezdetét, melyet Kis József és it'j. Sült József adlak elő zongorán tudásuknak égési erejével és nagv miívé-zettel. Különösen gyönyörűek voltak a piaaók és pianiszimók, de játékuk egészben is kiváló volt. A zongoraszám utóm következett Szuez Elzának remek hangsúlyozással előad.itt értelmes szavalata. Ritkán hallottunk női szavalótól ily szép előadást. I'tána Kőeeeicutg Jené olvasott fii saját költeményeiből szemelvényeket és egv elbeszélést. A költői lélekkel megirt poémák, a jeles szerkezetű, hangulatteljes elbeszélés és a lendületes előadás nagv hatással voltak a közönségre l',<iit>r Ernő hegedűszólóba kiivetkezett ezután Kit József zotigornkisérete mellett. A tehetséges ifjú művésznek szép és diskrét technikáját dicsérjük meg első sorban. < Hyan ez körülbelül, mint például a szónoklatokban az. egyszerű, de szivünkig ható beszéd, mely nem keresi a pufogó frázisokat, ám azért annál hatásosabb. A hegedűművészeknek nagy része a technika szemfényvesztő bravúrjaival szokta a hatást keresni, s e közben magának az. előadott miinek szépségei elvesznek. ' Präger Ernő játékánál ez ellenkezőleg áll s ezért élveztük igaz. gyönyörűséggel a klasszikus muraikát, melyet művészettel interpretált. A fölhang/.'• tapsviharra még egy szép magyar dalt is játszott. Ez' után két bájos leány Beck Ktel és Csizmadia tduska léptek a pódiumra, hogy előadják Farkas Gizinek, lapunk kiváló munkatársának „Babonás asszonyok" ( eimü, mindvégig érdekes és jó humorral megirt ' dialógját. Beck Ktelt már többször volt alkalmunk megdicsérni jeles előadói talentutnárért, antelv most is érvényesült. Csizmadia Iduska szeretetreméltó naivtággal és rutinnal mutatta be a babona- asszonykát, nkí az útjában talált lőpatkót nagv gondos-ággal őrzi, mint valami csecsebecsét és erősen hisz. mindenféle babonának. I gy az. előadóikat, mint a szerzőt, zajosan megtap-olta a közönség. Az. estély utolsó pontja l.is- Hermanne éneke volt, kinek szép és dallamos hangjában és énektudásában méltán gyönyörködtünk. TOLLHKCiYGYEL. Két philippikám. Két hónappal ezelőtt megválasztottak városatyának. Akkor vagy egy hétig törtem a fejemet, hogy mivel álljak elő a közgyűlésen, hogy használjak a közérdeknek. Hirtelen eszme villant át az agyamon. Helyes' ez jó le-z: — hatalma- beszédet mondok a bakterok ellen. Erre pedig a következő érvelés vezetett. A tele-egem roppantul ideges, különösen pedig éjjel. A legesekéivel)!) zajra felriad és jajveszékel. Élért aztán éjjeleken át nem alhatom. A hálószobánk utcai és az. a z-ivány bakter éppen az ablak alatt ordítja el az .éjfél után . . .-t". Nem tudom, hogy mifíU különös privilégiumunk van ebben, de tény, hogy minden éjjel ott kiabál ; mintha annak, aki alszik, tudnia kellene, hogy hányat ütött az óra. Persze ilyenkor aztán a fele-egem fölriad és reggelig hallucinál rablót, betörőt, gvujtogatót. Ha tehát egy jól sikerült philippikával a baktorintézményt megtámadom, először is használok önmagamnak, másodszor hssználok mindazoknak, akiknek ideges feleségük van él harmadszor használok az éráaoknak, kiktől most biztosan ébresztő-órát f>g venni mindenki, aki eddig a baklerrel keltette föl magát. Erveim lielyességétől indíttatva és kitűnően összeállított be-/ó,leniinel fölfegv verkezve, a legközelebbi közgyűlésen rettenete- támadást intéztem a baktei-intézmény ellen s hatalmai tusák után, melyekben elől vittem a bakterok éjjeli ab-olutisinu-a alól felszabadulni akarók szabadságzászlaját, oda hatottam, bogy mire a nap nyugovóra tért és bíbor