Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903

1903-04-05

XXX. éyíolyam. Pápa* 1903. április 5. M-N.MS2C1IM KÖKWTARÄ Nttvtdtknaplg 14. szám. PAPAI LAPOK. Pipa vAroe hatóságának es több napái • pApav-vidéki egyesületnek megvilasztoti közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Saerkeastlsés; i Jókai Mór-utca 869. s/ám. kiadóhivatal: Goldbcrj: Ovula papirkercskcdése, Fő-tér. Telefonsz tim : -il Felelős szerkesztő: KÖRMÉN! >Y BÉLA. Klölizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ara: egész évre U kor., felévre k., negyedévre I k Egyel szám ára 80 liller. Észrevételek II \ ál'Ossl IVÍorvos ,jeleiilés.ére. A városi főorvos ur 1902-ik évről szóló közegészségügyi jelentése teljesen hasonlít az előző évekéhez, akárcsak egyik o>já< a másikhoz. Az elmúlt évek kritikája mitsein basznál! I a mostani jelentés csak épen oly aiányos, mint voltak • korábbiak. Ez a patika ugyanazt it benyomást teszi reánk, mim mikor valaki egy igen terjedelmes és .-ok • ágazással hiró épület építésével van nur' '

v;l

< de 'óinak csak egyik falát építi un:. A közegészségügy is nagy terjedelmű és 40 k felé elágazó intézmény, melynek eztr i követelménye vár a praktikus elölheti megvalósításra, ami nálunk a városi tilii.í'- es különösen a városi főorvos feladata. A főorvos ur jelentéséhen kizárólag csak i halálozásra szorítkozik és azt is •agyon felületesen ét röviden tárgyalja. A piaci i üenőrzés kérdése, az élelmi szerek vizsgálata, a fogyasztásra szánt hun és italBCmÜek vizsgálata teljesen hiányzik a jelentési mizerabilis lakásviszonyaink meglincsi ; ;

, említve, az utcai piszok, nyitott csatornáink bűze, a Cinca kezdetleges állapota. :i sok rossz pecegödör, az utcákon lc\o ! jv por, at utcai öntözés elégtelensége, kórházügyünk és a számtalan orvosrendőri tgj egy szóval sem lettek méltatva; sehol lincfc 6 RÍ árvákról éa törvénytelt n gyermekek n IZl k mee hete: geseaese es i I halálozásuk arányáról. A főorvos ur jelentésén, mini általában igés; ténykedésén igen fokozódott ön megelégedés vonul végig. A mult évi halálozásnak emelkedése nem hántja őt egy cseppet sem, sőt ezt természetesnek találja és mindjárt megtalálja ennek magyarázatát abban is, bogy a halálozás a lakosság szaporodása folytán emelkedik és ugyanezen okliól II jövő evekre is folyton szaporodó halálozást jósol, de aminek a magyarázatai a legközelebbi népszámlálás adatai fogják megadni. Hogy ez az érvelés teljesen téves, azt hizonyitja az a körülmény, hogy mig 1901-ben 333 haláleset fordult elő, addig 1902-ben 111 halott, volt, tehát Ts-jil jöldi mint az előző évhen. Ez 2.")'' (J szaporodást mutat, noha bizonyos, hogy a lakosság szánni legfeljebb 1

1 •_>" o"

a

' •^áporodhatott. Ezen feltűnő szaporodása a halálozásnak egyszerűen megmagyaiázható ti csecsemők .-okkal nagyobb mérvű elhalálozásaitól és az uralkodott vörhenyjárványból. Ép ezért ktdlett volna rámutatni azon okokra, melyek a folyton nagvfoku gvermekhalálozást idézik tdő, mert az. igen kedvező 1901. évhen is nagyfokú volt a gyermekhalálozás éa van elég mód arra, hogy uz.t csökkentsék. Ami a vörhenyjárványt illeti, Pápán megrögzött régi rossz szokása a közegészségi hizotlságnak, hogy a járványt mindig csak megkésve mondja ki, amikor a járvány a lakosság között már igen elterjedt. A jelentés szerint -Só vörhenyeset fordult elő, de kétségtelen, hogy jóval több vörhenyheteg volt a városban, de ezek egy része nem lett bejelentve. Az sem felel meg a valóságnak, hogy IS volt a vörheiiybcn elhaltak száma, mert több halt meg ezen betegségben, csakhogy más hetegség neve alatt vannak hejegyezve, aminek okairól azonban most szólni nem akarok. Annyi bizonyos, hogy ii mult évi vörhenyjárvány igen rossz jellegű volt; mit. legjobban bizonyít ;i 21 százalékra menő halálozás, holott a vörhenvnél az átlagos halálozás c.-ak l'l százalék szokott lenni. A tiz tífusz-eset, melyek közül kettő halállal végződött, egyszerűen C8ak fel van említve, hár igen érdekes lett volna utána járni és kimutatni, honnan származtak ezen tífusz-megbetegedések. Ismeretes, hogv a tífusz főkép itz ivóvíz által terjed. Mióta vízvezetékünk van, minden egyes tífusz-eset fokozódott mértékben kelti fel a jó orvos figyelmét és érdeklődését és kell, hosrv utálni járjon minden egyes esetben a hetegség forrásának, mi többnyire sikerül is. Erről pedig egy BZÓt sem találunk a jelentési >en. Roncsoló toroklob összesen 20 fordult elő 2 halálesettel, ami igen kedvező. Kzen szép eredmény a szerűm-befecskendezésnek köszönhető. Érdekes lett volna a jelentésből megtudni, hogy ezen 2 halálesetben történt-e szerűm-befecskendezés. ;i megbetegedés hányadik napján és hányszor? de 1 minderről egy szó sincs a jelentésben. Azon ellenvetést lehetne tenni, hogv a betegségek eredetének kifürkészése csak az orvosok előtt érdekes, de a nagy közönségnek ehhez semmi köze. De ezen ellenvetés nem állhat meg, mert a gyakorlati orvosi tudomány mindinkább oda irányul, hogv a betegségek keletkezését meggátolja; s ez remélhetőleg a jövőben még sokkal jobban fog sikerülni, mint. jelenleg. Most sokkal En is.* Ea is jártam zöld erdőben. Ábrándokat én is isóttem. lm is láttam mezőt, rétet, Virág nélkül, lataroltan . . . Ma bánatom, örömem volt Ea is, én is eldaloltam. l.n is jártam, én is keltem A forgatag tömkelegben A léleknek szent jogai) In is láttam ósssetörten . . . A nagy világ szenvedéséu -Nekem is hullt egy-egy könyeni. Ea is lattant lenn a sárba' Al eszményit meggyalázva, 8 akkor én it; harcra keltein Az istennel - átkozódva. . . . — Ea is, én is porba hulltam Megalázva . . . imádkozva. Seregélyes. lag] flaee Iából, 'Mutatvány a szerzőnek sajtó alatt levő versköteItalczás. lA marosházi történetekből.) — A ,1'u'iHii Lapok" eredeti tárcája. — Irta Her/ Péásg. Aratás idejének egy vasárnap délutánján, mikor a fáradt testnek nemcsak nyugovás kell, hanem vidámságot adó borital is, (mert ügyefogyott ember az, akinek nincsen semmi kívánsága), .Marosháza tágas korcsmájában összegyűlt a falu tekintélye. — Módos gazdák ültek a hosszú, zöldre festett asztal körül, javakorbeli családos emberek, meg két legény, a Gergely Abris, meg a Csöndes .lóska. Elégedettség volt közöttük, nem volt különös panaszkodás a termés irányában, az Isten meghozta a kamatját jóformán minden kü/ködésnek, minden muukás-iígnak. Haj se sok történi ebben az esztendőben, halált hozó nvavalvák a falut elkerülték, csak azt aratta le a fekete kassás, aki fogyatékos te-ti állapotával már nagvoii megérett reája. Por is termeit, jócskán, „jó fajtAja", aranyos szinü, nagyon Ízlett a szomjas toroknak. Helyesen beszáll B jegyző' ur, mikor igy IZÓlott: „A bor szereleiével egészen máskép van az ember, mint a más ga/dasággul, másnál a nagy bő•égességtöl megcsömörlik aa ember gusstusa töle, de a bor akkor esik jól, mikor nem gyüssfivol mérik mindenféle bamissággal, hanem szóles bőséggel ereszti magából a gerezd a nedvét, azt az erős kellemes fajtát, mitől a bánat elszáll, a jókedv meg még jobb lesz. A pap is mondott valami okosat a borról, hogv mikor az. ember nagyot nyel a pohárból és a helsőrésze zavarodni kezd, ez az egész állapot sem olvan, mint a más betegség, éizi az ember, hogy nincsen rendben minden, még M -opánkodik nagyon, hanem mindenféle furcsaságot csinál tőle, kacag i-, kurjongat is, c.-ipkedi a menyecskéket. Arról nem beszólt senki, ami rosszat a bor csinált, a hanyatló portákban, mikor a dob pergett, Ínségnek hajait, tökéletlen foldtelenség ezer keservéi, amit az a pompás szinü „Szikra (iyöngye* termés a népnek okozott, egy sem emlegette. Inkább nótáztak. A (íergely Abris, legény létére, hogy őneki is rósze legyen az öregebbek társaságában, rágyújtott: .Nincsen olyan leány több a világon, Mint a párom, kokénvszemü virágom, Az Isten is megáldja! l'gy ölel a karjában. Amióta engem szeret Nem vagyok már bús árva. Piros babos keszkenőjét oda'dta, Sokat s/.enved sserelmQnknok miatta, Da a/ért én megmutatom, A pap elé eljuttatom. Pár hold földért nem hal meg a -zeniem < >reg gnida legyél jót, Krl-ed meg az okos szót,