Pápai Lapok. 29. évfolyam, 1902

1902-01-19

PÁPAI LAPOK. 1908. január 19. Népesedés varosunkban. — IML átr. — S'.k. üdvös szolgálatot tesz a jó ós pontos statisztika minden téren és irányban. Ha Statisztikánk nem volna, számtalan ténv-körülmény maradna horoálybau, a • felderitttlen és kerülne a feledés tengerének mélységes fenekére. Míg a statisztikai adatgyűjtés mellett módunkban van. hogy nz alapjában kis jelentőségűnek látszó, de fontossá válható dolgukra is kiterjesztjük figyelmünket és ahol bajt látunk, azt idejében és gyökere-eii orvosolhatjuk. Különösen nagy becse van a Btatiszkának a népesedésnél. Belőle tudjuk meg mennyire szaporodott ;i népesség és ;i statisztika tárja fel kérlel hetién azt is, ha egy városban, vagy községben fogyott a lakosság bizonyos idő leforgása alatt. Nálunk, szerencsére, a múlt évben is meglehetős szén gyarapodást mutatnak anyakönyvi hivatalunk adatai, melyeket érdekesnek tartottunk az alábbiakban közölni. Születési statisztika. Mull év egye- hónapjaiban, nem és vállát márciu-. AJ .''11 szuletelt közül L'.'>7 Volt la és |S5á leány; é- mig r. kath. és lar. vallású leány L'7-el, il'etve 2-vel több s/ületett, mint In, eddig ref. é- lg. ev. vállá máknál tiu szü'etés tör több, mint leány zületés és pedig ]<> több. Született X\~ r. k„ '•> izr., 04 ev. rel ág. ev. valláau lélek. Januárban sz aletett L'l tiu. 21 leány. Februárban 85 . 16 • Márciusban 16 Áprilisban ')•> 20 •• Májusban •> 1 •j.' Júniusban 95 . 17 Júliusban 1»'. Augusztusban L>1 . 18 Szeptemberben •!•> 24 < tktóberben •>•> Novemberben •Ji 1 1 »••eemberben -< 1 „ 32 Legtöbb fiu született február és januárban keve«el,b októberben: 14. A 882 halálozásból. Amily arányosan fordultak eh" a saflletéssh nem szerint (1?">7 ti é- 254 leányi, a halálozásnál pedig egyformán és teljesen egyenlő számban hallak el ' tértiik és nök, ugyanis 166—166-an. A római katbolikusoknál S-nl, az SV. ni. é- izr. vallásinknál 2—2-vel több nfl halt, mint férfi, az lg. ev. valláauak k'"'/.t pedig 6-sl több térti haláleset történt, mint nóhalál. A halálo/á- kevesebb volt 4-cl l'.M M-ben, mint 1900-ban. < i-./eha-'iilitva a születéseket és halálozásokat vallás azerint, a r. katholikusok gyarapodása az izraelitáké ZI ig. ev. vallásunké és az evang. reformátusoki A 4 bitfelekezei szaporodása A görög keietiek fogytak IL'V az összes -zápor 1 18 h 80 20 k, »--ze-in élek. 25—25, legkevesebb márei u-hau : ló; legtöbb leánv született decemberben i 32 és legkevesebb február, márciusban és július hónapokban: ló —1»>. Ikerszületés volt4esetben; törvénytelen gyermek s/ületett ös-ze-eu e-ak Összevetve a születtek számát az elhaltakéval, a népe*$ég 179 lélekkel ttaporodoH at 1901. évben. la1 Házasságok statisztikája. 157 házasságkötést jegyeztek he az 1901. évB váró- házas-ági any; könyvébe. Ezek közül 156' házasságot Pápán kötöttek és 1 bejegyzés külföldön kötött házasságról szól. Frigyek dolgában, melyeket a szerelem szokott rendszerint összeszőni, az 1901. Iv lefőzte az 1900Kalálozások. ua

i : mert mig 1900-ban e-ak 154 házasságot köRéasletesen a következőkép történtek a halá- tötl Saasa városunk polgári lelké-ze, addig 1901. lozások évben kettővel ti j pár evezett a házasság boldog a követszerint a köve tkezö tmftl elé-i k történtek i r. p. k. révé >e. <i./• fért nő fV-rti téri nt 1. rli »zc» A 151 > házasságkötés húua iok szer • Ml — — -/eJanuár 13 iL' 1 8 1 — 0 1 83 kezö eg oasl ik meg : Jan. 14 15 •> • > 8 2 2 •> 42 Február 13 iL' •> 1 L' L' •> — — 34 Január 17 Febr. 16 14 , > 1 :; 1 1 41 Március 16 14 8 L' 4 1 •> ó 40 Február L'D Marc. 14 2 1 •> 81 A prili8 11 4 1 — 1 1 1 — 27 Márczius • I 0 Április ló Ifi , > 1 1 1 4 4L' Május 4 18 1 9 —— 24 Április 18 Május 18 5 1 1 >> 46 Június 11 f> — ő 2 i i — 28 Május L'7 Június 16 10 l 4 :; 5 9 12 Julinin '.I •> 8 1 l 1 *> 29 Június a J ulius. 12 13 fi 1 6 _ _ •» .".'.» Augusztus i 8 . > 1 2 — •> o 2ó Julius Aug, Ifi 14 1 1 2 1 3 •> .';•.» Szeptember 18 8 1 — — — 1 o L'O Augusztus 14 Sz pt. 13 12 . i 1 2 4 4 1 46 i »ktober .1 i 1 1 1 1 14 Szeptember st < »kt. 11 21 .. 1 1 7 ii 50 November 8 11 • > 1 1 2 1 1 1 28 Október 18 NoV. 12 16 1 •> 2 1 1 41 1 le • mher L* 6 6 4 1 •"' November 11 : i 13 21

1 ] 1 52 összes : 108 III ^| 1 22 17 11 L'i

1 22 1 :;.,! I tecember -* Ússaes i . 1.1 --' 35 19 \2 10 3íi O 1 öl 1 Megfa ilt r. kath. \al á-u egyé n 2 19, ev. ref. Összesen : 1 .">• i Le gllépl wbfa szül slézi hónap : dec ember 52 é- izr. 4L' 42, ig. ev és görög kel •ti 1. Mint átjuk. a „Szerelem' hava : 1 " 1 ' el. L e'öltf.v aaeb ) -z 1 untét tol Legte b halálosa It márciu -hau : 4Ö, legtén v L'.sen igazolta is -i házassá gával, in«j ti-. Ezt mert a b'gsunkbaa feltalálható ide vonatkozó emlékekről is beszámolnunk, A régi réh-zabálvokban olvassuk, hogv a mesterek e-ak tissteséges családból való Bukat fogadhattak tél inasnak. Aki már idejét kitöltötte, si próbát kássiteni tartozott, , ha az -ikerült, felszaba• litották legénynyé, I ekkor az ifjú vándorolni ment, hogy világot lásson é- mesterségét különbőz,'; helyeken é- vidékeken is tanulha-sa. Mikor a legénv a vándorlásból hazajött, idehaza még valamelyik mesternél egy próba esztendőt töltött, H ezután mesterpróbál csinált és ha ezt a céh elfogadta, akkor Annepiesen mesternek nyilvánították, • a mesterebéd megadása után a céhbe felvették. .- most már e-ak egy feltételt szabtak eléje, amit még be kellett váltania, azt t i. hogy megházasodjék, vagy legalább is jegyet váltsop egy év alatt. Ezen szigorú szabályok mellett vall a oábélétnek kedélyei oldala is, mert a eéhélettel egvütt|árt hzámos lakmározás is. így pl. már akkor, midőn valaki mesterség tanulásra adta a tiát, már akkor az illető céhben való szokás szerint 2 vagy 3 fogásból álló ebédet tartozott adni, megtelelő mennyiségű borral, vagy sörrel, vagy mind a kettővel a oébnip-terek számára. Mikor azután az inas fölszabadult, Ismét ebéd járt ki a mestereknek, s a felszabdulást csak azon ujabb ebéd végén nyilvánitották ki a nieste rak, amit a felsaabaduló legény adott. Mikor pedig a legény mesterré lett, következett részéről a 3-ik ebéd, mert a remek sikerült elkészítése még -••okit mesterré nem avathatott, mivelhogy a céhszabályok a eéhbeH mester gyermekének el i« engedhették B vándorlást, elengedhették még a remek télét i-, Úgyszintén annak is, aki eéhheli özvegvet vagy leányi veti feleségül, de a meaterlakomál azt el nein elijedhették -enkillek s»tha-em. Ez a meeterebéd azután az előkelőbb mester-egeknél fényesebb, • kisebb mesterségeknél azonban szegényesebb volt. Példának okáért csak a lőcsei gombkötök mesterebédjél kivánom felemlíteni, mely a következő négy fogásból állott : 1. Két darab, rizsben lött és erősen borsosott kappan é- ugyanannyi tvuk ; L'. egy -ült malac töltve, egy liba, egy kappan, négv töltött csirke, 8—8 font marhabus, borjuhua, disznó-1 hu- é- egy nyúl; 3. hu-sal fölt káposzta: 4. tejbe főtt rizs fahéjjal behintve, | végre gyümölcs, - forint ára bot é- ráadásul még egy pint. így irja le ezt I>emkó Kálmán . A felső megy. orsz, városok élet éhen" L. 198.1. A céhhez tartozói mesterek évenként választottak magok közül atyamestert, vagy oéhmestert, ki a céhgyülésen elnökölt. Az ily gyűléseken Intézték el a céh minden dolgát. A céh-zabálvok megtartását szigorúan megkövetelték, I a céhnek ßgyeietnS még arra is kiterjedt, hogy tagjai a társaságban ti-ztessége«en vi-clkcdjenek, kelleténél többet ne egyenek, igyanak. Már azt is megbüntették, ha valaki az ajtóin belül vette le a kalapját, vagy az. asztalnál felkönyökölt, \agy lábait egymásra rakta. A leli pohárral kínálás és annak kiürítésére való erőltetés is tilos Volt. Mindenki tartozott a társaságban Ünnepid díszben jelenni meg, l aki c-ak annyi bort öntött el, hogy tenyerével betakarhatta, biraágOt tizetett, még löbbetl ti/.etett az, aki egy pint bort Öntött el, szintúgy az asztalnál elalvó, a társál szidalmazó és legtöbb bírságot fizetett a kelleténél többel ivó. A befolyt bírságokat • a céh összes vagyonát a céh ládában őrizték. Ezen összegből fedezték a céhnek ügyviteli költségeit, segélyezték az elbetegedett tehetetlen mestereket, az elhalt mesterek özvegyeit, árváit, a vándorlegényeket. A céh üléseken a céhládát rend-zerint az asztal közepére lettek l körül ülték a mesterek, s igy tanácskoztak. A céh-szabályok ugyan időnként változtak, de általánosságban az itt elmondottakra minden idóbeo tekietettel voltak a céh-szabályok. városunk oéheinek kutatásánál különösen a kovácsok céh-szabályai keltették fel figyelmemet, kiknek van agy, áldomás kauceójuk 1657. évi felirattal tehát harinadtél-záz éves jószág, a poharuk ujabb t. i. 1803-ból való, ez különben azért érdekes pohár, mert mint az iratokból kivettem, a régebbi poharat a/, egyik céh mester és két társa eladták, az árát maguk köst elosztották, de a titok kitudódott és, a céh egyebeken kívül ezen ujabb poháf vételére ítélte őket. Kzen váro.-iinklieli kovács céliuek jegyzökönyvei is vannak már az 1T»">'.• iW évből. Céh-szabályuk 17iis. hau kelt, tehát c-akiiein másfélszáz éve- - aláírták: Hytnperger iiáb.r célwne-ter, Hole/.inger György