Pápai Lapok. 29. évfolyam, 1902

1902-01-12

XXIX. évfolyam. Pápa, 1902. január 12. 'i. szaru. PAPAI Pápa varo* hatóságnak és több pápai B pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye Megjelenik minden vasárnap. Bserkesztöséff i Jókai Kór-utca 869. isám. űiaáéblvstal l Goldberg Gyula papirkereskedése, Fő-tér. Telefon-sidm : II. Felelős szerkesztő: K< >KM EN] >Y BÉJ .A. Előfizetések éi hirdetési dijak a lap kiadóhivatalából küldendők. A la|i árai egész évre 12 kor., félévre 6 k., negyedévre 8 k. Egyes szára ara 3ü ti

II«• r. Közbiztonsai unk. ;i közérdeket tartjuk szemünk előtt K hivatásunknak megfelelni akarunk, soha* Bem hangoztathatjuk eléggé, hogy közbizton-j ságunkat rendezni kell. Valamelyest igaz, hogy már agyon csépelt tárgy, melyre ;i/.t is mondhatnák, hogy szükségből rántottuk elő. Annié ellenkezőleg, volna elég tárgyunk, melyről Írhatnánk, őgy hogy akár miuden napon is cikkezhetnénk más-más dologról, de részünkről — legalább — a város közbiztonsága érdekében, mely :i polgárok vagyouának és életének védelmét involváljn magában, Szavunkat fölemelni, jelenleg a legaktuálisabbnak tartjuk. Nem célunk :iz. hogy erős színezéssel feketébbre fessük az ördögöt, mini a milyen, de takargatni sem akarjuk azokat a hézagokat, melyeknek elpalástolása később erősen megbőszül hatja magát. Primitív és elavult eszközökkel ma már kisebb községei sem lehet kormányozni, annál kevésbé egy nagyobb várost. A modern élet követelményeivel szemben lépést kell tartani az összes intézmények létesítésében is. És mily fokon áll városunk közbiztonságának intézménye? Mondjuk ki őszintén, hogy erről bizony röstelünk szólani. Vegyük I lő mindenek előtt a rendőrségünket. Rendőrkapitányunknak 1»< > I évben tett előterjesztésére Ugyan, a 1 1 tőből álló legénység létszáma 16-ra emeltetett lói, de ez nagyot! kevés. Hogy milyen kevés, álljon itt egy kis statisztika. A It! rendőr közül 4 kézbesítéssel foglalkozik: 10, napi szolgálatot teljesít, ez már 11: négyet kellene őrállásra küldeni, de csak 2 telik ki a számbeli erre a célra, holott BI őrállás egyike ;i legfontosabbnak rendőri szolgálatban. Már ebből a kis statisztikából is nyilvánvaló, hogy a legénység nagyobb részben elvonatik eredeti szolgálatától, ugy hogy tulajdon képen i céljának a vagyon- és életbiztonság védelmének, meg; nem telelhet, még a legjobb akarat mellett sem. A forgalom növekedése, az élet viszonyok változása, mind oly kötelességeket ró a rendőrségre, hogy ezekkel szemben ugyancsak meg; kell. hogy álljon a talpán. Már most, hogyan bir megtelelni ennek egy Iii tagból álló rendőrlétszám. Hát a/, uj bűnügyi perrendtartásnak, melynél a rendőrségnek oly fontos missziója van. hogyan felelhet meg rendőrségünk? Ili eredeti hivatásától eltereljük a legénységet, akkor majd ne vegyük zokon, ha ily fontos teendőkben járatlanságot tanusit s ÜgyetlenséTÁ RCA. Balázs, az ember. — A ,.1'tiimi LaptJt* eredeti tárcája. — Irti Báréál Gesa. Néha napján, kivált télen, Bmlkoff Ott állott a/, udvaron ólba rakva a t*a. beállított Italázs a konyhába, Illemtudóan kóazöut, kesében tartva • báránybőr kucsmáját i letörölve j.<>--zt<M><'»l való keztyüivel a jége«apokat szürkülő bajuszáról, inelvet assll ugv bsgyott néni Isten jóvoltából i inelylyel nagy basonlstossága volt Balázsnak a megboldogult Umberto királyival. Mire egyébiránt Balázs büszke is voll s sank amúgy pislogott a torsonbori isemóldőkei mellől, amikor ISÓlottam erről neki. — Az einher valamelvest, Bgy vagyon, hogV baaonlil egyhös-máshoi — telelt Balázs, megnyújt* ván II egyes >/ tagokat. Hát Balázs, ai einher, egyszerű favágó volt. A nagv bajuszán, meg otromba osismáin kivfil semmi neveseteSSeg nem volt rajta. Ma valaki nagyon nézte is. nem láthatott rajta mást, mint a többi paraszti am berekén, A térdén /"*|• |>* ugy ki volt makadva a isákelyszőttei nadrágja, mint ahogy a két könyököl i1 kikandikált az unge, de azért johhan nem Iázott, mint a többi emberek, akik meleg bandákba burkolódzva járának (51- és le a/. utcákon. A fajllél a vállam vetette, BZOfl asfiagött, a hátával támogatva, a bak. A karján |>edig ide-oda lógott a fényes fürész. Megelégedetten ment-jött ezekkel a holmikkal, nagyokat isippantgatva a Cserép pipából i soha el nem káromkodta magái, ahogy a kapa dohány füstje im' bevágódotl a szemébe * erősen marta. Még a hú/e a dohánynak sem hozta ki a sodrából, eank nagyokat lendített a kezével s komolyan, nagy, egyforma lépésekben haladt as utján. Néha megállították. N.-ír né ! mondta Balázi hát ha volna r — Hát föl vágj a-á ezt a fát komé' — Föl biz eén no, mér' ne vágná föl a/ einher? Aztán alkudtak. Hamar megegyeltek, inert Balázs nem volt nehéz einher l drága-. Paroláztak A székely embernek nem kell foglaló, vagy felpénz, hanem ha a kérges markába Csapsz a kezeddel, BI beesülets/.ó. Többet ér ez nála annál B pár fillérnél, amit előre kapna. Há; 15a á/.s került fordult I hozzáfogott a dologhoz. Igv Ismerkedtünk meg. Az udvaron letette a bakot, aztán keresztül helyezte rajta a fát s műértő szemekkel kiszámította, hány vágást kell rajta tenni. Kgvet-egyet Osövált B a fején, mintha nem totlBBUéll valami, de végtére Ugy tett, mintha belenyugodnék. Azonban föltűnt mindenkinek, hogy Baláss fiirészelése nem sérti BI oinber fülét, sőt oly nép -imán vágta a fát, mintha nem kemény tölgyet, haliéin vajai fűrészelne. A/.tán a hak, B fejsSS nyele is a tűrési turtc'dája x"in volt amolyan közönségei dolog, mert mind ki volt az faragva cirádákkal szénen. Mert a székely einher ehhez is ért. Esek a faragások engem nagson érdekeltek. így történt, hogy az öreggel néha bővebb óba elegyedtem, ámbár nem volt könnyű dolog a s/ót belőle kisajtolni, — Ejnye Baláza há, de cifra faragások vannak ezeken a szerszámokon, hát kee csinálta, ahhoz i- ért '.' — Eli kosai az embet valamelyest — mondta s többel nem szólt. Láttam, hogy valami rágódik a lelkén Balázs! sak, de sehogy sem tudtam beszédbe hozni a góbét. Mert már nemcsak a faragásai érdekeltek, hanem maga a/, einher i-. Egyszer, erős, zúzmarás, hsrapói téli napon behívtam úgy déltáján, ebéd idején, az öreget. Adtak neki meleg ételt - én megkínáltam egy pohár borral. Erősen a szemem kó/,/é nézett, de megitta. Tudta 0 jól, hogy most kiakarom venni a belőle ásót, hogy tudni izeretnék egyet-másl a/, életéből, Megköszönte illedelaMsen a jóakaratot, megtorolt., a izáját zekéje ujjával, de nem szólt l menni akart. Hanem mosl már nem engedtem. No Balázi hii, halijáé, moal olvastam az újságban, hogy Brassóban a s/ék elv fmk Oes severe* ked'ek a vásáron az olahokkal. Erre fölvetette a fejét 1 egyszerre tüz villant föl a izemében, Ks a székely fiakat haj érte folytattam. — Nem lehel a' mondta Baláss. — No, nem is ugy értem, hanem, kogy miután 80 s/ékelv tiu megizalasitotl vagy ;5lK> oláht s kiverte okét a városból, megbüntetik őket közcssnd zavarásárt. get követ el. ügy véljük-, hogy csak :i .Gondviselés őrködött eddig Í8 felettünk és i valahogy, szerencsénkre, minden nagyobb emóció és katasztrófa nélkül kijutottunk a hajokból. De vájjon számit hat unk-e mindig erre a bolond szerencsére? Vájjon, zavargásokkor, bünnyomozatoknál, járványok kiütésénél Stb, ez. az elégteleti rcndórlétszáiu hogyan fogja teljesíthetni kötelességét? Nem tartjuk :t létesítendő és tervbe vett intézmények egyikét sem oly égető szükségnek, mint a rendőrség létszámnak felemelését és újjászervezését. Mert bizony nem lehet valami nagy vigasztalásunkrs az. ha esetleg gáz- vagy villaiiiféiiy mellett fognak a tisztes betörő urak valamely takarékpénztárba vagy üzletbe ellátogatni és aztán elillan!, mert sajnos, ezek az urak a nappali fényt sem respektáljak. S vájjon nem min leegy e a polgárra nézve, ha éjjel megtámadják s fejbekólintják, hogy az utcán gázlámpa égett-e avagy petróleumlámpa, ha nincs rendőr, aki segítségére siessen? Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy ;i világítás rendezésére szükség nincs, vagy hogy az. elodáztassék, de határozottan támiitatunk arra. hogy a rendőrség létszámának felemelése minden más kérdést föltétlenül meg kell. hogy előzzön.