Pápai Lapok. 29. évfolyam, 1902

1902-10-12

41. szám. PAPAI LAPOK Papa varos hatósá^a-iak <>* teba papai • pApa-videki egyesületnek megvAlasztutt közli »II>C. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztősei;: Jőkai Mór-utca 969. szám. Kiiuliihhatal: Goidberg (iyula papirkereskedése, Fő tér. Telefon-szám : 41. Felelős isavkesztfl: KÖRMENDY BÉLA. Klőfizetcsck és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ara: egész évre U kor., félév re ti k., BefVedévrs 8 k. Igya* szám ára :ill lillér. A negyedik gyógyszertár ügye. A legutóbbi vármegyei gyűlésen, bár 0 volt a tárgysorozat legfontosabb pontja, •is a legélénkebb vitát a pápai negyedik vszertár ügye idézte elő. Ismeretes dolog, hogy a közegészségvi törvénvek szerint valamely helven. városban vagy vidéken, a népesség rutámrányábsn lehet gyógyszertári jogéri folyamodni. Pápán a régi időből két gyógyszertár .- az ujahh korhói 1(1 év óta egy harmagyógyazertár van. Most pedig egy pápai illetőségű ifju gyógyszerész egy negyedik gyógyszertári jogért folyamodott oly kikötéssel, hogy a gyógyszertárt a város északi részén levő Erzsébet városrészt megközelítő ii-iiton állithassa föl. Pápa város képviselőtestülete csaknem egyhangú határozati a gyógyszertár iránti kérelmet pártolőlag terjesztette föl a vármegyéhez. Tudnivaló dolog azonban ss is, hogy \ < -zprémben, a megye székvárosában, mai i is csak két gyógyszertár van. Ezek mindegyike nagy értéket képvisel. Nem II az egyik őO—<J0 ezer forint vételárért volt adáe-vevés tárgya tekintélyt.-, befolyás egyenek és csaholok körében. Mindeddig nem is juthatott Veszprémben ,-oha senki egy harmadik gyógy szeriárhoz ; mert megjegyzendő, hogy a hivatalos felsőhhségek, a szakférliak testülete ' &y DJ gyógyszertár fölállításával szemben mindig olv conservativok voltak, akár esak ti régi céh-rendszer idejében a céhmesterek a szabad ipar ellenében. De hát a sebesen előrehaladó kor a békókat nem szereti és a kiváltságokat letördeli, a .'50 éves közegészségügyi törvény korlátait elavultnak tekinti A baladó kor szelleme egyre tágitja annak kereteit. Bármennyire méltányoljuk is az egyes gyógyszertár-tulajdonosok magánérdekeit él sajnáljuk, ha nekik némi \erseny-kárt okoz egy ujabbi gyógyszertár, de hát a gyógyszerészi pálya uj ifju embereire is kell, hogy rájuk süssön a nap, nekik is legyen boldogulásuk. A közegészségügyek fejlődtek, a gyógytan szerek fogyasztása növekszik a népesség szaporodáaa és a közművelődéi terjedése folytán. E mellett nem kell feledni, hogy az állatgyógyászat ügye is nagyban fejlődött, jelentékeny gyógyszerek vétetnek igénybe e téren. Nem szabad tehát egy gyógvtár-engedélvezési Ügyben szűkkeblűnek lenni. Ezt hozza magával egy város jól fid fogott érdeke is. Mert egy várost környező nagy vidék népessége igen jogosan folyamodhatik uj gyógyszertárak fölállításáért, ha a forgalmi központját képező város kellő időben nem foglal állást ii szükséges számú gyógy tárak engedélyezése és hozzáférhetővé tétele kérdésében. Mi haszna lenne akkor abból a város régi gyógy szert árosainak, ha városunk közel vidéki falvaiban keletkeznének uj gvógytárak '.' Bizonyára semmi hasznuk, .-őt káruk lenne nekik is és a városnak is a vidéki forgalom elveszitésével. l'ápa város képviselőtestületéi és azokat, akik a várost a vármegyei közgyűlésen képviselték, ily szempontok vezérelték a pápai negyedik gyógyszertár felállítása ügyében. Es előre tisztában is voltak azzal, hogy a vármegyei közgyűlésen erősen síkra kell szállniok Pápa város törekvése mellett, hogy negyedik gyógyszertárunk is legyen, arra csak másodsorban gondolván, hogy ezáltal egy pályát végzett ifju ember illő megélhetési és család alapítási módhoz jut. Es egy város életében ezt sem lehet figyelmen kivül hagyni. Vízcseppekből leszi nek nagy vizek. Sok egyes ember jólétéből a rendezett társadalmi viszonyok. Egy város élénksége, népessége és forgalma emelkedése nagyban függ a jólétnek vagy megélhetésnek minél inkább általánosításától. Igy gondolkodunk mi pápaiak. Ha másutt nem így gondolkoznak, arról nem tehetünk. Mi bátran és nyíltan fölveszszük a küzdelmet kis és nagy dolgokban Sgyiránt és nem személyi, hanem elvi okokból és nem engedjük igaz ügyünk elejtéséi sem kis, sem nagy dologban. Ne tekintse senki a gyógytár ligyébeni küzdelmet X — Y személy iránti kedvezési vagv károsítani kérdésnek, hanem osztó igazság és méltányosságnak. örülünk rajta, bogy vármegyénk derék alispánja is méltányolta l'ápa városa küzTA KCA. Babonás asszonyok. — A .l'u'/im /.<(/<•//.' eredeti tárája. — (Dialóg). Irta . Ili n-lh n. s-zin : elegánsan bútorozott szoba. Jobbra, balra *jiok. Oldalt kanapé, közepén asztalka, melyen <lik vannak. Zongora az ablak mellett. Ssemé'vek . Rózsa és Paula. Rózsa a kanapén ülve vár. I'uulu: (balén) Jé napot kedvesem. Sokáig késtem? Rótta: Bizony! (elibe siet, segiti a kalapot, . ernyőt letenni, miközheu megpillantja a kezé'"II tartott csomagot). Mi van a kásádban ' Paula: (titokzatosiiu). Pszt! Rótta: (vizsgálódva). Te szerencsétlen, húz valódi, finom csipkekendő amibe csomagoltad! . . . ^b van benne? Kgészen piszkos a zsebkendőd. I'uulu. ínség mindig titokzatosan) Sssz! Rózsa: De Paula, elszakad a zsebkendőd. Az a nép zsebkendő! Jó nehéz lehet. Mutasd. I'uulu: (boldogan) Tudni akarod, hogy mi vau benne? Rótta I Igen . . . Mód felett érdekel. J'imln : Szerencse van benne! . . . nÖeen: Micsoda?! Szerencss? S te »zerencset hordozol a zsebkendődben? . . . Nem adnál belőle? I'uulu: Lehetetlen! Nem lehet elosztani. < sak "ekem szól. fiaass : De mi az ? I'uulu: Minden áron tudni akarod' Rézen: Igoa. Mutasd meg. Paula lefejti a osipkekendő egyik csücske ét. < leska lópatkó látszik sárosan, piszkosan). (Ijedten). Oh borzalom 1 Dobod el mindjárt! . . . I'uulu : Kidobjam a szerencsémet ? Mi jut eszedbe ?! Rótta : Hol szedted 'el ? I'uulu : Az utcán . . . Nagy szeroaosol líózsu : Pt'hü! . . . Milyen gyermek vagy. I'uulu : Micsoda, te lem hiszel a lopatkóbau '.' Rótta: Nevetséges b: bona. I'uulu: Nevetséges'. Hát atnelviket az Andrásv-uloii találtam . . . Hirt len elkomolyodni I Csakhogy sajnos, anuak nagyon is szórnom lett a folytatása. Ili>/. tudod. Ilózsu : Valóban nem lKíváncsianI. Mi volles hogy történt? I'uulu : Oh Kózsikám, az nagyon kellemetlen eset volt. Férjemmel koc.it ültünk és estélyre hajtattunk. Pajtám halaványk'k dusesz ruha, velencei csipkévol át vonva; térjem első meglépése . . . Amint a Károlv-kőrutról áthajtaniuk, a villany pazar világításánál egy patkot | illantok meg a földön, Megállítom a kocsit. Pista, az inas leugrik a bakról, hogy mit parancsolok. „Lópatkó, lópatkó* — kiáltottam. Pista elakarta hozni. .Nem, nem", s mielőtt még férjem bámuluiából magához tért volna leugrom s magam gázoltam érte a sarat. Az eső esett, ahogy tőle tellett, de engem hajtott az a gondolat, hogy idegeu kéznek nem szabad érinteni, mert különben megtörik s büháj . . . Hanem a ruháin ' Képzslheted a i libámat . . . Et ("érjem sreát! . . . Parancsot adott — kocsink megfordult, és én — kétségbeesetten sírdogáltam át az éjszakát. Rótta: (oktató hangon) I.átod, látod mily gyermek s még inkább mily túlságos babonás vagy. Tudod mit? lefoglak erről «zoklatni. (Ili bi/.onvnval le, feltéve, ha le is erős fogadást tessz, hogy Isstokss. I'uulu : (hévvel) Oh lel Fogadom hogv le. De mesémnek még alaOS vége! Halld csak: a héten örömtől ragyogó arccal újságolom Mélának, bog] mily remek estélyi ruhát pillantottam meg MonOMterlinél, nem hallgatva el egyúttal azon 6bajomat se, hogy a ruha a I'ark-clubh estélyére az. enyém lehessen. De képzeld el boldogtalai í.''tnat, mikor lléla — egé<z elütően eddigi előzékeny modorától — mosolyogva simogatta meg az arcomat s olyan hangon, amiből világosan kiérzett a malicia, ezt mondta: .Majd ha a baba jobban tud vigvázui, akkor fog uj ruhát is kapni*. BnSSfl ! Látod ez la bizonyítja, hogy kész sze rencsétlenség a babona. B ezért én ismételten mondom lelóglak szoktatni róla. Puliin: < >h éiles Ilózsim, boldoggá tessz ezzel; de mondd esak, te suba, soha sem voltál babonás ? Bótta (határozott hangon): Nem, soha! s ily gyengeséget nem engednék meg magamnak. De tedd hát le e lucskos, csúf jószágot. (^ak nem akarod egész nap magaddal hurcolni. I'uulu: Micsoda? . . . egy pillanatra sem válok meg tőle. Rótta : Hát ez az engedelmesség amit az imént fogadtál'.' < »da a kendőd is tőle. I'uulu (hősiesen); De mit egv zsebkendő, ha szerencse vau alatta! Rótta' Igy an menj. i'episzkolod a ruhádat. I'uulu: Akkor hát becsomagolom vastag papírba. VéSSSi Jó, de fel se vedd többet. (Félre teszik, azután I'aulát karöltve az asztalhoz vonja;. S most nézd a legutolsó divat lapot, direkt Parisból.