Pápai Lapok. 29. évfolyam, 1902
1902-04-20
1902. április 20. g alább tűrhetőbb a sorsa, hogy szabad Idejében privátleckéket adhat és ezáltal mellékjövedelemre tel>et ttert, kollegáinak és egyél) saját műveltségű nívóján állé, egyének társa-ágáb.m pedig szellemi biztatást (geistige Anregung) lel, mig a falusi tanító mindeteknek teljes hiányában szenved és igen i- sok idői talál inra, hogy sorsa felett töprenkedjék és a/ért ne csodálkozzunk azon, ha elégedetlenség vesz rajta erő', kivált ha öreg napjaira gondol, mikor a már addig ia elég zaklatott élete után, vár reá még csak az igaz nyomorúság, vagy balála esetén családja jövője lebeg szemei előtt. Egéai életén k ercestül, minden előmenetelre való kilátás nélkül, csakis a megélhetés minimumát biztoeitó jövődelem mellett azon táradozni, hogv hazájának hasznos polgárokat neveljen és midőn végre 40 évi erős szolgálat után a jól kiérdemelt nyugalomba vonul, tulajdonkép nyomorúságba jutni é- tudni azt, hogy ha meghal, családja majdnem „VÍS-á-vil de rien" előtt fog állani, ez már valóban szomorú dolog! Nem üres frázisok ezek, t. ház, nem népszerüséghajhássáeból mondom ezeket, hanem azért, mert engem, kinek falusi ember létére elégszer volt és van alkalma az eddig elmondottakról meggyőződést szerezni, valóban meghatott BS a nagy nyomorúság, amelyet falusi tanítóinknál tapasztaltam, és kötelességemnek tartom, csekély tehetségein szerint hozzájárulni ahhoz, hogy falusi tanítóink mostani helysetén, kivált ami nyugdíjazásukat illeti, segítve legven ; ebben a tekintetben pedig legrosszabb helyzetük vau a falna! kántortanítóknak. Az 1891. évi nyugdíjtörvény .'». i-a szerint a beszámítható tanítói fizetés, 40 szolgálati év után, égési összegében nyugdijai adatik. Esea t.-c-nek -1. §-a megállapítja, mit lehet a tanítói fizetésbe beszáasitani és ép itt rejlik a legnagyobb sérelem, mert mig az ugvnevezett „osztálytanítók*', kik több iauteiuiü elend iskolánál működnek, dacára annak, hogv, mint ez már a pályázati hirdetésekből is megadható, kántori teendőket is végeznek, egész ti/.eté-wkkel lesznek a nyugdíjba felvéve, miután egész fizetésük tanítói tizetésnek vétetik, addig a kántortanítóknak csak annyi vétetik e Crimen a nyugdíjigénybe, amennyit a dijlevél precíz, tanítói tűzetésnek felsorol, mivel pedig a tanitói javadalmazásban csak esekély összeg szerepel ezen a cimen, a miniszteri rendelet szerint, ha nincs preciz kitüntetve, mennyi a kántori és mennyi a tanítói jövedelem, a javadalmazási oeazeg kétfelé oastatik ÉS e-ak az egyik rész számíttatik tanítói jövedelemnek és vétetik a nyugdíjkiszámítás alapjául. P. o. egy osztatlan iskolai timitó hetenkiiit • >4 órát tanít, kántori teendői pedig hetenként körülbelül .'»—I érát vesznek csak igénybe és mágia B javadalmazásának csak fele számíttatik be a nyugdíjtörvény szerint ; felhozom azt az általam legutóbb lapa-ztalt esetet, melynél egy osztatlan iskolai tanitónak QSSBSa jövedelme 848 korona, ebből tisztán tanítói •>•> korona, tisztán kántori 4L' korona, közös tanítói és kántori jövedelem 740 korona, melyet kétfelé Osztva Marad .170 korona, ehhez hozzáadva a tisztán tanitói jövedelmet képező 66 koronát, ezen tanítónak nyugdíjigénye 4.">i> korona lesz és ámbár nem ennyit, hanem 600 korona nyiigdij minimumot kaphat az Illető, mégsem igazságos, hogy p. 0. az osztott iskolai tanitó, kinek iskolafentartója is csak annyit tizet he a nyugdíjalapra, mint az osztatlan iskolai tanítóé, mégi- sokkal nagvobb nyugdijat kap, mint ez, holott ennek munkája is sokkal nehezebb amazénál. Miután minden tani tónak egyenlő a képesítettsége és egyenlő a felelőssége, az oaztatlsu iskolánál működő tanitók pedig legnagyobb terhet viselnek, mert heti óraszámuk is a legnagyobb é- a tanítás il nehezebb, az iski da fentartók pedig minden tanitó után egyenlőképen, azaz évi 24 koronával járulnak a tanitói nyugdíjalaphoz, igazságos lenni.- tehát, bogy minden tanító egyenlő nyugdíjban réazesüljön(r//esÁ; ktlyetlé$ ii jiilliiililnlon.) és inkább a tanítónak hozzájárulási aránya az eddigi 2°L-nál magánabbra emeltessék. Kitűnik abból, hogy mily nagy a falusi kántortanítók sérelme, ha azt vesszük, hogy amur emiitett osztálytanítók a városi és állami tanítók mind, legkevesebb 800 koronával vannak felvéve és hozzá még mindezeknek az 1898. évi tanitói fizetést szabályosa törvény szerint az ."> ivsa kint járó 100 korona úgynevezett „korpótlék" is he-zámittatik a nyugdíjigénybe, melynél fogva tehát egy tiatal osztálytanító már ."> évi működés után p. 0.800-j loo — 900 korona, 10 évi működés után már 1000 korona nyugdíjigényt szerez, mig a szegény falusi kántortanítónak többnyire -»k 400 korona tanitói fizetése van, melyet a 100 korona korpótlék sem emeli az eredeti 600 korona nyugdíjigényre, mindaddig, mig a korpótlékok összege felül nem emeli a tanitói javadalmazást a 600 koronán. I'. o. egy i'alu-i kántortanító, kinek 486 K. tisztán tanitói tizelése van, most már 4 év óta lOO K.-t kap az államsegélyből, de ez a 43ő K. •+» 100 K. csak :"»:»• "> K., tehát még csak 1908. év ós/én, mikor a/, illető már JflHI K. korpótlékot kap, lesz unnak nyugdíjigénye 686 K. és még oaak ujabb 10 év maiva, azaz 1918-ban lesz. a nyugdíjigénye 636 L't'O K. 886 K., tehát az illető kántortanító az 1898. évi törvény óta már 20 évet fog szolgálni é- csak akkor les/, annyi nyugdíjigénye, mint egy akárhol levő osztálytanítónak működése elején. A hivatalos tanügvi lap felfogása az, hogv p. o. a minisztériumoknál levő hivatalnokok közül sokan, bár egyenlő a képesítésük, inégsincsenek egyenlő magas nyugdíj alá felvéve, de szerintem ez ro-s/. hasonlat ; mert azon magasabb rangú hivatalnokoknak, kiknek nyudijigéiivük nagyobb, munkájuk ia felelősségteljesebb, inig a tanitók munkája felelősség tekintetében egyenlő. Hogv a legtöbb tanité> a legkisebb nyugdíjigénybe van felvéve, az már az 1898, évi miniszteri jelentésből is kitűnik, mely szerint Kis Kukülhí, Alsó-Fehér, Nagv-Kiíküllo, l ng, Szabolcs, Zemplén, Veszprém, Máramaros, Komárom, Szatmár, Ilont, Foga ras, Sáros és Somogy megyékben a tanítóknak 7o" ka a legkisobb nyugdíjigénybe vau (elvéve. Legjobban tűnik ki a sérelem, melyet előadtam, akkor, ha egy kisebb és egy nagyobb jövedelemmel biró tanitó nyugdiba inegv, mielőtt a 40 évet kiszolgálhatta volna ; p. 0. ha 2-> évi szolgálat után egy tanitó, kinek 600 K. javadalmasása volt, betegség folytán kénytelen nyugdíjba menni, 4L'0 koronát, azaz fizetésének 70" ,-át kapja nyugdij gyanánt, mig ha Ugyanazon eset előfordul egy oly tanítóval, kinek jövedelme 1000 K.-ra menttel, az 700 K. nyugdijat kap, ez pedig óriási különbség egy szegény család évi budgetjében. Ha egy kiajavadalmazázaal biró tanító meghal, családja is csak igfii kevés nyugdíjban részesül, mert a jelenlegi nyugdíjtörvény szerint az özvegy, térje után annak beszámítható tizeté-ének telét, egy árva pedig anyja nyugdijának 1 , -át kapja, ha tehát .gv liotl K. nyugdíjban rés SOS ülő tanító meghal, özvegye 800 K. nyugdijat, egy-egy árvája 50 K. neveltetési pótlékot kap, amiből a mai risBOUyok közt még szegényesen is lehotelleu megélni, kivált még gvermekeket felnevelni és taníttatni. Amint tudora, ezentúl a tanitói földek kata-/teri tiszta jövedelme kétszeres értékben fog a nyűg S/t. Mihály templomot, a Piazza della Signoriat i/ i'í nagy-zeni környezetével, u. m. a Loggia • lei Lauzit, a (Jnlleria ilcgli Iflizit éa Palaszo , sohiot. -V Battietenam K. 8zt. János tiszteiere épült régi S szögű épület, 28*6 in. átmérőjtl ipolával. 1128 lg az volt a székeaegybái és ma - a legelső keresztelő hely, aki csak teheti, itt icaatelteti meg gyermekét, Érdekes maga a templom is, mert nagyon regi épület, mennyiben eredetileg pogánv Mars templom volt, sói keleti • lieg,. i s v a n aranyozott keleti gránit oszlopaival éi a templom felső részén levő páholyazerű erkélyeivel, melyek nz istentiszteleten részt nem vevő BŐi vagy idegen közönségnek voltak •löntartva. I >o. sokkal DOVeseteeebb külseje, illetőleg a ini hronzkapui közül különösen a harmadik, a/ aj nagytemplom főbejáratával szemben V; >n. A hatalmas '2 ajtószárny 5—6 részre van oaatva éa mindenik bibliai történeteket tüntet föl •róni dombormű képekben, kfindezek a képek, íz sjtőaaárnyak és a keret, mely szintén dombormű • pékkel van diszitve, eredetileg aranyozva volt, minek nyoma ma is látható és gazdag aranyo/ottZágáárt is, de művészi kiviteléért is méltán mondotta Michel Angeld, hogv a meny ország kapuinak ii beil lenének. Lorenzo Gbibarti müve ez a művészi szobrász és éieöntő nni, mely mint n világ egyik csodája szerepel még ma is. Lor. (ihihertin kivül dolgoztak még «•/. n bronz műveken lia ^ ittorio Qhibarti és mások. pl. Bronelleaehl is. 1/ az épület nem mig;.. de mfivésaisa, atllstnben a nagy l>om igen hatalmas templom, de első sorban építészeti és csak azután jön művészeti SZClnpontbiíl tekintetbe. Mert a telnjdolli nagv méretei és kübiöeea a fBkupola képzelhetetlen nagysága az, ami az embert lebilincseli Ks ez a kttpola az, ami a tirenzi doni nevezetessége, mert a Szt. Péter templom Klímában nagyobb, de akkora kupolája nincsen. A templomot még 1128ban kezdtek építeni igen sok jeles építész terve szerint. A mostani kupola tervrajzára a pálvázatot 1418-ban tartották meg, melyből boaasn küzdelem után, de határozott kiválóságával lilippo Brunelleachi került ki. Tervét kivihetetlennek tartották és bizonyosra vették, hogv kupolája öss/e fog dőlni nagysága miatt, de elfogadták. A kupola épitése I4IÍO — 84-íg tartott. 1486-ban szentelték fel a templomot, de az uj hoinlokzata't csak a mostani évtizedekben fejezték be. A templom, valamint a mellette levő S4 m. magas torony sajátságos keleti színezetű kívülről, mennyibea teher és fekete sávok végtelen sorozata a Battistarinmmal agyüti valóasiaüleg keleti vagyis zsidó eredetű, valamint a Battiateriam belsejében levő erkélyek is. A cloin első részében egy igen nagy fekete posztó van kifeszítve, minek folytán a gyönyörű üvegmozaik képekkel diszitett vakablakok az oldalfalakon kellő mértékben érvényesülnek a reájuk eső felső világításban, ugy, bogy az ember alig tudja elhinni, hogy nem valódi ablakok. A főoltár a kupola alatt van, háta inogott Michel AngelUok késő, vén korában készült befejezetlen műve: a keresztről való levétel. Az orgonák, a ehorus, valamint a karénekesek helye is a kupola alatt van. Weveaeteaaega a templomnak S/t. Zenobiui érc ereklyetartója, valamin) egv nagv aránvlapon az urVBOSOra dombormfiképa. Plórcno városának, mint -zabád kőstaVsaaág* nak független és gazdag polgárai építtették e/t a templomot éa ennek lelel meg imponáló nagyaága, egyazerüaége, de egyes réaseiben nyilvánuló paaar gazdagsága, valamint az érc- és, marsánvs/obrok, melyek a város hű és nagy fiait dicsőítik, pl. hanté és Brunelleachi, vagy a varos szolgálatában érdcineket szerzett férfiakét, pl. az angol születésű .lohn llawku lét, ki 1892-ben mint a zsoldos hadak generálisa volt. A s/ószék aránylag kicsiny, a templom nagyságához képest, de különben is igénytelen, nem maga- szószék, honnan Bavoaarola. a hircs dominioaaua beseelt a népnek látomásairól, hogy az Isten nagy csapást bocsát FlórCUO polgáraira, megbünteti őket bűneikért j megjósolta a francia hadjáratot, melyet a félszeg VIII. Károly francia király indított a napolyi trón mcgszei/cseéit é's végig '.minit az olasz félszigeten, elfoglalván Firenzét is. Prédikációi óriási hatáséul voltak a népre, ugy, hogy a zsufidásig Megtelt templom viszhaiigzott nz ezer meg ezernyi sokaság zokogásától, iniilön a kikerülhetetlen végzetet, a biiu büntetését megjövendölte.
