Pápai Lapok. 29. évfolyam, 1902

1902-03-23

1902. március L'.'í. PÁPAI LAPOK. a népneveiéi jövője igazán »/N ükön fekszik. A nagy éi tágas tornatermel uufoláiig megtöltő distángváll közönséget a latiári kar s az Ifjúság fogadta izerf telreroéltósággal és kala helyére, Szóii üdvözlő itavai után Malmi, Kálmán s/avalta cl saját alkalmi ódáját. A bangulatoa költemény, a t><>nii»á~ előadásban nem levetítette hatását a I' VOM a Horváth Imre IV. é. növ. ál'al (leadott emlékbeiléd kompoiioiója és előadása, ugyanezt mondhatjuk Juhász Jóaaef, Deaafi László ál Bognár Sándor szavalatai-él, az ének- é. zenekar megépeniéggel bámulatosan tökéletei előadást produkált. A vezénylő pálca Kővetkuthy tanár hivatott kezében volt. Elismerésiéi adóiunk ngy a tanári karnak, mint a lelkes Ifjuiágnak. A/. Iparos-lfjak fdtaképzo-korének tagjai tv mbaion este a Jókai-körbe jöttek ösise ünneptártaira, ahol ai ügyesen ösateállitott műsort szép számú kötönaég hallgatta végig. Az Qnnepa Szózat eléneklésével vette kezdetét, amelyet a Kor dalárdája adott elo, Nagy l'ál karmester vezetése mellett. Azután Győri Gyula főiskolai tanár tartotta meg ünnepi beszédét, amelyben annak a kérdésnek a magyarázgátasával foglalkozott, hogy miért ünnepeljük mi máretUS I5-Íkét, A történeti események hűséges megvilágitáaával és jellemzésével telelt meg erre a kérdésre, lelkesedéssel vázolván a/. I * iN-iki márciusi ifjak dicső' ténykedését, amelynek gyümölcse a magyar szabadság megszületése volt. Szónoki hévvel ebadoit beszéde többször zajos helyeslésekre ragadta a fellelkesedett közönséget, i végezetül a tapsnak é- feljensésnek alig akart vége szakadni. Heinlein Béla Petőfi Nemzeti dalát, Ihrman Tamás Petőfi Egy gondolái bánt engemet eimü költeményét, Törkenczy dános pedig a Szózatot szavalta el, i mindannyian derekasan megállották a helyűket. Szavalatok között az ifjúsági énekkar adott elő egy-egy hazafias dall. Az ág. ev. ifjak egylete ii igen szépen ünnepelte nieg márciua idusát. Az. ünnep előestéjén, 14-én este 1 ..7 órakor gyűltek össze az iljak az SVSttg. népiskola nagyobbik termében az. Qnaeplésre. Nagyszáma i előkelő közönség vett réezl ez ünnepen s . élénk Ügyelőmmel hallgatta vé^ig a nagyon érdekeváltozatos műsort, mely hazafias szavalatokból és énekekből állott. A nagyhatású megnyitó beszédet Gyárát* Fasane püspök tartotta, Szutter Dániel tanító pedig igen jól sikerült alkalmi felolvasásban méltatta az. ünnep jelentőségét. Ruzta bereue, Tóth István és Tanító (ívnia szavaltak, az ev. képesdészékből alakult énekkar pedig Nagy Pál karmester vezetése mellett, hazafias dalokat adott elő igen sikerülten. V kath. legényegyesületben. Ai egyesölei március, 15-én este li órakor tartotta meg az ünnepet a következő műsorral: Nemzeti tászló, szavalta Pethő Jóssef. Az npa ftaihoe, szavalta Szabó Ernő. Alkalmi felolpaede, tartotta Sült Gábor egyesületi titkár. Talpra magyar! énekelte az egyesületi férfikar. Könyörgés, szavalta Szabó Ernő. flymnus, énekelte a tói ti kar. \ leányegyesületben. Vasárnap 16-án d. u. 4 órakor tartotta meg a leány egyesület rendes felolvasó ülését, mely csattal a március ló-ki nemzeti ünnepnek volt szentelve. As ünnep jelentőségét méitalta Rétest Arnold .Marcin- tizenöt* cimü művében, melyet Oetterreieher Sz.era úrhölgy olvasott tol. nagy hatással, a tőle már megszokott rutinnal. Nem kisebb hatása volt Spitzer Berta, Nobel Eftá éa Kehn Gizella lelkes szavalatának sem. Revicska/ (íyillának a nagv nemzeti ünnepet dicsőítő költeményeit adták elő egyfolytában. A Kath. Kér vssárnsp délelőtt 11 órakoi ünnepelt » bencések gimnáziumának rajstonnében. A tágas termet zsúfolásig megtöltötte az ünnep iránt érdeklődő hszalias közönség, ugy annyira, hogy a kissé később jövök már be se férhettek. A mű-ort Szenigyörffi Sándor karmester vezetése mellett a Kör műkedvelő" énekkara nyitotta meg a Szózat olyan preciz eléneklésével, hogy szinte tulszerénynek kellelt tartanunk I .műkedvelő" jelzői, nmelyIvel a műsor az. énekkart illette. A kör érdemes ssnökénsk i ifja Martonfalvay Kleknek a közönséget tspintatos m dórral a közönségre, i kő tapsokban és elismerésben volt része. Ezután az. énekkar tolta aló nagy sikerrel Pi tőfi Talpra magyarját. Az. ünnep legsikerültebb pontja volt Réthei Prikkei Marián bencésrendi tanár beszéde. A rokonszenvei szónok ifjúi lelkesedéssel, elragadó hazafias hévvel méltatta nemzeti történetünk egyik legdiesőbb korszakát : a márciusi eseményeket, amelynek fundamentumára épült fel szabadságunk vérrel megszentelt csarnoka, eddigi nemzeti fejlődéaünk l jövendőnk biztató reménye. A gyönyörű beszédet a közönség feszült érdeklődésiéi hallgatta végig, s zajos éljsnzéssel jutalmazta. Majd Sovdk Ödön szavalta el ügyesen Tóth Kálmán egyik legszebb alkotását, az. , Eiöre" cimű hatá-os költeményt. A műsor utolsó pontja volt a Hymnus, amelyet a nagy közönség együtt énekeit énekkarral. Végül Martonfalvay elnök köszönte meg a közönség hazafias érzelmeinek impozáns megnyilatkozását, - a bencésrend vesetőségének szívességét, hogy az. intézet rajztermét az. ünnep megtartására a Kor rendelkezésére l tátotta. Az ev. reformátusok a vasárnaponként tartatni szokott vallásos estély he,vett szintén hazafias ünnepet rendeztek a főiskola zenetermét) n. a közönség rendkívül nagy érdeklődése mellett. Bevezetésül az énekkar és a közönség együtt énekelte a Hvinnu-t, azután Szüct Lajos IV. éves theologUI tartott gyönyörű emlékbeasédet, majd pedig Kádár <>éza Géza III. éves theologui olvasta tel jól sikerült alkalmi dolgozatát, Többen hazafias szavalatokkal járultak az. estély sikeréhez; de különösen fel kell említenünk a ret'. mii énekkart, amely a Rákóczyindulónak zenekíséret mellett tortént precíz, lelkesítő előadásával, valósággal elragadta - a lelkesedéi tető| pontjára hangolta a közönséget. Az ünnepe! a BsÓZSt eléneklése zárta he. A jótékony nőegylet közgyűlése. A pápai jótékony nőegylet folyó ké 16-áa d. ii. 8 lírakor tartotta meg rendes évi közgyűlését a városházán 8üli Jéssefné nrnő elnöklete alatt, aa egyleti tagok élénk érdeklődése melleit. A kösgyüléseu az. slnöknőn kívül ott láttak: Galamb Jéssefné, Hajnóczky Béláné, Dr. Hirsch Vilmosóé, Kocakeméty lié/.úné, l.i'skay dozet'a. ozv. Marine/er Antalné, Mészáros Károlyné, Oberinajer Józsefbe, Peutz Jéssefné, Peutz. Eliz, Pulszky Ferencné, Steinberger Lipótné, l>r. Steiner Jéssefné, Steiner Ignáoné, Sz. Galamb Böske, Sseglethy Jéssefné, Szenté Jánosné, Szíjgyártó Gyuláué, Szilágyi Józsefné, Szvoboda Venczelné, Wéber Kez-öné úrhölgyeket. Tudósításunk a közgyűlésről következő. Elnök üdvözölvén a szép számban megjelent egyleti tagokat, az ülést megnyitotta. ElÓSZÖr is Métzárot Károly titkár olvasta fel mull évi jelentését, melyben kiterje-zkedv <» az. egylet működésére -/álnokkal dokumentálta az egylet jótékonyságát. Az. Sgylel válasstmánya a jelenté- szerint az elmúlt évben 69 szegényt segélyezett és 19 árva gyermek eltartá-a és neveléséről gondoskodott. Gyámolította a betegeket, ház.hér-egél veket OSStott, szegény betegeknek ingyen gyógyszereket adott, -az Sgylel szegényeit ezeken kivul k u bin fa tégelyben is részesítette, ISÓval a szűkölködők és sorsüldözöttek érdekében megtelte mindazon intézkedéseket, melyek a •yosnof enyhítése céljából szükségéének mutatkoztak. Az egyletnek mult évi bevétele volt 3582 kor, L'.'i lill. Kiadása 9904 kor. 7<» tiliér, pénztármarad vánv l>77 kor. öii tillér. Az árva gyermekek pénztáraim befolyt 2082 kot. .'II fillér kiadás volt, 2039 kor. 16 fillér és igv ezen pénztárnak télkiadása 6 kor. >.") fillért telt ki. A jótékony nőegylet vagyona 1901 december hó Bl-és 88995 kor. '.'1 fillért tett ki, mely a fent kitüntetett péuziárinaradványoii ki\ül a pápai takarékpénztárban van gyümölcsözőleg elhelyezve. Sült Józaefné elnöknek, Bermüller Aiajosné pénztárosnak és Métzárot Károly titkárnak, buzgó és lelkiismeretei fáradozásaiért a közgyűlés köasoV Setét szavazott és az elnök azon jelentését, hogy a pápai takarékpénztár a folyé évben 100 koronát küldött az. egylet szegényeinek, köszönettel tudomásul vették. Végül megemlékezett a titkár azon nagy ••-/.teségröl, mely az egyletet az elmúlt év folyamán érte, Sebestyén Dávidné halálával. Emlékbeszédét a kiivetkező szavakkal végezte: ,8ebostyéu Dávidné úrnőt, egyletünk lelkes és hu/gó tagját, a nőegylet! választmánynak tevékeny harcosát, a kérlelhetlen halál kiragadta sorainkból. Emlékét megörökítettük már jegyzökönyvünkben, de meg kell emlékesnünk most ezen közgyűlésünkben is, mikor köztudomású, hogy egyletünket minden téren istápolta és annak felvirágzásáért igen sokat fáradozott. Jótékonyságát jutalmazza meg a mindenható, őrizzük meg emlékét és mondjuk el mindnyájan: adjon a jó isten neki örök nyugodalmat és békességet, A közgyűlés után si egylet tagjai testületileg mentek el ozv. Bermüller Józsefné temetésére. A székely kivándorlásról. — Hegedűt Lóránt felolvasása. — I>r. Hegedűs Lóránt városunk képviielője e címen megkezdett felolvasásának ciklusát mult pénteken fejezte be igen nagy és előkelő közönség előtt. Felolvasásában Hegedűs Lorául levonta a konzekvenciákat a három első felolvasásban feldolgozott óriási irodalmi anyagból éa a székelyföldön, valamint Romániában szerzett személye- tapasztalataiból. Mit tegyünk? - erre a kérdésre válaszol e falolvasásában. A tennivalókat két csoportra OSStja : mit kell tenni Romániában és mit id"haza ! Romániában orvosszerűi azt ajánlja, hogy kivan • dorlási törvény linkbe az angol tőrvény mintájára S vegyük fel azt a rendelkezést, hogy ahol idegen államban, alattvalóink valamely évi összeget biztosítanak magyar pap eltartására, magyar templom, vagy kérháa építésére, ugyanolyan összeget kapjanak -cgit-égül hazájuktól; a porosz evangélikus egyház statútumai mintájára pedig ugy kell intézkedni, hogy a romániai magyar honosok a hazai egyházi kormányzatnak legyenek alárendelve é- pedig a rúmui katolikusok a gyulafehérvári püspöknek, a refrmátusok pedig az erdélyi egyházkerületnek. Azokon a konzuli állomásokon, ahol óriási túlsúlyban vau a magyar polgárság az osztrák fölött, nemcsak a magyar nyelvet törő irodati-ztek, hanem olyan magyar hivatalin kok legvenek, akiknek külön kötelességük végigjárni a magyar telepekéi é- ásókról, ügyes-baj dolgaikról évenkint jelentéét tenni a kormánynak ; ajánlja továbbá alattvalóink helység szerinti összeirá-át és jó volna, ha jól körülnéznének konZttlaink ott is, ahol államiságunkat sértő okvetleukedést tapasztalnak. Még nagyobb szükség van azonban az. első segitségre magán a Székely földön. Az. utlev élkordoiinak nem barátja a felöl vaséi. A székely kivándorlás véaztbosó tüneteit e-ak a kibojdosásra taszító okok begyégyitásával lehet megszüntetni. Nagyon ajánja a lekötött birtokok sürgő- parcellázását, a birtokrendezés szabályozását, az erdei gazdálkodás visssáaágsiaak eltűnte lését é« a havasi gazdálkodás betanítását. -gösen ajánlja a székely körvasút kiépítését s a székely iparakciót modern alapokon é- a hitel reformját, atnciv a kis takarékpénztárak uzsorakölcsöneinek versenvt támaszt, egy nagy székely jelzálogintézet létesítésével Mindezekiiez. keil azonban még valami, hogy a isékslység ne maradjon meg mostani t«Mi és etikai degenerációjában, A felolvasás után percekig tartó lelkes éljenzés haagSOtt fel. A hallgatóság nevében ezután dr. Kautz Gyula annak a nézetének adott kifejezet, hogy bármily szomorú képet nyújt is ez ido szerint n székely kérdés, a rendkívül érdekes előadásokban hangoztatott e-zniék biztosítást nyújtanak arról, bogy ezt a kérdést, sikerrel meglehet oldani és meg is fogják oldani. Köszönetei mond a felölvssásért a a hallgatóság; nevében é- ünnepli az. előadót, mini az. itjuság egvik kitűnőségét, akinek további működése elé nagv reményűvel tekinthet MZ egész ország és csak gratulálhat a jelenlevő apának jeles fiák OS. Kautz, beszédét szintén hosszas, zajos éljenzé-sel fogadták-