Pápai Lapok. 29. évfolyam, 1902
1902-11-30
2. pénzügyi bizottságában csütörtökön felszólalt M »állam vasutak* tételénél • kérte a |iíi|>.'ii állomás szükséges < : s indokolt kibővítését ét L'ínij Lajos kereskedelmi miniszter 6 pxcelleociájáoak figyelmét külön is felhívta erre ai ügyre. Reményünk lehet tehát, hogy most már a miniszter jóakarattal fogja előmozdítani a kérelmet. Rovás. \ pápa-bánhidai varat-agyban végre határozott Pápa városa, loijgv a vasútra meg.szavazott 800000 koronát kifizeti. Igaz, hogy megszállta a uagy-gyimótiak bölcse sége a l'ápa városi képviselőtestület egyik-másik tagját is, bogy nem lehetne e a jogérvén vesén megszavazott kötelezettség alul kibújni ; de hát a hölCaelkedöket legyőzték az igazságos és nem igaztalan bevégzett tények, melyek előtt meg kellett hajolniok. Könnyebb volt azonban a lelkűknek, bogy saját akadékoskodó, mások jó küzdelmeit gáncsoló és kifogásoló eljárásaikat mentegessék és igazolják azzal, hogy a vasútra hozott városi áldozatért — I utolsó mgással is — kárhoztató szavakat hangoz-I tatlak. Azok, kik l'ápa városa közéletében, annak ' előrehaladásában és felvirágzásában alapvelők s/ok-! tak lenni, becsületes erszényüknek mindig pazarul nyitva tartásával és -„ha a másokéból áldozással, nem szorultak azon olcsó népszerűségre, inelvet a város álul és annak utján jogérvéavesén megszavazott áldozathozatalok miatti bölcselkedók keresnek önmaguknak és a pápa-bánhidai vasutért küzdök nyugodtan rábízzák a jövőre, hogv a va-ut ellen küzdők maguk fogják legjobban bánni, hogv valamikor akadékoskodtak a vasút ellen, majd mikor, rövid évek múlva, Pápa város forgalma ás jelentősége a pápa bánhidai vasút által oda fog fejlődni, hogy annak Indokából valamely olcsó népszerűséget adó és a városnak valami állami előnyt kivánó inoz. galotn élére szeretnek odaállni. A tekintetbi ni prédikációra pedig Pápa város képviselőtestületi tagjai közül senki se szorult rá, hogv a város ügyei tárgyalásánál a város érdekeit viselje a szivén, meri e tekintetben nein a téves látszat, hanem mindenkinek a saját lelkiismerete az iránvadó. A nyugodt lelkiismeret pedig nem szorul senki tanácsára, sem most, sem a jövőben. PÁPAI LAPOK. 1908. november 30. Adójavaslat. lKét közlemény.) .Megemlékeztünk arról, hogy járásunk jegyzői köre november In'' 4-án Tapolcaion gyűlést tartott, melynek érdekes tárgysorozata között első helyet foglalt el H>du Zsigmond as -ssslóki körjegyzőnek felolvaeottadójavaslata. A minden tekintetben kiváló munka már a jegyzői gyűlésen is élénk érdeklődést keltett cs bizonyára illetékes helyen is figyelemre fogják méltatni a tapasztalatokon alapuló, praktiku- és életrevaló eszmékben bővelkedő javaslatot, mely különösen az adózó köznépnek bajait tárja a maga valóságában elő és foglalkozik azokkal az az eszmékkel, melyeknek életbeléptetésé vei a köznép terhein könnyíteni lehetne. K/t a javaslatot méltónak Ítéljük arra, hogy olvasóinkkal is egész terjedelmében megiamert essük. I. Szembetűnő falusi viszonyaink szemléleténél, hogy az. adóteher, mai adórendszerünk mellett, a nép legalsó és legszegényebb rétegeit aránytalanul nyomja. Szolgáljon bárom példa tájékozásul. X. napszámos ember és egv kis háznak birtokosa. Pizet házadóbán l K.öO f., keresetadó, általános jövedelmi pótadó, községi-, megyei- és betegápolási pótadókban, végül útadóban i» K. 17 lillért. Y. kiegésds, egy házzal és 10 hold földdel, tizet föld és házadóban Ől K. 60 f., egyebekben, fenti elősorolsz 1 szerint, 80 K. 4.» fillért. /.. 600 holdas földbirtokos, tizet föld és kásádéban 1516 K.-át, egyebekben 1198 K. 8 fillért. A napszámos ember adóalapja után tehát a járulékok 600 "„-et tesznek, a kisgazdánál már alig százat, a földbirtokosnál pedig Sfi-öt. Számlábul példa van tá, hogv egv szegény özvegy, kinuk egyetlen szobáján kívül egyebe sincsen, s magát alig-alig tudja t'entaitani. kénytelen egyetlen szobájába maga mellé lakót vállalni c-ak azért, hogy ez uton adóját valahogyan kisegítse. Ma, amidőn adóreform-eszmék szállanék a levegőben ét amidén erről beszélt a választás alkalmával minden képviselőjelölt, nem szabadna elzárkózni a fennforgó aránytalanságok megszüntetése elöl. Az aránytalanságok kiszögelése a házadéban, leginkább azonban a keresetadóban, mutatkozik, a bait tehát ezen oldalról kellene orvosolni. Ezalatt csak baktat, mintha azt suttogná a szél is, a száraz levél is, meg a Iák recsegő ága is: — Tovább, tovább . . . — Tovább, tovább — suttogja kinos hangon a vándor — lesz-e meleg ház, hol számomra még hely maradt? Könyeln át bánatos szívvel néz a távolba. Mintha falut látna : igen . . . (Itt füstölgő kémények emelkednek ... ott megpihen bet ő ! (iyoisitja lépteit, szive örömében téldobog. Beér a faluba. Ilekiált a házak kapuján : Drótozni, fotózni van-e valami '! . . . Nem felel a szavára senki sem. Mert hát ki is dugná ki a fejét ebben a hideg téli időben ; mindenki örül, ha meghúzhatja magát a meleg szobában. Vándorunk szomorúan ballag tovább. Sehol egy jószivü ember, ki egy falai kenyeret adna. Hisz nem kívánja ö azt ingyen. Megfoltozná fazekait, bedrótozná az edényeket. Keménye azért nem hagyja el, valami belső vágy Oeaiőnzi, mely azt súgja szüntelen: tovább... tovább. Ks ö megy : mindig csak tovább ballag. Uj remény nyel vigasztalja magát. Zsebéből száraz kenyeret vesz elő. Kogai majd beletörnek, kényei reáperegnek, majd megsózzák, megpuhítják azok. Messze elhagyta már a falut. Alig bírják már a lábai. Hosszú zsiros haját, mely között csak ittott volt ősz hajszál, fehérre festi a dér. Reménye űzi fit, — Tovább, tovább . . . Dideregve ha'ad . . . nem bírják a lábai . . . a határkő tövében leroskad. A kő kissé megóvja a széltől. A zsibbadó, te.-t álomba szenderül. Mily szép álma lehet 1 Hisz ugv moeolyog: talán boldog! ... talán álmában fölleli azt, amit keresett. Nem pénzt, nem vagyont, hanem a mindennapi száraz kenyeret. Igen boldog, mert álmodik, lbztosan otthon van övéinél, övéinél a sötét, füstös szobában, ott a festetlen fenyőfa a-ztal körül. Ott ... igen ... ott vau ő. Feleségével és gyermekével fogyasztja zahkenverét, penészes sajtját és boldog. Majd az álmadónak képe elkomorul, széniébe ismét c.«ak könyek lopódznak. 'falán az elválás órája juthat eszébe. Igen, az a komor kép riasztja el a boldogság képeit. Mintha a buesucsók csattanásál hallaná, mintha azt súgná : — Nőm, gyermekeim, Isten veletek ! Szive elszorul ; elbúcsúzik töluk örökre. * A szél felkapja a csípős havat és verdesi szemébe, de ő nem érzi azt. Megdermedt kezében tzáraz kenyerére fagynak Utolsó kolivei. A szél elcsendesedik ; hópelyhekkel játszik. A hópelvhek a megbékélt vándorra hullanak. A hólepel fehér takaróként borul reája. A téli vándor végre megpihent. Az orvoslásnak azonban nagyon radikálisnak, az egész mai rendszert alapjaiban megváltoz.tatónak kellene lennie, egészen uj eszmék bevonása mellett, miután a fennálló rendszer pótolgatása és javítgatása sohasem vezetne el az óhajtott célhoz, hogy t. i. a közterhek aránylagosat] elosztva és emellett a progre-sziv irányzat érvényre emelve legyen. Röviden rátérve a dolog érdemére ' ahhoz, hogy az adókezelésben az óhajtóit egyszerűséget, a célszerűséget, az arányosságot és a progressiv irányzatot behozni lehessen, szükségesnek látszik, hogy » hasadénak kétféle formája, vslamint az ötsszes keresetadók törölhessenek. A básbéradó törlendő lenne egvik okból azért, mert indokolatlannak látszik a bérbeadóit háztól lobb adót követelni, mint attól, melyet a tulajdonos maga használ, akkor, amikor a földbirtok utáni adózásra az. a körülmény, hogy bérbeadás mellett hasaooeittatik-e, avagy nem — -ciniiii befolyást sem gyakorol. Törlését azonban főkép az indokolja, mert a két féle házadéi az egvsz.erüsitési irányzatoknak Útjában áll. Házbéradó rendszernél megtörténik az, hogy valakit pályája saját lakásából más helyre vezet, táját lakását nérbe adja, utána megfelelő magas házbéradót fizet, holott ugyanazon, sőt magasabb ösezeget, melyet saját háza után kap, neki is házbérben kell föláldoznia. Az illető tehát annak daoára, hogy a lakáecserén nem nyer, sokkal magasabb adótételt visel, mint az, akit körülményei saját háza személyes has/ nálatában bennhagy nak. A házosstályadó is roppantul aránytalan. Manap a házosztályadó a ház értéke, használhatósága e- terjedelmére való tekintet nélkül, csupán a lakszobák száma után vau meg szabva. Mindennapi a példa, hogy e rendszer mellet! ugyanazon adótétel fizettetik az egyetlen szobából álló. Ilii) korona- és a 10 —16 különböző részszel biró 10,000 korona értékű épületek Után, tehát B földkunyhói és a gazdag paraszt háza után egyformán A reformnál tehát tekintettel kellene lenni a ház értékére is az adótétel felállításánál, amit a ház által tartalmazott ossz.es részek, tehát nem csupán a szobák, adó, alá vonása által lehetne elérni A keresetadókat törölni kellene azért, inert — mint ezt alább kifejteni szerencsés leszek — alkalmazása a mai tormában igazságtalan. Főkép törölni kellene azonban azért, mert a progresszív irányzatot csakis a mai keresetadók tör lése mellett lehelne egyszerűen és a mai viszonyokra nézve célszerűen, kellő alapokra lefektetni. Irányelvül kimondandó lenne, hogy a gazdasági c«eléd a gazdaságnak tartozéka lévén, keresetadóija a gazdaság után tizetett általános jövedelmi adóban, miről alább lesz szó, henfoglaltatik. A beléé oaelédek hasonló fogalom alá esnének . A keresetadó összes OSStályai helyett .általános jövedelmi-adó" mm alatt egy uj adónem hozatnék be — s ezen eím alatt adSznának a mai keresetedé I. osztályába tartozók közül mindazok, akik nem cselédek, — továbbá a mai II. osztálvu keresetadói kötelesek, a III. oest kereseted Jkötelesek mindazon léese, kikel fogyasztási adó cimeu adóztatni nem lehel, és végül azok, kik ma a kere-etadó IV osztályába tartoznak. Általános jövedelmi adó fizettetnék tehát nz ingatlanok , kézi- és gyári-iparok-, fizetéses javadalmak-, járadékok-, kereskedések, stb, után nyert jövedelmekről. Egyidejűleg az .általános jövedelmi pótadó" mellőztetnék. Ellenben mindazok, kiknek ipari- vagy kereskedelmi forgalma, a forgalomba hozott tárgy száma szerint megállapítható lenne, csupán fogyasztási adó óimén adóztatnának. A/ általános jövedelmi-adó százalékának helye* megállapítása mellett, a progresszív adóremiszer szerencsés megoldást nyerhetne. Falusi viasonyokra alapítva a példát, az átalakulás képe a következő lenne : I izet ma egy szegény házbirtokos bázotztály-
