Pápai Lapok. 29. évfolyam, 1902

1902-05-25

PAPAI LAPOK. 1909. május XV A helyzetei CSUpáo I hírlapi tudósitások alapján ismerve, nem foglalkozhatunk tüzetesebben R tárgygyal, i csak bárom pont az, amit röviden érinteni akarunk. Al eled vonatkozik arra I panaszra, hogy az. átadó hiányosan folyik ba • • hátrálok rendkívül nagy. Est • panaasl erélyes föllépéssel lehel orvosolni. Ha az átadó is, épenugy mini • községi pótadó, az. állami adó befizetés arányában szedetik !»»•, s panasz magától megszűnik. A második észrevétel vonatkozik arra a megjegyzésre, bogy az. útadó befizetési időpontja nem esik ö.-sz.e a vicinálisokra fölvett kölcsönök kamatainak lizetési időpontjával. Ezen a bajon, lia az első észrevételünkben foglaltak szigorú végrehajtása nem vezetne eredményre, lehet segíteni ugy. hogy a kölcsönök kamatainak fizetési határ idejét a bankkal egyetértőleg oly időpontrs teszi át a vármegye közönsége, melyben fizetési kötelezettségének minden nehézség nélkül képei lesz megtelelni. Az. egész csak egy uj törlesztési táblásai elkészítését igényli, s. az. átmeneti évben némi változást az. évi járulék nagyságálian. Az alispán szavaiból az tonik azonban ki, hogy ezek a bajok jelentéktelen semmiségek. A tó haj az. hogy az utalap jövedelme, ha pontosan befolyik is, ha a kamatfizetés napjs megfelelőbb határnapra tétetik is, Win elég. Ezen a bajon pedig csak vagy ujabb jövedelemforrás teremtésével, vagv a régi teher csökkentésével lehet segíteni. Amaz alig sikerülhet, ez. talán elérhető. 1 Jérliető egyrészt a zsugoriságig nem vitt szigorú takarékossággal, amire már van is megyei határozat, másrészt a vármegye kölcsöneinek konvertálásával. Hogv a konverzió — .. itt nemcsak a vicinális kölcsönök, de esetleges egyéb kölcsönök konverzióját is értjük — mily pénzügyi eredménynyel jár, azt természetesen hozzávetőleg sem tudnók megmondani, inert nem ismerjük az. eddigi kölcsönök föltételeit. Di lia eddigi kölcsöneink pl. 50 esztendőre szólnak, a most ii

1

1 esztendőre szólókká konvertáltatnának, még ha a kamatnál nem érhetnénk is el megtakarítást, • törlesztési részlel föltétlenül kisebb lenne, l az időpont ezen kitolása által kétségtelenül volna kőnynyehhiilés a jelenben elérheti!. Nem kételkedünk, bogy vármegyénk alispánja minden irányban tesz lépéseket, mielőtt tijra arra határozná el magát, hogy régi javaslatával előálljon, s igy reméljük, hogy fontolón ve.szi az. itt elmondottakat is. melyeknek célja csak az. ami mindnyájunk célja és éideke, hogv utaink jókárban megtartassanak, a közönség ujabb megtetheltetése nélkül. Dr. tnlal l.eza. A világítási bizottság e hó 22-éu ujabb gyűlést tartott melyen Keller ,1. válalkoz.ónak a gázvilágitásta beadott ujabb ajánlata képezte első sorban megvitatás tárgyát. A bizottság ezúttal nem bocsátkozott az ajánlat érdemleges tárgyalásába, mint szintén nem döntött a világttásinem kérdésében sem. hanem Hanauer Zoltán indítványára elhatározta, hogy fölkéri Iglautr István mérnök urat, hogy a Pápai Lapokban* is ismertetett tervezetét részletesen kidolgozni szíveskedjék, úgy a villám-, mint a gázvilágításra, s az. ekként kidolgozott tervezet a műegyetemen vizsgáltassák felül, s ezután ennek alapján szolittas-anak tel a pályázók ujabb ajánlat beadására, mely esetheti azután az ajánlatok minden nehézség nélkül ellesznek bírálhatók. Múzeum és képtár Veszprémben. A muzeumok és könyvtárak országos felügyelősége a következő levelet intézte dr. Fenyre*sy Ferenc főispánhos: „Méltóságé* Főispán Ur! A inii/eumok és könyvtárak onzágos főfelügyelősége közelebb megvásárolta si elhunyt | bakoay-aaent-Iáaalói plébános, több átint 20U0 •Írből álló beesea réa^aéggyfijteinányét azzal a szándékkal, hogy valamelyik vidéki iiiuzeiuii részére adományozását hozza a vallás- és közoktatásügyi in. kir. miniszter urnái javaslatba. Tekintettel arra, hogy a gyűjtemény a Bakony vidékének leleteiliől alakult, kívánatos, hogy ott nyerjen állandóan elbelyeaást, ahol leginkább képes érdeklődést kelteni és kiegészítésére Imzditólag hatni. Természet szerűen legelső sorban Veszprémre kell gondolni,

in. EM a város ugyanis mig multjiínál és lakosságának intelligentiájánál fogVS hivatva van arra, hogv a magasabb szellemi élet egyik gócpontjává fejlődjék, ehhez az összes feltételeket ekkorig nélkülözi, sem tudományos és művészeti gyűjteményekkel, sem nyilvános könyvtárral nem rendelkezik. így tehát sem a saját lakóinak, sem nyár folyamán :i Balaton tájain egybeee

reglet! fürdő vendégeknek a nemesebb gyönyörök forrásait nem nyithatja meg. A belyset jobbra fordulására >W#n időpontot kiválóan alkalmasnak látom, mikor Vestprémmegge Min Méltóságod áll, ki maga is az irodalom munkása vola, a művészeti mozgalmakban élénk részt \esz és beesea műtárgyakkal ékesíti lakóházát, Veszprém púapöki székét pedig olyan főpap foglalja el, ki a tudomány és művészet szeretetét a nemes áldozatkészség jelentékeny tényeivel bizonyította he, a modern irodalmak temekéiből ritka gazdag és válogatott gyűjteményt állított SBSBB. Nem lehel kétségein a/ iránt, hogv Méltóságod a püspök l'r 0 Nagyméltóságával karöltve képes lesz, akár városi, akár vármegyei múzeum könyvtár létesítésére. Ezen feladat megoldásához felajánlja a muzeumok és könyvtárak országos főfelügyelősége szolgalatait, a szakfértiak tanácsát és közreműkodéaét, egyúttal /.V« as első berendezésre jetoutéktne összeget, azután pedig az intézmény gyarapítására iti tégelyt venni tel költségvetéséin?, végre H*IHesak a liakony-szent lászlói gyűjteménynek, hanem '/ testsningek sgiss sorozaténak áttneedését is kieszközölné a Nagyméltóságú .Mmisztériumnál. Midőn ezt az ügyet Méltóságodnak tigvel méhe ajánlani hátorkodon egragadom az alkalmat kiváló tiszteletem nyilvánításán Budapesten, 190)1 évi május lei l]-én, Fiaknoi \ ilinos s. k.. ;t iiiii/.'uiii>>k .-. kony. tÁruk ..r-/. f.'íf. -1 ii ^ y • - i.». * * A tervbe vett veszprémmegyei múzeum és képtár eszméjét mint értesülünk — Krén Maript, Békéi Józsa. Major J. Gyula. — A ,/VJWII Lapok* eredeti tárcája. — Irta S. A/ a hangverseny, melyet a .Likai-kör iimius bó 1 én a nemrégiben elhnnyl Bartatus István magyar zeneköltő, zenetudós siretuléke alapjának növelésén rendez, igazi magas művonalon lilléi mflvéssestének igérke/ik. Mátrán köVetkeetetbetjük ezt épp ugy ••</ slöadásn kerülé darabokból, mint annak a bárom lelkes mflvéssoek egyéniségéből, kik fárad -ag a nem kimólvtt valóságos lelkesedéssel toreks/.e nek bemutatni áldozatukat a művészei istennőjének, hogy hozzájáruljanak annak a nagv uAvnek öröksmlékövé léseiében, kmél többet napjainkig senki sem fáradoit a magyar zene fejlesztésében. áz ókori görögöknek a művészet élvezetében a mai kor kösöaségéhtl képest Igy felelte fontos előnvuk volt. Mig aspjsinkbsn a nyilvános eloadásn kenun művészeti remekek a ko/.onség előtt legnagyobb részben (iméntiének, addig a régi görögök egyaránt ismerték épp' ugy magát a darabot, mint a/ azokat előad" művészeket. Nem e-upáti a tartalomban gyönyörködtek tehát, hanem főleg ai elfíadás iiiii\és/etében. Mi is *zo|gálatot vélünk tehát teljesíteni In .• »orikl.au alkalmat adunk városunk közönségének, hogv a június 1-én -zereplő fővárosi művészek egvéniségét legalább vá/latszerüen etán ia megi-merbe-se. Km-en hiw.űk, hogy a megismerés nagy mértékben fogja megkönnyíteni a gyönyörködtetést. A legifjabbal kezdjük, kinek még nem bsssélbetfink ugyan múltjáról, de annál többel fényes jövőjéről. Kirn Margit művészi körutakon még kora uál fogva »ein járhatott, annál kcvésbbé tehette ezt, mert minden szabad idejét tauulmáiivili szóleshbitéaére fordítja. Igy a nagy világban nem ismerős ugyan a neve, de annál ismét..-ebb a továro-i művészkörökben, melyeknek valósággal becézgetett kedvemé. Az éneknek, a nálunk eme meglehetősen elhanyagol! művészeti ágnak, e-kűdolt hűséget, inelvru kiváló képe-.ége valósággal praedestinálta. Hangiu erőteljes, de amellett kellemesül e-rngo é- -zép terjedelmű. Most Major .1. Uvula a me-tere, ki evvel az egy, de sokat jelentő szóval jellemezte hangját ; rtmtk. A nagy költőnek, Arany .linóinak dallamaiból tőg énekelni, melyet Bartalut István dolgoaott át. Eaenkivttl Majornak Szécbij Mária o. operájából választ egy par áriát. Itékn .ló/.sa luvatá-oművés/no, kagsdttseink egyik legktválóbbja. N-*mi'iak a |ovóje s/.ép. de művészeti múltja is az. Mdvásatü kiképeztetésbea a budapesti nrsiágoi Mae* akadémiában részegült, itt nyerte a téri ves tehet-égéról tannakodő művészeti oklevelét. Ezután, mint -••kai ígérő tehetséget, ösztöndíjjal küldték ki Bsfliabe, hol a világhírű Joackimnak volt egyik legkiválóbb tanítványa. Itt nyerte el 1997-ben az u. B. .lo'icliiin•</1rí! (értékes művészi hegedűi, mint mesterének azon évben legkiválóbb tanítványa. Már berlini útja előtt ia haaánknak több városában játszott, igv Győrben, Nagy-Szókénben, Lúgoson, Beszterce' bányán stb., de hazai -zereplésébeu legnagyobb -ikeréit Budapesten aratta. Híre-ne ve aaonbaa nemcsak kaaáakbsa ismeretes, hanem a külföldön is. Berlin! tanulmányai befejeztével Németországban tett hosz-ZHI)I> művészi körutat Sok helyen fordult meg s mindenütt a legnagyobb ovációkban részesítették. Hatibor, Fürsteuwalde. Hirsckberg, Waldenburg, Freiburg, Gottesberg, Landeebut városok ma ii őrzik művészi dicsőségeit, /s;is.;

l(J

„ tgyenot megbisátra ment Drezdába, sei tgg hangversenyen s szisz király előtt iát*;nft. Kpen azt a Chopin „ Nocturne"-t játszotta, melyei a többek köaöU l'ápáu is játszani fog. A németországi lapok mindenütt a legnagyobb elismeréssel adóztak a kiváló, genialis művésznőnek. Miliar .1. liyula hazai zeneszerzőink egyik legjeieoehbfe, ami ritka jelenség, .'gvszersmiiid zongora művészeink egyik legkiválóbbja. Nevét nemcsak itthon ismerik, hanem a kfilfÖldÖB is, sajno», ott talán jobban, mint itthon. 7 — 8 éves korában mái komponál, li> éves korában egy indulóját a ka-s»i városi zenekar előadja. K iképe/.tetését llinlapesten nyerte. Eleinte mérnök nek készüli, de OSnkhsBMM