Pápai Lapok. 29. évfolyam, 1902

1902-03-09

1902. mároiua 9. jégre szükségük van, 6 ÍVN kötelesnek magukat, hogy a gyártól szerzik be szükségletüket A kósgyfllés kimondta ezek után. bogy el fogadja »/- állandó választmány javaslatai anal, hogy a jégnek miként előteremtése érdemében tar taniló tárgyalásokba vonassanak be mindazok, kiknek fóérdekük a jégnek megazerzése. Városi malom bérlőjének kérelme. Horváth Józaef molnár kérelmét, a vároai malom bérösszege alegendése, esetleg a szerződés megszün­!, tése iránt, a napirendről levették (•> a legközelebbi közgyűlés tárgyai közé sorozták. Ezen Ugy szoros öeszefaggésben van a jéggyár felállításának kérdésé­vel, miután a város malmi vizéről akarják felhasz­nálni B jéggyárnál, melynek kérdését a városi tanáé­!•/. inté/.ö korokkal csak a közel jövőben fogja meg­oldani és nz előtt a lenti ügy nem táigvalliató. Vasntl állomásunk kibővítése. Dr. Antal Géaa v. képviselő által megindítót) •'- lapunk részéről is melegen pártolt azon mozga­lom, mely a va-uti állomás váré,- é- rakodó helyisé­geinek megnagyobbítása! célozza, megszülte a maga jő gyümölcseit éa a pápai kereskedők e tárgyban kérelmet intéztek mult Inti értekezletükből kifo­lyólag a képviselőtestülethez. A közgyűléa akként határozott, hogv ezen bzjok orvoslása végett a kereskedelmi miniszterhez felterjesztést intéz éa kéri a vasúti állomásnak, for­galom tekintetébon, mellőzhetleofil szükaégea éa a kívánalmaknak teljesen megfelelő kibővítését, A képviselőtestület a kereskedelmi miniszter­beza következő memorandumot küldte fel: ,Köztudomású, hogy vasútállomásunk helyiségei M-I n elégtelenek, ugy a mai személy és áru for­a in lebonyolítására, mint még inkább a pápa* abidai vasút megnyíltával várható nagyobb mérvű forgalom lebonyolítására. Az. állomási épületek, raktá­ik é- rakodóhelyiségek, melvek ezelőtt !5< I évvel *! ültek, talán megfeleltek a 90 év előtti SZÜkséglet­K k, ámbár a rakodóhelyiségek nézetünk szerint, akkor is elégtelenek voltak, de semmi esetre sem aek meg a mai fokozódotl • a köael jövőben _• fokozódó igényeknek, A zönadij szabásnak 1889 ben történt hehwzatalav.il a szomszédos törga SOUak nagymérvű emelkedése állott be, ugv hogy íjabb moaaanatok nélkül i« az az. egv tény magában elégaégea lett volna arra, bogy a VHUti állomás • pulet megnagyobbittsaaék. Azóta pedig megnyílt a ipa esornsi vssnl (•- • t. évben megnyílik a pápa bánhidai vasút, melvek a szomszédos személy­forgalasal fokozták - illetve fokozni fogják. A pénz­ii előtti hely különösen, mivel ii málhafeladáa is közvetlen a pénztár mellett van, oly szük, hogy a egy váltás csak kevéssé is élénkebb forgalmi napo­kon állandó tolakodás mellett történhetik. A váró­lermek (nem is s szólva arról, hogy c-ak két váró terem van) <»lv kicsin vek, hogv a közönség nagy réssé kénytelen a perroiion álldogálni, ugy hogy temélyfblgaloffl céljául SZolgálÓ épületek jelentékeny megnagyobbítása, el kerül hetién. Még nagyobb mérvű aaoolmn a raktár ia rakod, helyiségek elégtelen voltából származó baj. Főleg városunk kereskedő világa érzi ezek elégtelen­ségéből -zármazó hátrányos következményeket, melyek jelentékeny pénz. és snyagi vessteségel okoznak. A rakodóhely elégtelensége következtében, egy vaggon rakomány kimká-« csak megszakitáaokkal vagy a rakodó helyiség több pontján történhetik, Ugy hogy részint vagy nagvmérvü Idő VCaatOZaég áll be, mely­idő alatt a kereskedők a fuvaroal és napszámosokat fizetni kötelesek, részint az. anyagban is veszteség Rármsaik, például a kőszénnek öt hat különböaő ii ledobásával. I'. mellett azon körülmény folv­' in, hogy a fel- és leadás ugyan azon helyen törté­nik, gyakran oly mérvű torlódás áll elő, kogy a -/állítás csak jelentékeny idő VCSZtSeég mellett esz­közölhető. Pápa város tekintélyes és nagyszámú keres­kedői tordullak hozzánk', hogy fennebb előadott aérelmek orvoslása céljából emeljük fel szavunkat • mint ennek a városnak legnagyobb arkölcai testű­Icle, hívjuk fel Fxellentiád Bg) elmét va-uti ludó­káznnknál évek boaasn sora óta mutatkozó bajok Sagy számára. Amidőn mi készséggel teszünk eleget ken­kedőink óhajtáaáaak, tsaaazük azt egyedül azért, •nett azen bajokat az. egész város lakossága ismeri, azok orvislás'át n,ár több labso megsürgettük, -ai­l'AI'Al LAPOK. a..- azonban, hogy jogos kérelmünk eddigelé meg­hallgatásra nem talált. Az. előadottak után teljes tisztelettel és bizalom­mal fordulunk Kxellentiádhoz, hogy kereskedőink kérelmeinek orvoslását lurgőasn elrendelni méltóz­tassék. ­3. A ..Jókai-kör" müvészestélyei. A „Jókai-kör*'-nek a hó lén éz 2-án a városi szinházban tartott müvészestélyei oly ritka műélve­zetben részeaitették közönségünkét, mint amilyent csak nagyobb városok Ínyenc és válogatós közönsége élvezhet időnként. A Jókai-kör ezekkel a nnívé-z­estékkel fölavatta magát az ország többi neves iro­dalmi koréi közé, kivált, hogy a főváros két előkelő irodalmi férfin: dr. Hegedűt István ás FtkdrOyula közreműködésükkel a legmagasabb színvonalra emel­tek a kor ( '.élveit. A műsor pedig díszére vált volna még a főváros mflvészeetélyeioek is. Valóban egészen uj világban éltünk e kél napon, ott a szin­házban s szinte-szinte elfeledtük, hogv csak amolyan kis vidéki város vagyunk. Nos, ott a színházban, ahogy végig néztünk a tömött padsorokon é- teli páholyokon I ahogy ott láttuk az illusztris vendé­geket, a hölgyek ssingazdag öltözékéi, a ragyogó ékszereket, a sz.aloiiruhás férfiakat, » azt az előkelő társa.-ágot, nem lehet csodálni, ha fantáziánk oly •ZJnes világot varáz-olt elénk, mint amilyen kis vi-] déki városokban, legalább is, szokatlan szokott lenni, j Mmdkét estén jelen volt. dr. Hegedűn István, fő- és székváiosi tud. egyetemi tanár, a M. Tud. Akadémia tagja, Ikdfl Lajos főrendiházi tag é- dr. Hegedül Lóránt városunk orsz. képviselője. A má­sodik estélyre megérkezeti dr. Fenyvessé Perene lőiapán és Pekdr Gyula i-, akik magjalenésökkel csak emelték az eatélyek kü,ső fényét és sikerét. Megkell, hogy emlékezzünk azokról is t u kik 1 valóban, magukat sem kímélve, a legnagyobb ügysze­retettel buzgólkodtak az eatélyek létrejöttén. Nagy érdeme van ebben Süli Jözaefné úrhölgynek, a kör zenesza kosz tál yi elnökének, ki ismert szeretetreméltó •ágával működött közre, hogy az. estélyek minél fényesebb sikert arassanak. De külön is meg kell. hogy említsük Steinberget Lipótné úrhölgyet, a kör szitiészeti szakosztályának elnöké', aki szívvel lé-lekkel i SÜOgött a nemes ügyön s az előkészületek nehéz és fáradtságos dolgait a legnagyobb lelkesedéssel végeste és fáradhatlan tevékenysége, figyelme kiterjedt a legapróbb részletekre i-, a miért is a loguagvobb SÜsmerés illeti. F tevékenységében kiváló, munka­társa volt Hámot Zoltán, a köt ügyvezető elnöke és Samdy <>itó, a aalnészeti szakosztály előadója, aki az. előadások rendezésében szerzett érdemeket. I>e méltó dicséret és elismerés illeti a vidéki és helybeli kedves hölgy szereplőket és a szívesen köz­reműködött urakat Is, inert kitűnő előadásukkal valóban nagv művészi élvezetben részesítettek l.enniiuket. Az esté-Ivekről tudósításunk a következő : Az első estélv iim-orát HotUtOt Zoltánnak „A tátoa álma" című saép é- kazallal költeménye ve­zette be, nielvet Odthy Zoltán, kiválói művészünk zenésített meg. A költeményt, mely a magyar nem­zet történetét ölelte fel • huzaüaa szólamaival rend­kívül) hálást tett, ftlfíA' József, ez a ktlünö szavaló­I művész adta elő ugy, hogy annak minden népségéi szinte magfoghatóvá tette a hallgató előtt. A pom­pás zene csak emelte a hatást, amely fokozódott, a midőn a hátsó, függöny (elgördültével, az. ev. ret, főiskolai énekkar rázendíteti a llvmnu-ra és Kossuth nótára. I gyanaz a költemény fejezte be második napon az. estélvek műsorát. Szerzőknek erős tapsban fejezte ki a közönség tetszését s addig nem nyUgo­rj Ott, mig a fiiggöny előtt meg nem jelentek. Az el-u e-t 2-ik pontját, dr, Hegedül Kíván­nak, a fővárosi tud. egyetem kiváló tanárának és tud,,siiak felolvasá.-a töltötte be. Két halladát el VI­SOH fel saját fordításában. Az egyik: Delphi! „Meg báaál'-aál a másik Teniivson: . liispach" ja. Oromét vélünk szerezni olvasóinknak, midőn az utóbbi köl­teményt mai tárcarovatunkban közöljük, nielvet lapunk részére -íivo volt átengedni kitunó' tudósunk. A remek fordítások szépségében és pompái előadá­sában méliáii gyönyörködött közönségünk s feszült figyelemmel követte n felolvasást mindvégig, mely« nek végeztével szűnni nem akaró tapssal fejezte ki köszönetéi a ritka élvezetért. Ezután következett volna a műaor .'lik pontja, de HarWOe Blanka úrhölgynek, a jeles énekművész­nőnek rekedtsége megfosztott bennünket attól, hogy gyönyörködhessünk sz'-, hangjában é- kiválói elő­adásában. A műsor rendje azonban nem Szenvedett hiányt, mert azt betöltötte Dezei László kép.-z,lei növendék, jeles szavalatával. fletek Elza kiiaaszooy adta elő ezt kővetőleg a Vie-a-vii c. monológot Bebőb Zsigmondtól. A kis­asszony szép megjelené-e, routinos és temperamen­tumos játéka valóban rászolgált arra a tüntető tet­-z.ésiivilvániiá.-ra. melylyel közönségünk megjutal­mazta. A virágcsokor, melyet a k. a. kapóit, csak betöltése volt SZ elismerésnek. 8ee»,tgyöxagi Sándornak .Válasz a levélre u c. humoros előadása, zongora é> énekki-éret melleit, nagy derültséget keltett és a bohóságokon igen jól mulatott a közönség. Természetesen Bzentgyörgyinek is kijutott a tapsból bőven. A kitűnő hangulatú közönség ezek után persze nagy érdeklődéssel várta az. estély utolsó pontját, a tánc-tablót. A függöny felgöidültével, ahogv a zene ütemeire egyszerre ellepték a színpadot a bájos leányalakok, Úgyszólván valami csendes mornj hang­zott végig a közönség snrain, mintha meglep kiesét fejezte volna ki a népségeknek Ily tömeges !'..|­vonulásán. Igazán csodálni lehet, hogv azon a kis területen L'.> táncosnő mily művészettel tadott meg­felelni feladatának. A solótáncokbuo kiváló volt Sadry Leona k. a. ki elbájoló volt plasztikai moz­dulataival, ahogy a táncot lejtette. Méltó partueiei voltak Siigdly Ilonka é-s Mandl Szeréna kisasszonyok. Derültséget és nagy tetszést aratott a ki» babák fellépése. A tánoztablóban a következő kisasszonyok vettek részt : Itaranyay Jolanda, Heck Ftelk •. llr­müller Magduska, Illan Margit, Fleseh Elza, Gutatein Ma iska, Hirsch Mar. it. FuchaTarus, Hauptmann Emi-. lia, Korltsohoner Ilike. Kovács Mari-ka. LőWJ Margit, Mandel Szeréna, Migály Ilonka, Migály Mariska, Neuhauser Itöske, Prauor Irénke, Rosenfeld Irénke, Saárv Leons, Bauer Sárika, Siern Ilon, W aisz Kenéke, vYeiaz Prnncziska, vYe «z Irén, Zuna Róiaikn. A pompásan sikerült, látványoeeágszámba menő tánc tablót Mayertberg Frida, a jeles tánc­inesternő tanította be, aki agán tudását, talentum.it ÍÖlhaaZaálta arra, hogy a rövid idő alatt, in.'ly ren­delkezésére áilott, sikert vívjon ki, ami telje-, mérv­ben meg is valósult, l'gv ót. mint a közreműködő kisasszonyokat többször kihívta a közönség s vége­hossza nem volt az. ovációinak. A függöny legördülte után meglepetés érte Magertberg kisasszonyt, mert a közreműködők igen szép és értékes ajándékkal kedveskedjek neki. A második estnek épp nlv pompa- -ikeré volt mint az elsőnek s amidon /'/.•>/»• (íyula. a hírneves ir.'i megjelent, már előre i- zajos tapssal fogadta közönségünk. Nem kell talán mondanunk, hogy a közönségnek ez a tüntetése a kiváló elbeszélőnek is szólutt, akinek szerte az országban olvassák pompás novelláit. Mostani felolvasásának tárgya a francia forradalom epizódjából volt véve .Virág a vér­padon* címmel. Sajnáljuk, hogy szukie szabott terülik miatt bővebben nem foglalkozhatunk a fel" olvasással, de elég illusztrációiul megjegyeznünk, bogy a lendületes előadásit fölolvasást a kózón-ég sz.in'o lélekzetvétel nélkül hallgatta, hogv temniil ne ve-zii sen el az érdekfeszítő elbeszélésből. Természetesen kihívás, taps volt elég. A következő zenés dialógban Nobel Henrietta k. a. és Nyergei Zsigmond matatták be jeles tehet­ségüket. Nobel Henriette k. a. nagyon kedvesen mondta és í-nekelte el szerepét s Ayeci/cs Zsigmond nem maradt el mellette.

Next

/
Thumbnails
Contents