Pápai Lapok. 29. évfolyam, 1902

1902-11-02

2. Iparos inas csak ar. lehessen, aki 14-ik életévét már betöltötte és addig iskolába járt. 3. Ónálló iparos esak az lehet, aki legalább ia 4 évig mint segéd működött, arra képesítve van és azt, hogy órti-e az iparát, tartozik egy haaonszakbeli bizottság elölt vizsgát tenni és ba sikerül, annak a bizottságnak a kijelentése után kaphat esak azon ipar üzéséhez engedélyt. En i. t. nagygyűlés egyelőre megelégednék ezen módosítással, még pedig azért, mert igen sok dolog, mely ma az iparhatóság hatásköréhez tartozik, ha az ipartestület intézkedhetne leiette, sokkal gyorsabb, egyszerűbb és kedvezőbb elintézést nyerhetne. A második pontot illetőleg azért kívánom, hogy iparosinas csak az lehessen, aki 14. évét már betöltötte és iskolába járt, mert ettől remélem, bogy művelt és öntudatos iparost esak így nevelhetünk. Nézzünk széjjel i. t. nagygyűlés és mit látunk? Azt, hogy a mai kisiparosságnak igen nagy része a falusi és a városi legszegényebb néposztály fiaiból kerül ki, akik 10 ik életévükig jártak iskolába, két évig azután libát őriztek, vagy téglát hordtak, vagy egyáltalán csavarogtak, 12 éves korukban inasnak mennek, 1C> éves korukban felszabadulnak, lit éves korukban már mind kiélt fiatalemberek, akiknek már semmi ambíciójuk nincs más, mint a henyélés és igen nagy részük még dolgozni sem tud. Ezek után indítványozom, hogy mondja ki a nagygyűlés, miszerint az itt hozott határozatokat a központi iparegyesület még november hóban nyomassa ki és küldje meg minden ipartestületnek. Az. ipartestületeket pedig felkérem, hogy a karácsonyi országgyűlési szünidő alatt adja át minden testület a saját kerületbeli országgyűlési képviselőjének, bogy azt még 1903 január hónapjában nyújtsák be az országgyűléshez és követelk szóval is az ipartörvény sürgős módosítását I.s ha még akkor sem következik be az ipartörvény módosítása, én kész vagyok szövetkezni bárkivel, — csak a magyar haza ellen ne irányuljon ez a mozgalom — a magyar kisiparosok javára és boldogulására. (Taps és általános éljenzés.) Népszerű Főiskolai Tanfolyam Pápán. A helybeli Szabad Lyceuin, mely a pápai Tanárkör kebelében megalakulva már néhány év óta városunkban elég szép eredinénynyel működik a tudományosság terjesztése körül, legutóbb tartott gyűlésén elhatározta, hogy • Dunántúl e kis Athénjében is életbe lépteti a népszerű főiskolai tanfolyamot. S ez ügyben fölterjesztést is intézett az emiitett tanfolyam központi bizottságához Budapestre, az ily irányú előadások segélyezése érdekében. A fölterjesztést, mint értesülünk, szép siker érte, mivel a központi bizottság folyó évi október 2á-én tartott gyűlésén elfogadta Szabad Lyeeuuitink propozicióit s kimondotta határozatilag, hogy a Népszerű Főiskolai Tanfolyam sfsl vidéki helyi bizottságát Pápán megalakultnak tekinti s egyelőre a tanfolyam első félévi ciklusára 160 korona segítséget megszavaz. A helybeli Szabad Lyceum ez örvendetes eredményt legelső sorban is városunk ügy buzgó és derék orsz. képviselőjének Hegedűs Lóránt dr. urnák köszönheti, aki jól ismerve Szabad Lyceumunk sikeres működését, bátran és nyomatékkal hivta fel a nevezett tanfolyam központi bizottságának méltányló figyelmét e társaság Uíl vos munkájára és fölterjesztése elfogadására. Ami e tanfolyam helybeli vezetését illeti, OS megmarad az itteni Szabad Lyceuin vezető bizottsága kezében és elnökéül a központ K'ifiossij Lucián drt. a Szabad Lycenai e kipróbált lelkes vezetőjét fogja a um. Kultuszminiszterhez tölterjeszteni megerősítés végett. Maga a tanfolyam nemsokára kezdetét veszi, amiről majd az érdeklődő nagy közönséget annak idején a helyi Hajtó utján értesíteni fogják, amikor is egyszersmind a népszerű főiukolai tanfolyam feladatáról és mfiködésí köréről bővebben szólunk. Annyit azonban most is előre jelzendőnek vélünk, hogy az említett tanfolyam legkevéshhé sem szorítja kisebb térre Szabad Lyceuniunk eddigi munkálkodásai. E társulat úgyszólván párhuzamosan működik az uj oktató tanfolyammal, melynek fő, és a Szabad Lyceuintól elütő jellege az, hogy egy-egy előadó egy ugyanazon tudományos tárgykörből egymásután következő li előadást fog tartani s minden egyes előadásnak kivonatos tartalma lapokra nyomatva és még az előadások megkezdése előtt kiosztva, a hallgatósággal közöltetni fog. Hogy mily módon prosperál ez uj intézmény l'ápán, még nem tudjuk, de isinerve Szabad Lyceumunk vezetőségének eddig is tapasztalt eredményes munkálkodását és e téren való lelkes odaadását, a legszebb reményekkel nézhetünk elébe, annál is inkább, inert városunk minden szépért és jóért buzgó közönsége érezni fogja magában a kötelességet, hogy e nemes intézmény előadásait, fölkeresse és élvezze. 8 különben is büszkék lehetünk rá s a művelődés iránti lelkesedésünk elismerésének tudhatjuk be, hogy a vidéki városok között nálunk, Pápán, alakul meg először a Népszerű Főiskolai Tanfolyam bizottsága. |l C-el éd segély pénztárt alkalma legyen megismerni minden szegény embernek, s hogy ily módon senkise maradjon táiékozatlanul ezen nemes emberbaráti intézményt illetőleg és senkise legyen megfosztva annak támogatásától tájékozatlansága miatt. Naponként veszszük a hirt az ország minden részéből, hogy minden valamire való községben értekezletet tartanak a munkáspénztár ismertetése céljából. Kzen értekezlet népes volta és a lelkesedés, amelvlvel mindenki, kinek ez módjában és tehetségében áll, a munkáspénztár működését elősegíteni igyekszik, biztos reményt nyújt arra, hogy rövid idő alatt minden jóravaló gazdasági munkás és ÍŐldmivsIŐ tagja lesz a munkáspéuztárnak. A nieregkeverok fajdalma. A lelketlen népbujtogatók, akik szegény munkások filléreiből élősködnek, nagyon megvannak ijedve. Látják, hogy minden erőlködésük dacára is az országos (iazdasági Munkás és Cselédsegélypénztár népszerűsége egyre terjed, s a uép mindjobban felismeri, hogy milyen áldásos ránézve ez az intézményünk. Persze ez nem tetszik az agitátor uraknak, mert ők egyáltalában nem azt akarják, hogy a nép boldoguljon, hanem hogv ők boldoguljanak. Miután pedig a segélvpénztár terjedésével az ő' népszerűségük egyre fogy, kétségbeesett erőfeszítéssel minden ssskfiat felhasználnak, hogy a népet tévútra ve/es-ék és visszatartsák a pénztárba való belépéstől. Hiába való erőlködés. A nép erőscbh, mint ők gondolják, s kezdik belátni, hogy nem az az ö barátja, aki folyton és lelketlenül izgatja a fennálló társadalmi rend ellen, bogv ezen a címen kizsákmányollias-a az „Elvtársak" /-.•beit, hanem aki a népet biztosítani akarja minden eshetőség ellen, s oda törekszik, hogy a beállható munkaképtelenség esetén legyen miből megélni mindenkinek, a nélkül, hogy kéregetésre és alamizsnára szorulna. Az országos gazdasági munkás és cselédsegély pénztárról. A gazda t-s beteg ('-.éledje. Elvi jelentőségű és nagy fontosságú határozatot hozott a közigazgatási bíróság a gazdáknak cselédjeikkel szemben, ezek betegsége alkalmával fennálló kötelezettségükre vonatkozólag. Egy konkrét esetben ugyanis kimondotta, hogy a gazda cselédje után minden esetben tartozik a kórházi költségeket .'10 napon át fizetni. Fennáll tehát a gazdának kötelezettsége még akkor is, ha cselédjét a kórházba szállítást megelőzőleg mái a lakásán gyógyíttatta és pedig tekintet nélkül arra, bogy az otthhoii való gyógykezeltetés mennyi időt vett igénybe. Ez elvi jelentőségű határozatot a közigazgatási bíróság azzal indokolja, hogy az 1998. évi 21. t.-cz. 5. §-a a gazdát a körházi költség viselésére kötelezi. Nem tekinthető tehát e kötelezettség teljesítésnek e határozat szerint az a körülmény, hogy az illető cseléd már megelőzőleg rendes orvosi ápolásban részesült, de nem kórházi ápolásban. Ez a határozat is nagy mértékben ösztönzi a gazdákat arra, bogy cselédjeiket minél előbb heirattassák az (trszágos < iazdasági Munkás és Cselédsegély-pénztárba, mert ez esetben akár saját lakásukon, akár a kórházban ápoltatták cselédjeiket, a felmerült költségeket csak előlegezniók kell, mert a pén/iar. ha a cselédet nem a gazda hibájától érte a baleset, ezen költségeket mindenkor megtéríti. Saját magán segít tehát az a gazda, aki cselédjeit a munkáspéuztárnál biztosítja. I i tekezletek a munkás-pénztár érdekében. Rohamosan növekszik azoknak a száma, akik sietnek bistositaui maguk számára a rounkáspénz'ár áldásait. Nagy arányú mozgalom indult meg a vidéken azon célból, hogy az (trszágos Gazdasági Munkás TOLLHEfüYGYEL. A zsineg. Ádámnak, az első embernek, valószínűleg nevenapja volt akkor, midőn az Isten <>t Kva asszonynyal megajándékozta s azt hiszem, innen vette eredetét az a ma is fennálló kedves szokás, hogy az emberek születés- vagy névnapjukon, itnert azt hiszem minden embernek, ha névnapja nem is, de születésnapja feltétlenül vanl, valami ajándékfélével szokták egymást meglepni. Nevemnapja volt nekem is. Mert tetszik tudni én is születtem valamelyik szerenoaátlen év, még szerencsétlenebb hónapjának, legtslegscerenesetlenebb napján. Ebből következik természetesen, hogy névnapom is van. Igen, a nevem napja volt. s s napon az sranysssbadaágot élvsntem. Föltettem magamban, bogy viziltelni fogok. Ks vizitteltem. Egy ismerős családnál kezdtem meg vizittele pályafutásomat. A mama nagyon el v..lt foglalva és így csak leánya, kisasszony ("nagyságával beszélgettem — volna — az. időről, mert tetszik tudni, az idő mindig jő thétna, ha nem is jő az idő, de ugy belekeveredtem ebbe a thémába, bogy még az időjóslásról is beszéltem, mint valami béka, vagy legalább is, mint Kalb. De hát ez a thétna is elfogyott s megint hallgattam. Hallgattam és néztem, néztem és hallgattam. Az igaz, hogy ez szép variáció volt, de a kisasszonynak valószínűleg nem nagyon tetszhetett s valami olyasfélét gondolhatott, bogy vigyen el az ör . . . No de nem mondta ki. Hanem mielőtt elmentem volun, vagy az a pokolbéli nagyság szállított volna el, eszébe juttattam őnngyságának, hogy ma névnapom van. Ez a figyelmeztetés remekül tetszhetett neki, mert üdvözölten mosolygott. Ámbár lehet, bogy e mosolyt csak éa láttam üdvözöltnek. No, de hát gratulált s meg-