Pápai Lapok. 29. évfolyam, 1902
1902-12-07
1 «.t02. decembc. PÁPAI LAPOK. K : iiulul tehát abból a goinlolathól, hogy olvan vallom: st teljesít, amely mellett 6' csalódni nem fog, — t. '. nagyon csekély forgalomról számol be. gy ezen, mint azon esetben, ha a/, adóköteles val. irnaxt nem ad be, kellene valakinek lennie, aki isn»e. : a/, adózó jövedelmi viszonyait s azokról lelkiismerete;- előterjesztést te:,/.. Ilven valaki azonban rendszerint nincsen. Következik, hogy a kincstári képviselő állit egybe egy képet adózó jövedelmezési viszonyairól, mely kép részint képzeletből, részint a rendelkezésre illó, de mindig értéktelen és megbizhatlan ug\ nevezett . adatok "-hói lesz megrajzol va. Így kerül a kérdés bizottsági tárgyalás alá. A kincstári képviselő rendszerint sokat kér, az adózó rendszerint keveset igér; — a bizottsági tagok pedig szinte rendszerint nemcsak hogv a tél jövedelmezőségi viszonyait nem ismerik, de a felet magát is akkor látják először életükben, — és döntenek ügyében jóhiszemüleg ugyan : de a kisdedek ártatlansági érzetével, akik magukban sem tudják mit cselekesznek. Kz eljárás mellett mindennapi dolog, hogy a falusi hitvány korcsmák én még hitványabb szatócsboltok, melyekben csak a kocsikenőcs valamirevaló, magasabban adóztatnak, mint a városi tisztes fogadók és kereskedések, — csak azért, mert a falusiak szava gyönge és hatástalan, azok adóteberhordozási alanyul legalkalmasabbak és velők az adómegállapitási eljárásról legkönnyebben lehet beszámolni. A bizottsági gyakorlat elvül megállapította, In gy az. előbbi adótételből engedni egyáltalán nem lehet, — a egyúttal ez a kérdés elintézésének legkényelmesebb módja is. Sokkalta helyesebb lenne kimondani, hogy aki itt és itt kereskedést akar nyitni, tizet évi általános jövedelmi adóban ennyit és ennyit. Vagy vétetnék kizárólagos alapul az adózó által tizetett lak — és üzlethelyiségi bér, saját háznál ennek évi egyenértéke. Köhl- és hasonló természetű bérlemények után az adó az évi haszonbér után igazodnék. Családtagok az adó alól felmentendők lennének : mert ezek egyrészről a jövedelmezési viszonyokra mint háztartási teendőkkel foglalkozók beFolyással nincsenek, másrészt pedig épen a meglevő jövedelmet fogyasztani segiteuek, tehát adóalapi imliviiluiimokul őket tekinteni nem lehet. Mint at. eddigiekből látni lehet, a jövőben tehát csupán föld-, egyféle ház-, tökekatnat és járadék-, valamint általános jövedelmi — és fogyasztási — adóról volna szó, az ad'ik egyéb citnei és nemei teljesen mellőztetnének. Ha sikerülne az adózást ilvkép egyszerűsíteni, magát az adókivetést oly egyszerű alapokra lehetne lehelyezni, amelv semmi kívánnivalót sem hagyna fen. Manap százezer mázsákra megy fel a hivatalos nyomtatvány, melyet az adótárgyak és személyek '•-s/oirásaihoz, nyilvántartásához és kezeléséhez elhasználunk. Ugyanéi a munkálat ezer és ezer ember tevékenységét köti le, annélkül azonban, hogy az. eredmény a fen forgó igényeket csak némikép is kielégítené. Szakítsunk a fenálló tutiákos rendszerrel, léptessünk helyébe igazi reformot — s a lekötött erő nagy része hasznosabb tevékenység számára felszabadul s az évenként elhasznált papirmetermáz.-ák násseOTOJ szállanék alá. Törlendő lenne minden, ami e téren ma fenáll, A jövőben minden adózó számára egy nyilvántartási iv készíttetnék, melybe az adótárgyak összeÍratván, nyil vántartásilag vezettetnének. Az iv tartalmazná tehát a föld- és házbirtokot a tőkekamat- és járadék adótételt Kzen nyilvántartási iv állandó jelleggel birua * abban csupán Bl előforduló változások vezettetnének keresztül. Tartalmazná egyúttal az általános jövedelmi adótételt is. K rendszer mellett az adó változatlan tételt képezne az. adózó háztartásában mindaddig, ameddig viszonyai valamely változáson keresztül uem mennek ; ha pedig változás áll be, akkor is felvilágosítást nyerhet a nyilvántartás vezetőjétől ugyanazon inomában az. adótétel uj alakulásáról. Csak egy adózó polgár képes azt megítélni, mit jelent, hogy mindig tudhatja, hánvat ütött az óra adózási ügyei körül ? Az eddigi kétség, boSMiaág, futkosás, nyugtalanság, szekatúra, megnoaelégedél helvét az általános megnyugvás foglalná el egyszerre. Mily jótékony befolyással volna a tudat, hogy adóügyével mindig tisztában áll az. ílletÓ, az. adó pontos beetetésére. A nyilvántartások két példányban vezettetné nek s azok egyike a pénsttgyigaagatóság vezetése alá adatnék. — A p. ü. igazgatóság fogná a változások kere.-ztülvezetését elrendelni — l további teendője csupán ebbeli rendelkezései foganatosításának hatályos ellenőrzéséből állana. Nyilvántartási rendszer mellett a községi adófőkönyv rubrikái a minimumra redukálódnának. — Kiég lenne abba az adót egy összegben felvenni, azt az esetleges előző évi hátralékkal agyfitt registrálni, ezen kivül pedig csupán a lerovás számára kellene rovat Az adófökönyv ezen egyszerűség mellett egyszerre legalább 10 évre lenne felfektethető. S ha már az agyaaerfisitésben ennyire eljutottunk, azon nyomon nyugodtan haladhatunk tovább. Sokat lehetne beszélni az. adó befizetési kőrü| divatozó különféle kellemetlenségekről is ; ehelyetazonban inkább beszéljünk arról, hogyan lehetne az állampolgárt e kellemetlenségek alól a jövőben felmenteni > a kincstárt olyan körülmények közé helyezni, hogy követelését az adófizetőtől gyorsan és közvetlenül kapja meg. K célra kiucstári adójegyek lennének kíbocsátandók, a mai postajegyekhez hasonlatosan, melyet a postánál lehetne beszerezni. Ha az adózó adót akar fizetni, forduljon ily jegyért a postához, a postaalkalmaaott a jegyet kehi bélyegzőjével lebélyegzi s I félnek nyomban átadjaAz adózó birtokába jutott adó-jegyet Bl adónvilváulartóuak bemutatja, aki tőle azt átvévén, nyugtalja és ezzel az. adóhivatalnál beszámol. Kz.z.el a kérdés ugy az adózó, mint a köaség é.illamkinestárra nézve be van fejezve. Törvényben lenne kimondandó továbbá, hogy az. adó pODtOS befiz.eté-e állampolgári kötelesség s aki ez. ellen vét, behajtási bírság alá esik. Tapasztalatból tudom, hogv az adófizetésnek az aratás utánra elhúzása csak egy rosss liokás, vagv megsiokás a kisebb adófizetők korében. Kimondandó lenne, hogy az adó esedékes résie az évnegyed végéig befizetendő mindazok részéről kiknek évi állami adója 80 koronán felül megy. azon alul pedig egy ósssegbeo október hó régéig. Aki ezen intétkodés ellen vét, az esedékes tétel etán &%*os behajtási bírságol fisét, aki pedig kél évue~yedi részlettel tartozik, attól a tartósai végrehajtás utján szedetik be. A kincstári adójegyek késedelmes bemutatása hasonló jogkövetkezményekkel jár. E helyütt kfilöoöses kiemelendónek tartom, hogv ha a behajtási intézkedéseket komolyan akarjuk venni, ugy járásonként szükség lesz. olyan közegekre, akik az adó, kisebb polgári-, k../-ég-birósági-, valamint egyéb közigazgatási természetű ügyekből folyóiBg a behajtásokat teljesíteni fogják ; mert erre a törvény által megjelölt mostani közegek, kiket az adóshoz esetleg rokon-ág, vagy egyéb társadalmi viszonyok fűznek, teljesen alkalmatlanok, a behajtás függőben marad, ba másért nem, hát azért, mert az ily intézkedések az illető egyéni tulajdonaitól aSSSSI elütnek. Mindezekhez zár-zóképen fűzöm a niegjegyzé-i. hogv az. itt előadott egy-zerü eszmék érett tapa-/ta latok nyomán kaptak életet a erős a meggyőzödé-ni. hogy a jövő adókezelési rendszere ilyen, vagy ehhez hasonló fog lenni. Ilnlj Kakfl «I. A Társaságból. $ htlohaso-est a Katholikin Körben. A pápai Kath. Kör ma, december 7 én este ii órakor tartja első felolvasó estékét a Jókai-kor helyiségében. Felolvas Rétkei Prikktl Marian „Egj férfi* költ/S" címen: Vágó I'ozsö pedig „A föld és népei *-ró I tart humoros előadást A kör ezen túl ugyanezen helyiségben, minden két hétben tart felolvaaáat, január első felében pedig nagv hangversenynyel egybekötött tái ítélyt rendes $ A .lokai-kör estélye. Igen s/ép számú s többnyire hölgyekből Illó közönség hallgatta végig mult vasárnap a Jókai-körnek első estélyét, melynek műsora most is, mint mindig, kiváló volt. Bevésetté a/ estélyi BIendeiaohnnsk, a nagy zeneköltönek, Nátzindulója, melyet városunk zeneéletének legjobb erői briliánsán produkáltak. Ki* Vilma és Vikár Krzsi zongorán, Gátg Zoltán, Migály Károly, Rácz DezeSénGáty István vonós hangszereken játszótta'k a temek isépségfl zenedarabot. K/után Harmot Zoltán szabad előadásban a magyar sovinizmusról beeséit igen érdekeien és tanulságosan. K/t követte PtllU Mariska előadása, aki Géoti Istvánnak Két levél eitnü monológját kedvesen é~ Keretetreméltóao interpretálta. A bájos leányszobává átalakított pódium csak DÖVelte a hatást, mely a szűnni nem akard tapsban méltóan nyert kifejezést. Befejezte az estélyt Giity Zoltánnak magyar népdal-változatok eimfi szerzeménye, melyet a s/or/.ő, Ki» Vilma, Vikár Krzsi és Rácz Dezső adtak elő lelkesen és nagy tetszés között. S Tancpi'oba A Jókai-kör helyiség.ben mult hó lí'.'-én tartotta meg a mi jó humorú és kedélyes Kemény bácsink az 5 tánopróbáját, amely minden tekintetben kiválóan sikerült. Nagv számú tanítványai lelkes hangulatban mutatták be as egyes táncokat s a dirigált táncok után valóságos bált rendeztek, melynek csak a hajnali órákban volt vége. TOLLHEUYGYEL. A jégről. Híres tudói Celsius és lleamur sem gondolta volna soha, hogv az ő higany oszlopuk valaha mennyi remegést és szívfájdalmat, de örömet is fog okozni sok bájos leány szivének. Akkor talán ki sem fundálták volna, kivált az első esetekben. Felteszem róluk, hogy ők is csak amolyau érzo szivü fértiak voltak, akiknek nem egy leányszem okozott némi konfúziót, amikoroii a fokmérőn törték a léjüket. Nos, hogy ők kényeket akartak volna csalni ezekbe a bájos szemekbe, azt nem tételezzük föl róluk. Pedig hát igy volt ez a napokban Pápán. A gonosz barométer higanya sehogy sem akart leszállni a íz-oii alul. Két szép leányfejet láttam többször egv ablakban megjelenni, amint okiimlálták azt az odaszegzett jószágot. Több napon figyeltem őket. S a szép arcokon, a lemondás bánatos árnyát láttam végig vonulni. De ím, felderültek a hamvas árnyalatú arcok és az orom derűje sugározta he őket. A higany szállott-szállott lefelé I addig szállott, amig a Sportegylet telepén a viz befagyott. Hogy a kettő kÖBÖtt micsoda Vonatkosál lehet, azt bizony én nem tudom, de annyi tény. hogy sima jégtükör boritja a Sportegylet „furát' 1 . Kimentem, hogy saját szemeimmel is meggyo ződjem a jég sima tükréről. Nem azért, hogy én is hódoljak ennek a sportnak, mert én fatalista vagyok s már annyiszor elbuktam a jegén, hogy nincs a/, a jég, amelyért rátenném a lábamat. Ilanem hát látni akartam s láttam is. Kedves kép tárult elém. Azok a szép arcok melyek csak néhány nap előtt szomorúan teki tek ki az. ablakon keresztül, ime most az és hidegtől kipirosodva égtek a gyönyörbe
