Pápai Lapok. 29. évfolyam, 1902

1902-08-31

XXIX. évfolyam, PÁPAI Pápa, 1902. augusztus 31. 35. szám Pápa váró* hatóságának es tobb pápai • pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap, gacrkcaatéecg i Jókai Uór-utca 969. uám, Iladéilvstsl l GoMberg Gyula papirkeroskedéee, Fő-tér, Teiefon-ttdm : ét. Felelős szerkesztő: KÖRM ENI >Y i '.í'.i .\. Klóflaetétek éa turdetéai ujak a lap kiadóhivatalához k i 11 < i«' 11 (11 > k. A lap ara: «•-.'•*/. évre l'J kor., felévre k., negyedévre 3 k. Rgyez s/.ám ara 80 Sllér. Kossuth-ünnep Pápán. — indítvány ;i városi közgyűléshez. — Városunk képviselő-testülete, tegnap ts tott közgyűlésén, Barátk Ferenc v. k< izélő indítványára, közlelkesedés mellett, i. tangulag elhatározta, hogy Kossuth Lajos, liazánk nagy lia és l'ápa r. t. páros díszpolgára születése napiának századik év: dóját, a városhoz méltó módon megÜllIH'pH. Az érdekes indítványt itt adjuk egéU beo: Tisztelt közgyfiléa I Hazánk nagy fiának, néhai Kossuth I snak, folyó évi Bzeptember hó 19-én születése napjának századik évfordulója. Köztudomása dolog, hogy ezen napnak, i pest fővárostól kezdve, az egész őrizi an, a vármegyék, a városuk és községek, a legnagyobb részben, megünneplésére készülnek. Ezen ünneplések nemcsak mint bazánk törtei te egyik kimagasló alakjának, de közeli bbröl, mint városunk díszpolgárának is ünneplése, méltán érdekelhet tehát minikat is. likőr ő volt országunk ügyeinek inPáps városa sz elsők közétartozott /itt, kik fölhívásainak a legnagyobb -I engedtek. Budapest után Pápa t z első, mely :i legelső ti/, honvéd7 íjhoz, kfilönösen ennek másodikához, itta az önként vállalkozó honvédeket. Az első zászlóalj 1200 imbere, a toborzás kihirdetése után, két nap alatt, magában Pest városában összeállt. Itt kezdődött meg a második zászlóaljnak a toborzása is, ehhez szállította már Pipa vámsa, az itt tanuló ifjúságból, a városi fiatalság nagy részét is a 48-ik év tavaszán. A tanulóifjúságot annyira megragadta a vállalkozási kedv, bogy az. iskolát sebtiben fel kellett oszlatni. Ezután a következő hónapban itt alakult a i. honvéd zászlóalj, melynek első zászlótartójából emelkedett, ki — az akkor még esak uradalmi Írnokból (szép magas szál legény volt) fókái táborszernagy, ki még most is él. Ebbe a zászlóaljba állt be néhai Csoknyai dános volt szolgabíró, LtzányiBéls volt ügyvéd és még többen, igen számosan. Ezután a vármegye állított egy zászlóaljat szintén 12(io főből. Ehhez is adott városunk hatvanhét embert, kiket —- a tiszteken kívül — maga ruházott és fegyverzett, föl. a hadjárat befejezése esetére pedig — haza jővén — bizonyos mennyiségű pénzösszegeket is biztosított számukra. Azonban a föl szerelés nem volt egészen befejezhető, mert Jtiasir*s-seregei Somogyon keresztül már közeledtek Pest felé. Ezek elé kellett sietnünk, s a sz.-fejérvári táborim szállított utánunk a pápai becsületes Csizmadia céh, három hosszú kocsi csizmát, Stokol Károly oéhmester és Boros uram Bsolgálómester által. Először a pápaiaknak osztottak belőle. Ezekből kaptam én is egv pár olyat, mely az egész téli és nyári hadjáratot kiszolgálta, ezekben is jöttem haza, nem is volt soha, sem azelőtt, sem azóta olyan jó csizmám. — Est tartsa meg magának, monda a mester, ezt a magam számára csináltam, de a honvédek részére szívesen elhoztam; ki is fizettem az árát négy váltó forinttal. A többiek árát kifizette-e valaki '.' — nem tudom. Mire visszajöhettek volna, a fejérvári országút már meg volt szállva az. ellenségtől. Győrnek kerültek haza. Még ezután sem szünetelt l'ápán a toborzás és folyton volt sikere. Karácsony-tájban Perczel Mór hadteste erre jővén, ehhez is sokan csatlakoztak. Perczel elvonulásával megszakadt az összeköttetés a magyar csapatokkal és a kormánynyal is, mígnem 1849. ápril. végével a magyar sereg győzelmesen fölvonulván, még uagyobb buzgósággal szolgáltatta városunk a harcra kész ifjúságot. A legutolsó ujonc-e.-apatot is l'ápa szolgáltatta, midőn augusztus 3-dikáu a Klapka által vívott ácsi nagy győzelem folytán, isméi érintkezésbe jöhetett a magvar sereggel. Ezen utolsó szállítmánya városunknak — mintegy 60—71

1 tőliől álló — ha jól emlékszem Osvatd Dániel álta! lett átadva Kon,árumban. Ezek azonban, már a világosi fegyverletétel miatt Komáromban fegyverszünet köttetvén, megkezdődtek a békealkudozások, a igy tényleges szolgálatra már alkalmazhatók nem voltak, de mint a Komáromi hadtest kiegészítő része, lettek elbocsátva. Ilv buzgó és lelke> támogatója tehát az 1848—49-diki állapotoknak, amilyen l'ápa város Volt, lehetetlen, hogy KoSSUth l\-\ R CA. Hiába . . . Hiáha zengek merelemrül . . . 8 ha végre egyeset fel lelem, Néked arról biábs dallok, Hi-/ magad vagy a szerelem. Hiába járom az erdőt, me;öt, Hiába "kéklik a/, lg is, l»e ha léged latiak, dalba kezdek, llifz magad vngv H poézis. Iliá-hn »/.all tel szerény dalom, akárcsak as is költenem, Kiesiny peresem e«ak. boazád képest; Te vagy a legszebb költemény. Tiliaioi fUmee. Idyll az erdőben. — A .Áfáéi Lapok" eredeti tánája. — Irt,: Pakets Jéaaef, A vesztei advarháabaa aévaapot ült<'k. Zador M« s vli6rt hitestársának, a isépségsi nép ánns "viiHk volt a neveoapja éa Gyalakutáról, Som* kerékről erre a/, alkalomra egem koositábor vonult a reistöi kis kastélyba. A hidaai ksreesl atnál találkozón a kát falu vsadéapépánsk kocsisora i fogva vidám ssszonyi sikoltozások, hangos diskurzu-ok közön porzott vé^ig a megeokaeodotl kocsi-tábor a napfényes országúton. A/ átmenti poroa fák tikkadt ágairól ijedten rebbentek tova a madarak a ríaastó lármára. — Ili ha! ne vágtaM ugy öcsém — kiállott «/. öreg Széky Tamá» egy aogolsisakos tiatalember után, aki a glggjével viliar módjára száguldott el a/ öreg rozoga kocsija mellett. — S/ép aaaaonyt rabolok hátvám -— kiáltott viaSZS a gavallér. — A feleségedet vi-zein. S/.ék v Tamás tréfásan harsogta utánuk i — Sserenosea utat I Egy másik koosi repüli el a kővetkező' jnllaastbsa ai öreg mellett, ámolysa psraestkooei a formájára aéive, de ur izámára késsfilt, rézsaftból, a vendégoldaltól a sárhányójáig. — Ej, ej Qyimöthy Gáspár békétlenkedett Széky Tamá» a kocsiján, - hát te is megbolondultál, tinin f Ne siess oly rohanvást, hagyd mi a holmidóknak. Qyímóthy Gáapár, a rótiafából készült parasztkocái tulajdonosa már e«ak IUI_'V porfelhőkből kiáltott vissza : Bolond vagyok bátyám, igaza vau. Széky Tamás mérgesen dohogott : — Megbokrosodtak ma tisztára </«k a/, emberek. A résztől udvarház oszlopáé kapuján egyaaerre fordult he aztán a két k'<e»i. Az angol sisakos gavalléré, I gody Zoltáné éa a Gyimóthy Gáapáré. A háziavezonv örvendezve -íetett a vendégei elé én Öeape-visaza csókolta a kipirult arou Széky Taniáanét. — Hát hol van az urad. lelkem ' l'godv Zoltán vágótI vi-sza helykén : - Azok majd egv óra múlva érkeznek I Gyimóthy 'iáspár hallgatolt. Ké/.esokkal üdvözölte a háziaaazonyt és Bzéky Tamásáéi nézte fürkésző

1 izemmel. Ettől a nézettől ai amúgy is kipirult s/,é|i aaaaony lángvöröa szint váltott és keletien ül fordult a veranda felé, — Megyek, édes Anna, liogv rendbe hozzam ki*s6 magamat. A két assznnv Ue-ietett az udvarházba. A/ urak magukra maradtak, Idegesen néztek egymásra s l gody gunyoCSB nevetett. — Kifáradtak a lovaid < iáspár. Kár volt a ver-enyért. — Sohse hámi te azt, tiam ! Valami kicsinylés, megvetés vult kiérezhetri ehhfil a tiam szóhói, I gody Zoltán dühösen kapott itóba i — Pedig látod én asszonyt i* röpítettem, édea Gáspár, Meg pedig fogas ugv aaaaonyt. — Az meg éppen a Széky Tamás dolga, — felelte vissza Gyimóthy (iáspár ridegen. A Goldschmid-fele sörraktárban (Fö-tér 265. sz.) kristály jég olcsó árban kapható.