Pápai Lapok. 29. évfolyam, 1902
1902-10-12
Központi pélatxtétmHH kiegészítése. Puut ÍV-1 12-kor nyitotta meg Kenyvessy főispán újólag a közgyűlést már ugyancsak gyér szám bau Ott maraiit tagok jelenlétében. Négyszeres szavazást rendelt el ezután a főispáu és pedig titkos szavazást a központi választmányban megüresedett két tagsági helyre. l'r. Antul (iéza szavazatszedő küldöttsigi elnöknél 81 szavazólapot adtak be, melyekbői Szegletiig György 60 és Bil>i> Károly T>."> szavazatot kapott és igy ők lettek megválasztva a központi választmányba. Pótadék SHfHilHI 1 'ina. Három névszerinti szavazá- pedig a székházépítési, katouabeszúllásolási és előfogati pótadóknak 1903, évre való megszavazására rendeltetett el és ezen pótadókat Krittt Jenő, Sült József és fttcker Károly elnöklete alatt működő izsvazatszedö bizottságok előtt megszavazták a biz. tagok. .1 pápai yyéigyszert'ir Ugye. Az első napi közgyűlésnek ez volt utolsó tárgya, melyről vezető cikkünkben irunk részletesen. 6 án a közgyűlés d. u. 1 órakor ert véget. Második nap. Több fontos tárgy került elintézés alá 'a másodnapi gyűlésen. Közülük megemlítjük a következőket : Kifogadta a közgyűlés a vármegye közigazgatási-, árva- és gyámhatósági költségvetését az 1903. évre, a közúti költségvetést u 1903. és 1904. évekre és ez utóbbiuál az alispán indítványát maga évá téve, kimondta, hogy útalap jövedelem tereintése és a nagyon felszaporodott kö/uti kiadások fedésbe tése tárgvában felterjesztést intéz a kereskedelemügvi kormányhoz, hogy a vármegye területén levő vicinális vasutak állomásain (Veszprém és l'ápa város kivételével I elszállitás végett feladott rakományok minden egyes métermázsája után a vármegyei útalapra 1 fillér vámnak szedését engedélyezze. Az alispán vezetése mellett a megyei országgyűlési képviselőkből álló küldöttség fogja a vármegye kérelmét a kereskedelmi miniszter előtt tolmácsolni és a memorandumot átadni. Városunk több fontos ügye is elintézést nyert. Többek kozt jóváhagyta a közgyűlés l'ápa városának 380000 koronás kölcsönüg\ét, a P.esenbachféle házvételt és az uj szervezeti szabály rendeletet. Vármegyénk közoktatásügye. Veszprém vármegye 1901 - 1 tanévi népoktatásügyi állapotáról Papp Sándor kir. tanfelügyelő a következő jelentést terjesztette a vármegyei közigazgatási bizottság folyó havi ülése elé: A f. évi augusztus bó .'H én közigazgatásilag is véget ért 1901 2-ik tanévről van szerencsém az egész VOSZprém vármegyei népoktatási állapotról a következőket jelenteni, megjegyezve ez alkalommal is, hogy az adatokat, mint az előbbi 4 évben, ugy az idén is okmányszerűen, vagyis a tankötelesek, iskolábajárók és iskolamulasztók egyénen kinti összeírásaiból, a tanitók személyi okmányaiból és iskolalátogatásaimkor ssját helyszíni fel vételeimhői merítettem. A taiilv«"»tel«"-»«'Ui , öl. Veszprémvármegye összes 8—15 éves tankoteleseinek száma 42.437, vagyis "J..'!^ vei több, mint az előző évben; ezekből 6— 12 éve« van 30. 180 és 18—1") éves 12.2f>7: ennyi iskolaköteles mind a két korosztályban, mint a lefolyt tanévben, még nem volt vármegyénk területén; tiu volt 91.816, leáuy 20.631 <tiu tehát 1.196-tel több, mint leányi. Vallás szerint, r. kath. 2K.833, ev. reform. 7.24»), ág. hitv. ev. 4.4'.'2, izraelita 1.800, unit. 8, gör. keleti '2, gör. kath. 1 ; az emelkedés tehát valamennyi felekezetre oszlik : magyar tanköteles volt 88.096, német 8860, tót 4ÍM», horvát I, gyarapodás tehát a magyarok számában 1.936. As. t-.ivoiáiiii Járókról. Elemi iskolába járt 29.739, általános ismétlőbe 5.971, gazdaságiba 3.431, iparostsnono-iskolábs járt ia tanköteles koron felüliekkel együtt) 82."», a ker»skedői tanonciskolába 108; I polgári iskolákba 7S. r > (köztük ">41 leány) a felső leány-iskolába 68, felső kereskedelmibe '.t.'i. kösépdskolábs tsakötsleskoru 739 tanuló. < »sszesen járl iskolába 11.204, vagvis a tankötelesek 97*09 százaléka, mig az országos átlag Bl*18 százalék. Az előbbi évhez VÍSSO* nyitva, a százalékos emelkedés, dacára annak, hogy a tankötelesek száma és a már jelzett 2302 tanulóval emelkedett, mégis 0*46 százalék. Ez a körülmény is igazolja, hogy vármegyénk iskolai tekintetben ismét és pedig tekintve a tankötelesek számában mutatkozó nagy gyarapodást, jóval előrenyomult a kitűnők sorában. Nem járt iskolába 1238 jobbára ismétlő tanköteles, melv szám azt mutatja, hogy iskolába szoritó eljárásunk a pusztákon is érvényesül : különben a pusztai birtokosok ma alig kapnak jóravaló cselédet, ha azok gyermekeinek iskolázása lehetővé téve Az eaetleg megüresedő árvaszéki ülnökségre, mivel dr. Takács László visszalépett, egyedül jelöltetett dr. Sietheti ing Kezső. Az esetleg üresedésbe jövő árvaszéki jegvzöi állásra jelöltetett első helyen mwttss Ander, második helyen Szász Ferenc, kik az ugyancsak és esetleg megüresedendő szolgabírói állatra is fenti sorrendben jelöltetlak. Ezután Fenyvessy elrendelte a szavazást, a szavazatszedő küldöttség elnökéül Rainprecht Antalt, tagokul pedig Kenessey Zoltán, bodor Gyula t . Jákói (iéza biz. tagokat kérve fel. Megkezdődvén a szavazás, a tagok betűrendes névsorát dr. Bihó Károly olvasta fel. Ko'inscáty Józsefet Keréuyire adott szavazata ért megéljenezték. A szavazás megtörténvén s a szavazatok Össze* altatván, Rainprecht szavazatszedő küldöttség! i Ii k jelentette, hogy 213 szavazat adatott be, melyből Ke fényi kapott . . . 146 szavazatot, Kantjai . ... 53 „ Doktorié* „ ... 14 , . érint az elnök Kerényi Andort a veszprémi jámegválssstott főszolgabírójának jelenti ki. 'Zugó éljenzés.) Az igy megüresedett árvaszéki ülnöki állásra sngnlag felkiáltással dr. Steiberting Kezső árvaazéki jegyzőt választották meg. Az árvaszéki jegyzőségre pedig, névszerinti oá- kéretvén, a főispán elrendelte a névszerinti izavazást, szavazatszedő küldöttség elnökül Bezerédi . tagokul Woh Pált, fischer Károlyt és Halassy Aladárt jelölvén ki. A szavazásnál a névsort dr. Véghelyi Kálmán főjSgysé olvasta fel. A szavazás eredménye a követkeaá lett: Beérkezett összesen 188 szavazat. KbLol esett : ts Andorra . . . 138 szavazat, scdc Ferencre . . . 50 „ .». szerint Kövest Andor választatott meg 83 szavazat többséggel árvaszéki jegyzővé. Az újonnan megválasztottak ezután a hivatali esk ötévén, hozzájuk Fenyvessy főispán magaskdvöslő beszédet intézett. Fenyvessy ezután 5 percre felfüggesztette a közgyűlést, D ereszteném a házunkba . . . Kölcsönöesn ki nem ük egymást. Rótta : Miért. Paula (szégyenlősen 1: Szépeket moudott nekem... - kén : De rendre utasítottam. RÓSSs: Jól van, hát majd elmegyek. i»e hisz indulásra ugvis kora van. Ikszélj addig nekem isé bővebben erről az emberről, mert hogy érdekes, •Zl asm tagadhatjuk. S én még kevéssé ismerem. I'uula : Óh, milyen kedves vagy ! — Tehát akarod tudni miért állok szoba mégis az öiéggel ! Lelkesedve.) Pompásan érti az okultizmust, titkos • kat, boszorkányságokat meg más efféléket . . . Ivánra megtanít, amiket eddig nem tudtam ; ául • elhiutett sóból jövendőt mondani . . . Tőle am meg azt is, hogv jót jelent, ha az ember bal bl al kel fol az ágyból . . . Hát még a ló, melymind a négy lába fehér!... Hanem a múltkor ; Igyon kellemetlen kalandom volt az öreg Salamonnal. Rózsa : El se beszéld. Tudom az egészet. Egye Intette el veled, hogy ha három gyulánál többet I 'isználunk, mielőtt egyik meggyuladna, akkor az valamely kedves emberünk halálát jelenti. Paula (elámulva): Egy vau! S te ezt tudod? Tőle tudod ? BátMU : Sőt még többet. Múltkor, amikor nálatok voltunk, — hisz emlékezhetsz — ketten ll'"nk a kis sarok asztalnál Salamonnal. Te boszu«nak látszottál, Salamon pedig dicsekedve súgta meg nekem, hogy izgatotságodat ó okozta. .Ez az én bogiim!" -1 mondta. Paula ii gonosz tréfát űzött velem. Ismerem babonás természetét s mindig uj ""g uj boszorkányságokat fedezek fel neki. <» hisz benne s ez megkeseríti az életét. A gyufákról szóló babona — folytatta — tán nem zseniális ötlet ? Bizony néha tiz gyufát is elhasználunk, mire sikerül egyet meggyújtani. Ez legalább állandó rettegésben fogja őt tartani. Ezt momi'a ő és én nyomban feltettem magamban, hogy a.' én kis Paulámat kifogom gyógyitaui helytelen hiszéi.enységéből. S most rajtad a sor, hogy komolyan maggondold, mily hátránv egy BMSOOyra, okot szolgáltain arra, hogv egv férti róla igy nyilatkozhasson. De hisz még nem késő. lOktati'i hangon. I Fiatal vagy. kis igyekezettel hamar lefogsz szokni e céltalan babonáskodásodról. Paula: Oh édes Róuikám, ha megtanítanál! (megöleli; Te jó vagy, de te gzerenesés is vagv. Téged ily hozzánk nem ill gyeugeség nem szorított nehéz igája alá soha. Rótta : Tévedsz kedvesem ! Azaz . . (gondolkozás után hizalmaskodvai, hogy kételyeidet néinikép eloszlsssain, be vallok néke i egy titkot, melyet eddig mindenki elől elrejtettem. Paulám . . . (elszántan) éu ia voltam babonás. 8zenvedálySSSn babonás! . . . Egy izben, menyasszony karomban — épen pénteki napon -- vőlegényem óriási csokorral lepett meg. Boldogságtól áradozva vettem át, de óh borzalom . . . megpillantok a csokorban egy jácintot . . . Elsikoltom magam s a csokrot ónkeiiytelen ellökve, zokogva borultam az egyik közel álló fsuteillbe. A jácint, hisz tudod, a halálnak és gyásznak a jele ... De képzelheted vőlegényem meglepetését. Majdnem baj lett beiöle, de szerencsére a magyarázat után helyre állott a béke. il'jra oktatólag.) Ebből is megbírálhatod édesem, mily komolylyá válhat némely esetben az ilyen gyerekes képzelőd és, ha ideje korán le nem szoktatjuk magunkat róla. • -nk egyet kell még be vallanom : a pénteki nap és a jácint iránti ellenszenvemet nem vagyok képes legyőzni még ma sem. Most azonban tégy erő* fogadást leendő megjavulásodra • tekints engem mint élő példát. (Büszkén.) En bátran állithstom, teljesen kigyógyultam belőle. Paula: Oh, ha már éu is ezt mondhatnám magamról ! De hízom benned drága Közsikám. Te meg togsz engem tanítani erre . . . (kis szünet i. De most veszem észre, már az első órán is tulságOSSan igénybe veszem türelmedet. Félek ha ily hévvel folytatjuk, még a kitűzött cél elérése előtt fáradtan hagyjuk félbe. Tudod mit '.' Zongorázzunk kis-é. Rótta : Szíves örömmel. (A zongorához mennek s mig felnyitják, kottát kés/.itenek. kitegintgetnek az ablakon.) Paula (meglepetve): Róssiks! Bózsa (ijedten): Paula! (Innen kezdve a következő párbeszéd ijedt hangon és gyón tempóban folyik, i Ketten •. Láttad ? Paula : Ez Hodosy doktor - az ifjú felesége. Rótta : S ezek ide jönnek. Ah ! az első látogatás és pénteken ' Paula: S még hozzá íli-án! Nézd, nézd, a keblén egy Bsokor jácint ! Rótta tkétségbscsetteni: Éppen az a végietet jácint\ De talán nem jönnek be. Paula (nevetve): Pedig bejönnek. Rótta (nagy izgatottsággal): Mit tegyek? (Siró hangom .VOM hiáha álmodfaui kéményseprőre! az éjjel! Paulai Tudod mit? Ne togadd őket? Rótta (megörülve): Nem, nem fogadjuk őket. (Sietve kiszól az ajtón) Lóri, Lóri ezeket a vendégeket nem fogadjuk, akik most jeninek. Értette? Nem fogadjuk . . . Nem vagyok itthon . . . Migrainem van . . . (Becsapja és ráreteszeli az ajtót, aztán egymáshoz futnak, egyszerre!. .Most mit tegyünk? I'uula: Bújjunk el ... a függöny mögé. (Felalá futnak) A zongora alá! . . . Rózsa Nem, a kertbe menjünk le. Gyorsan, gyorsan. (Sietve a baloldali ajtón el.)