Pápai Lapok. 29. évfolyam, 1902
1902-08-24
I. 11. 111. IV. hogy az utóbbi években létesített tanintézetek céljaira részint telekvétehtrban, részint építési költségekhez való hozzájárulás eiroeu a városi pénztár 181.114 kor. 96 lillért fizetett ki. mely összeg törlesztését kölcsönb<51 fedeztetvén, ebből • városra törlesztés és kamatfizetés cimén 50 évre terjedőiig évi 6813 kor. teher hárul, mely szükséglet bár a kölcsöntörlesztés cimén nyer elszámolást: tulajdonkép ujabb tanügyi kiadást képez. .1 fedezeti fizz 6^t$esité*e a következői Péastári maradvány . . . 82000*— kor. Alisadé jévedelen .... R247á*48 , Változó jövedelem .... 56416*47 , Rendkívüli jévedelem . . . 41" '. OIIISSSO 178986*97 kor. V. Késségi sdé 64449*61 . Főösszeg 243436*64 kor. Az első .'! címnél összesen 8988 K csökkenés van a f. évi költségvetéshez viszonyítva, mely összegből 5000 K csökkenés a pénztái maradványnál van, a fen-j maradó összeg pedig, mint csökkenés, az egye.-, városi jövödelmek kevesbedése, illetve megszűnése folytán áll elő. Ezzel szemben azonban a községi pót-| adó alapj.ít képezd állami adó mintegy i 16.000 K-val emelkedett, mely emelkedési főleg a házbéradóra (11.000 K) és pedig nagyobb összegében az ujabban épitetl házak után megállapított adóra (7<""i K), továbbá a kereseti adókra (.".UDO K) esik. Ili a bitfelekezeti segélyek, melyek l3°/ 0-al emelnék magasabbra a községi pótadót, a költségvetésbe be lesznek véve. ugy a pótadő 1903. évre 45*4° ,, lenne, vagyis a folvéi évi pótadóhoz viszonyítva, 2*9°/« emelkedés állna elő. A költségvetést szombaton tárgyalja a a város képviselőtestülete és azon meggyőződésben vagyunk, hogy a reális alapon és nagy gonddal egybeállított költségvetés előirányzatot egészében elfogadja a városi pénzügyi bizottság módosításaival. A pénzügyi bizottság, mint értesülünk, a bitfelekezeti segélyekre nézve egy méltányos imlitViíiiynyal lép a szombati városi kÖZgyÜléü elé. Ks ez az. hogy a város képviselőtestülete az egyházi dotációkai még egy évre, az 1903-ík évre szavazza meg és vegye tel a költségvetésbe; jövőre azonban ezen segélvezési összeg a városi tovább ne terhelje. A hit felekezeteknek ez által legaláhh megadjuk a módot és alkalmat, hogy az egy évi idő alatt, ezen megszűnő bevételi forrásukat más uton és módon pótolhatják és a segélyezésnek hirtelen megvonásával financiális zavarokba nem jutnak. Ezen valóban méltányos és megszívlelésre méltó indítványt melegen ajánljuk a városi képviselőte.-t iilet tagjainak s/.ivefigyelmébe. A pápa-banhidai vasut. Szeptember hé 11-én les/, a páps-bánhidai vasut műtanrendóri bejárása éa a rá kévetkesé na* pon adják át a közforgalomnak ezen helyi érdekű" uj vasutuukat. Senki <-l aem vitathatja, hogy a Bakony e-zaki réeaét hoasánk kö/.el hosé vasut minő nagy előnyöket biztosít és mily nagy léikerőt kölcsönöz fejlődd vároeunknak még inkább éa még gyorsabb előre, baladáaáhos. Ezen vasúttal nemcsak 40 kilométerrel rövidebb vssati-iráayt éa összeköttetést nyerünk Budapest felé, de asáltsl, hogy egy meaaaebb vidéknek lakoaaága könnyen vároaunkba jöhet, piacunk forgalma rohamosan smelkedni fog és a nagyobb izámu vasúti személyzetnek nálunk tartózkodása folytán a pápai kereskedő és ipa KM világ is még sukkal több fogyaeztó közönségei nyer. Báak, városunkra nézve kistámithatlsnnl hazaím- és üdvös tehát ez a va-ut. Hogy ezt nemcsak mi mondjuk és tudjuk, de a Bsosssséd győriek is aaen véleményen vannak, azoknak a pápaiaknak meggyőzésére, kik BSOtleg még most is kételkednek fenti kijelentéseinkben, ide iktatjuk szórói-szóra a „Gyűri llirl'iji" laptársunknak most szerdai számában a vasúiról irt eikkét, mely . PéVf a ea*gSf M cini alatt emigv szól: .Kéi hét múlva Győrvidék forgslmkőiében uj va-ut nyílik meg, a pápa bánhidai helyi érdekli va-ut, amelyről jelentik, hogv a személyvonattal utazók Pápáról Varsánv — Bánhidán át Budapestre éa vissza három. barom koronái takarnának meg a 11. koc-ioaztályon, A pápa reszprémi utazás előnyösre váll, mert a kis-e.-lli várakozás kellemetlenségei mellőzhetők. Igaz, hogy az előbbi megtakarítást ellensúlyozza a ' , órai tdővoasteaég, kerülő uton ennyivel jut később a pápai utas Budapestre, mintha Győrön keresztül közvetlen vonattal utazik. Ebből a tudóaitáaból győri kereskedő és iparos hamar levonja a tanulságokat. Győr forgalmából megint elvonnak egy jelentékeny vidéket. Valamit lendül l'ápa, többet Veszprém é- Varsány, legtöbbet használ az. uj vasut Budapestnek és éppen azért, meri a budapesti ul olcsóbbá válik, végeredményben Budapest vonzó ereje az első koukurrenae a felsorolt állomásoknak. Győr mindenképpen veszt. Pedig elég konkurrenciát osináltab a győri piacnak a dunántúli vicinálisok és a osornsi piac. Sopánk idás-al aaonban vissza nem héditjs a város az elvont forgalmat. As élelmes vidék megmutatja a módját, miként lehet a baj in segíteni. Uj forgalmat hozó uj ereket kell teremteni". Azután laptársunk sürgeti cikkében a győrkisbéri, győr-dunaazerdahely-galantái és a gyó'rsoproumegyei villamos vasutak mielőbbi létesítését. IIa Győr városának é- piacának,a mostaninál is több vasútvonal létesítésével, remélnek még nagyobb forgalmat szerezni, azt biszszük i l'ápa városát nem fogja tönkre tenni az uj pápa bánhidai vasut ! Persze bennünket leginkább érdekel az uj vasúti Öaaseköttetáa és közlekedés Budapest és Veszprém irányában. Az. összekötnie-, a va-utépitő vállalat főmérnökaége értesítése szerint, igen kényelmes éa előnyös lesz. Kényelmes leaz Veszprém felé utazni, mert napjában 2-aaer lehet odamenni éa onnan visszajönni. Budapest fele pedig, bár az ul Bánhidán át ,-ed órával tovább tart, azért lesz előnyös, mert több koronával kevesebb viteldijat tizet az ember, miután az. uj va-ut vonalon 4<» kilométerrel kevesebb utat kell tenni Budapestig. Hat vonal fog közlekedni naponta az. uj vonalon és pedig '> I'ápáról Bánhidára, (Pápáról reggel s és ,1. u. - '.\ órakor való indulással), '1 Bánhidáról l'ápára (d. u. 2—8 és e-te 9—10 órakor Pápára érkezés-el|, 1 ipiaci vonat- Pápáról Var-ányig (Pápáról reggel 4 érakor indulással) és 1 Varsányiéi Pápáig i regg.-l S érakor Pápára érkezéssel) óránkint III kilométer sebességgel. Megszűnik tehát az uj vonal mecnvHtával dité illata. Kelényi holtra sápadtan, ruhástól feküd az ágvon. Klső pillanatban azt hittem ré-zeg, de csuk hamar láttam, hogy o igyon ii józan. Ülj ide az igyam -/élére, szólt csöndes hangon, ülj ide és hallgass meg engem. Amit most mondani fogok, nem tudja senki, talán sejtik néháIIvini. mert őrültségemben, olykor megfeledkezem tán magamról. Mert Őrült voltam én és vagyok la. Te tudói, hogy mi telt örülné : a reménytelen s/erelem. Ds hogy kibe vagyok szerelméé ilyen őrült módjára, azt oaak moal tudod meg. Ismerőd ót, ismeri az egész világ, hiszen színésznő, a nevét ne kérdezd. Ea Sokas hívtam ö| az igazi nevén magam előtt, e-ak egyik Bsép -zerepérftl igy: I.iii. I,ásd, őt szeretem, akinek oly sok a bűne, de nem auiivi, hogv a szépségéért meg a lebilioCOOló művészetéért meg ne tudná bocaátani, el ne tudná feledni az «•nib.T. Az ilyen szerelem persze csak reménytelen blnt. Tudtam éa tudom. Őrültség volt, ds lásd az. őrült-ég olykor több boldogságot ad, mint a józanság. Sokat -z.envcdtem, de olykor buldog voltam, ha a színházban elnéztem ót, ha itt az. akácok alatt elábrándoztam róla. l>e sokkal többször voltam boldogla, an s nio-t már belelt a mérték. < >h hányszor jártam Ijazakáról éjszakára az ateákat, mint az üldözött vad, báayssof akartam má- asszony karjában vigasztalá-t találni. Hiába. Evek óta már, ha más nőt öleltem, mindig SSl képzeltem ot éilelem. Ot. akivel egyszer beszéltem évek hosszú sora alatt. De kiábrándulni nem bírtam. Tudtam, mondom, bogy a szerelem reménytelen. Es ez. a tudat megbénított I teljesen, azért nem leit belőlem semmi. Es hogy ! milyen semmi VSgyok, azt ma e-te indiain meg. Szegény vagyok. K- mégis ÖSOSehoslaSB annvi pénzt, hogy a mai premier alkalmából egy remek bokrétát nyújtottam tel neki. S ,k virágot kapott. Mind maga hoz ölelte, de mikor felvonás után kitapsolták, uz eayimot bosta ki, mert a legssebb volt. Ba pedig ekkor rohantam (Öl a szinpedm, az öltözője elé, hogy talán, majd BMStvisszaemlékezik reám, talán szívesen fogad, talán elmondom neki, hogy évek aora alatt mit éltein át, majd magam sem tudom mire gondoltam, do éreztem, hogy beszélnem kell vei . A virágai kÖSÖU babrált, amikor fölértem. Az. öltöző slőtt seh ember állt, nagy urak, uj«ágirók, színészek, kóriatalánvok, mind egy -zál virágért esengett . . . — Adok, mindjárt adok, szólt ő és sorra nézegette a bokrétákat. Egyszerre ke/ébe akadt az enyém, Kilépte a névjegy eszet, — Kelényi I-lván! - olvasta hangosan. S azzal neki SSOtt a bokrétámnak, lépte, -z.akgalta laálait, adott belőle boldog-boldogtalannak, kinek egy szálai, kinek többet. Pár pillanat alatt öw.etépték a virágaimat, nem, nem a virágaimat, a szivemet. S nekem mindezt látni, érezni kellett, 04a szereltem volna menni, megfojtani azt a kegyetlen SSSSOttyt, de nem tudtam mozdulni, oaak álltam, álltam, mintha lábam a tőidbe gyökeredzett volna. Egyazorre megszólalt a e-engo ,, kifutott az. öltözőből be a színpadra. En pedig magamhoz tértem l indultam kifelé. Amit láttam, amit hallottam, iszonyú hatással volt reám. Egész éjjel barangoltam éa rájöttem, hogy éa nem Vagyok szerelmes, nem, én gyógyithallau beteg vagyok, te-ti vagy lelki beteg mindegy,gyógyíthatatlan beteg. El ezért bevettem valamit, ami majd niegi? meggyógyít, még pedig hamarosan. Ks BMSt I-teu veled. Krzcui, hogy c-ak perceim vannak hátra és ezek az. övéi . . . az övéi . . . Kelényi Piéta elhallgatott! néhány pillanat múlva elve»zlette eszméletét, majd csendesen elasoaderült. Az. ablakon benyúló akácfaág a halottas ágyra ráhullatta fehér virágát, édes mámorító illatot tarjeaztve, s lavsssl nap sugara pedig diadalmasan tűzött rá szederjes arcára . . . A holmiját eladtuk, abból temettük el. Nem kísérte ki senki, c-ak én, meg egy kél vénasszony a kis utóéból, s miközben a föld kopogva hullott egyszerű fakopor.-őjára, éa fátyolos szemmel a temető vadvirágait néztem. Az jutott eszembe, minő -zépek. kedves, k a virágok, de ha egv letörik, elhervad I kösfilök, kinek jutna eszébe bánkódni rajta, ki törődne vele.