Pápai Lapok. 29. évfolyam, 1902

1902-11-30

2. PÁPAI LAPOK. 1902. november .'?(>. pénzügyi bizottságábati csütörtökön fel­szólalt az »állam vasutak* tételénél a körte a pápai állomás szükséges éa indokolt kt« bővítését és Láng Lajoa kereskedelmi minisz­ter ö excel|enciájának figyelmét külön is felhívta erre az ügyre. Keményünk lebet tehát, liogv mOSt már a miniszter jóaka­rattal fogja előmozdítani a kérelmet. Rovás. A pápa-bánhidai vasút-ügyben végre batárOSOtt Pápa városa, bogy a vasútra meg >/.avazott 200000 koronát kifizeti. Igaz, bogy megszállta a nagv-gvimótiak bői­esesége a Pápa váro-i képviselőtestület egyik-má-ik tagját is, bogy nem lehetne-e a jogérvén vesén meg­szavazott kötelezettség alul kibújni ; de hát a höl­cselkedőket legyőzték az igazságos és nem igaztalan bevégzett tények, melyek elolt meg kellett hajolniuk. Könnyebb volt azonban a leiküknek, hogy saját akadékoskodó, mások jó küzdelmeit gáncsoló és kifogásoló eljárá-aikat mentegessék és igazolják azzal, hogy a . a-utra hozott városi áldozatért — Utolsó ingassál is — kárhoz.tató szavakat hangoz­tatlak. Azok, kik Pápa városa közéletében, annak ' előrehaladásában és felvirágzásában alapvetők sz.ok-j tak IM Ili, becsületei erszény ük nek mindig pazarul nvitva tartásával és soha a másokéból áldozással, nem norultak azon olcsó népszerűségre, melyet a város által és annak utján jogérvéiivesen megszava­zott áldozathozatalok miatti bölcselkedők keresnek önmaguknak és a pápa-bánhidai vatutért küzdök nyugodtan rábiz.z.ák a jövőre, hogy a va-ut ellen küzdők maguk fogják legjobban bánni, hogv vala­mikor akadékoskodtak a rasul ellen, majd mikor, rövid évek múlva, Pápa váró- forgalma és jelen­tőségc a pápa-bánhidai va-ut által oda fog fejlődni, hogy annak indokából valamely olcsó népszerűséget adó és a városnak valami állami clönvt kivánó moz galom élére szeretnek odaállni. A toki utat bi ni prédikációra pedig Pápa város képviselőtestületi tagjai közül senki se szorult rá, hogy a város ügyei tárgyalásánál a város érdekeit viselje a szivén, mert e tekintetben nem a téves lát­szat, hanem mindenkinek a saját lelkiismerete az irányadó. A nyugodt lelkiismeret pedig nem szorul senki tanácsára, sem most, sem a jövőben. Adójavaslat. lKét közlemény.) Megemlékeztünk arról, hogy járásunk jegyzői köre november hó -l-cn Tapolcaion gyűlést tar­tott, melynek érdekes tárgy sorozata között elad liehet foglalt el H'du Zsigmond DS.-SSaldki kör­jegyzőnek felolvasott adujavaslata. A minden tekin­tetben kiváló munka mar a jegyzői gyűlésen is élénk érdeklődést keltett és bizonyára illetékes helyen is figyelemre fogják méltatni a tapasztalato­kon alapuld, praktikus ós életrevaló eszmékben bővelkedő javaslatot, mely különösen az adózó köznépnek bajait tárja a maga valóságában elő és foglalkozik azokkal az az eszmékkel, melyeknek életbeléptetésével a köznép terhein könnyiIeiii le­hetne. Ezt a javaslatot méltónak Ítéljük arra, bogy ni vasiunkkal is egész terjedelmében megismer­tessük. 1. Szembetűnő falusi vi-zoli vailik szemléleténél, hogv az adóteher, mai a I rendszerünk mellett, a nép legalsó és legszegényebb rétegeit aránytalanul nyomja. Szolgáljon három példa tájékozásul. X. napszámos ember é- egy kis háznak birtokosa. Fizet házadéiban 1 K. ÖO f, keresetadó, általá­nos jövedelmi pótadó, községi-, megyei- és beteg­ápolási pótadéikban, végül útadóban '.i K. 17 lillért. Y. kisgazda, egy házzal és 10 hold földdel, tizet fold és házadéiban .'il K. *i0 f., egyebekben, fenti elősorolás szerint, 90 K. 40 tillért /.. WO holdas földbirtokos, tizet föld és ház­adóban 1516 K.-át, egyebekben 1192 K. 8 fillért. A napszámos ember adóalapja után tehát a járulékok tíOO % -ot tesznek, a kisgazdánál már alig százai, a földbirtokosnál pedig >t.)-öt. Számtalan példa van rá, hogv egv szegény Özvegy, kinek egyetlen szobáján kivül egyebe sincsen, » magát alig-alig tudja fentartani, kénytelen egyetlen szobájába maga mellé lakót vállalni csak azért, hogy ez uton adóját valahogyan kisegítse. Ma, amidőn adóreform-eszmék szállítnak a levegőben és amidőn erről beszélt a választás alkal­mával minden képviselőjelölt, nem saabadna elzárkózni a fennforgó aránytalanságok megszüntetése elöl. Az. aránytalanságok kiszögelése a házadóban, leginkább azonban a keresetadóban, mutatkozik, a bait tehál ezen oldalról kellene orvosolni. Kzalatt csak baktat, mintha azt suttogná a szél is, a száraz, levél is, meg a fák recsegő ága is: — Tovább, tovább . . . — Tovább, tovább — suttogja kínos hangon a vándor — lesz-e meleg ház, hol számomra még helv maradt? Kényein át bánatos szívvel néz. a távolba. Mintha tálul látna : igen . . . ()it füstölgő kémények emelkednek .. . ott megpihenhet ő ! (•yoisitja lépteit, szive ürömében feldobog. Beér a tahiba. Ilekiált a házak kapuján : Drótozni, fotózni van-e valami ? . . . Nem felel a szavára senki sem. Mert hát ki ia dugná ki a fejét ebben a hideg téli időben ; min­denki örül, ha meghúzhatja magát a meleg szobában. Vándorunk szomorúan ballag tovább. Sehol egy jószívű ember, ki egy falat kenyeret adna. Hisz nem kívánja ö azt ingyen. Megfoltozná fazekait, be­drótozná az edényeket. Keménye azért nem hagyja el, valami belső vágy ösztönzi, mely azt súgja szüntelen : tovább . . . tovább. Ks ő megy ; mindig csak tovább ballag, l'j 'reménynyel vigasztalja magát. Zsebéből száraz kenyeret VOM elő. Fogai majd beletörnek, kényei reáperegnek, majd megsósaák, magpuhítják azok. Messze elhagyta már B falut. Alig bírják már a lábai. Hosszú zsíros haját, mely között c-ak itt­ott volt ősz hajszál, fehérre fosti a dér. Keménye űzi öt. — Tovább, tovább . . . Dideregve halad . . . nem bírják a lábai . . . a határkő tövében leroskad. A kő ki-sé megóvja a szel tol. A zsibbadó test álomba szenderül. Mily szép álma lehet! Ili-/, ugv mosolyog: lilán boldog! ... talán álmában fölleli azt, amit keresett. Nem pénzt, nem vagyont, hanem a mindennapi száraz kenyeret. Igen boldog, mert álmodik, liiztocaa otthon van övéinél, övéinél a sötét, füstös szobában, olt a festetlen fenyőfa a-ztal bérül. 1 Üt ... igen ... ott vau ő. Faleaégével és gyermekével fogyasztja z.abkenve­rét, penészes sajtiát és boldog. Majd as álmadónak képe elkomorul, szemébe ismét csak könyek lopódznak. Talán a/, elválás órája juthat eszébe. Igen, az a komor kép riasztja el a boldogság képeit. Mintha a hue-ucsók c-attanását hallaná, mintha azt súgná : — Nőm. gyermekeim, Isten veletek! Szive elszorul ; elbúcsúzik tőink örökre. * A -z.él felkapja a esipőa havat és verdesi sze­mébe, de ö nem érzi azt. Megdermedt kezében száraz kenyerére fagynak utolsó könyeL A szél aloaeadesadik ; hópelyhekkel játszik. A hópelyhek a megbékélt vándorra hullanak. A hólepel fehér takaróként borul reája. A téli vándor végre megpihent. Az. orvoelásnak azonban nagyon radikálisnak, az agéai mai rendszert alapjaiban megváltoztatónak kellene lennie, egészen uj eszmék bevonása mellett, miután a fennálló rendszer pótolgatása és javítgatása sohasem vezetne el az. óhajtott célhoz, hogy t. i. , közterhek aránylagosat! elosztva és emellett a prog­resszív irányzat érvényre emelve legyen. Röviden rátérve a dolog érdemére : ahhoz, hogv az. adókezelésben az. óhajtott egyszerűséget, a célszerűséget, az arányosságot és a progressiv irány­zatot behozni lehe-sen, szükségesnek látszik, hogy a házadéinak kétféle formája, valamint az. ÖSSSzes kere­setadók törölhessenek. A bázbéradó törlendő lenne egyik okból a/.ért, mert indokolatlannak látszik a bérbeadott háztól tobb adót követelni, mint attól, melyet a tulajdonos maga használ, akkor, amikor a földbirtok Utáni adózásra az. a körülmény, hogy bérbeadás mellett hassnosittatik-e, avagy nem — semmi befolyást sem gyakorol. Torlését azonban főkép az. indokolja, mert a kél féle házadéi az. egyszerűsítési irányzatoknak utjá ban áll. Ház béradó rendeseméi megtörténik az, hogy valakit pályája saját lakásából más helyre vezet, saját lakását öérbe adja, utána megfelelő magas ház­béradót liz.et, holott ugyanazon, sőt magasabb összeget, melyet saját háza után kap, neki is ház.bérben kell föláldoznia. Az illető tehát annak dacára, hogy a la­káacserén nem nyer, sokkal m igásabb adótételt visel, mint az, akit körülményei saját háza személyes has/ nálatában bennhagy nak. A ház.osz.'.álvadéi is roppantul aránytalan. Manap a házosztályadó a ház. értéke, használ­hatósága és terjedelmére való tekintet nélkül, ősapán a lakssobák száma után van meg szabva. Mindennapi a példa, hogy e rendszer mellett Ugyanazon adótétel fizettetik az. egyetlen szobából álló 100 korona- és a 10—15 különböző részszel biró 10,000 korona értékű épületek után, tehát a föld­kunyhó és a gazdag paraszt háza után egyformán A reformnál tehát tekintettel kellene lenni a ház értékére is az adótétel felállításánál, amit a ház által tartalmazott összes részek, tehát nem csupán a szobák, adó alá vonása által lehetne elérni A ker ladókat törölni kellene azért, mert — mint ezt alább kifejteni szerencsés leszek —• alkalmazása a inai tormában igazságtalan. Főkép törölni kellene azonban a/.ért, mert a progresszív irányzatot csakis a mai keresetadók tör­lése mellett lehetne egyszerűen és a mai viszonyokra nézve célszerűen, kellő alapokra lefektetni. Irányelvül kimondandó lenne, hogy a gazdasági c-eléd a gazdaságnak tartozéka lévén, keresetadója a gazda-ág után űzetett általános jövedelmi adóban miről alább lesz szó, benfoglaltatik. A belső cselédek hasonló fogalom alá esnének . A keresetadél összes oaatályai helyett „általános jövedelmi adó" cini alatt egv uj adónem hozatnék be — s ezen cim alatt ad'iz.náiiak a mai karesetadó I. osztályába tartozók közül mindazok, akik nein cselédek, — továbbá a mai II. osztályú kereseladó kötelesek, a III. oszt. keresetad .kötelesek mindazon része, kiket fogyasztóéi adó cimeu adóztatni nem lehet, és végül azok, kik ma a keresetadó IV. osztályába tartoznak. Általános jövedelmi adó lizottetnék tehát az •ingatlanok, kézi- és gyári-iparok-, fizetéses javadul mak-, járadékok-, kereskedések, stb. után nyert jövedelmekről. Egyidejűleg az .általános jövedelmi pótadó* mellőztetnék. Ellenben mindasok, kiknek ipari- vagy keres­kedelmi forgalma, a forgalomba hozott tárgy száma -/•unt megállapítható lenne, csupán fogyasztási adó címén adóztatnának. ál általános jövedelmi-adó százalékának helyes megállapítása mellett, a progresszív adórendszer szerencsés megoldást nyerhetne. Falusi M-ziiivokra alapítva a példái, az át­alakulás képe a következő lenne : fizet ma egy szegény házbirtokos házoszlály-

Next

/
Thumbnails
Contents