Pápai Lapok. 29. évfolyam, 1902

1902-04-13

hónapig tart, u év többi idejében pedig ott iil • családok otthouában n gond, a nélkülözés, a nyomor. Csoda-e azután, hogy ugv az ipari-, mint a földmives-munkások megunva az (»ri»l<t'»s nyomort, • munkanélküliséget, u nélkülözést, • jövő reménytelenségét, más ul a megélhetésre nein Ivan t'l'itttik, kivándorolni kényszerülnek. Nein kell ahhoz csábító ügynök, bogy ez éhesnek bebizonyítsa, hogy éhes, érái azt korgó gyomra, legfeljebb a kinált utat-módot ragadja meg a boldogulás reménye felé, amely a nyomorgó népnek az ttgynök szavai szerint Amerika. Próbálja csuk meg valaki, rá tud-e venni egy tisztességes viszonyok »'H H jövőbe vetett jó kilátások közt élő embert arra. hogy hagyja oda biztos exisztenciájál s vitorlázzon ki Amerikába, bizonytalan H>rs elé. Nem hiszem! I te ha az élettel örökös harcot folytatónak s bizonytalan sors között élőnek csak .•' reményét nyújtják is a jobb jövőnek, szívesen megragadja azt, mint ahogyan a kietlen pusztán utazó, szomjúságtól epedő vándor sietve törtei a délibáb felé, amely neki b ősi tó italt kinál, iia a kivándorlás kérdéséi őszintén, tiszta Bxivből megoldani akarjuk, akkor elsőben is és legfőképcti szüntessük meg a baj okát, % a/, okozat magától meg fog; szűnni. Nyissunk a nép számára nj keresetforrásokat, alapítsunk gyárakat > ebben járjon elő jó példával maga az állam, hogy az a rengeteg pénz, amit külföldre küldünk évenkénl az itthon elő nem állitható árukért, hadd folyjon a mi dolgozni akaró H jelenleg munkát nem kapható népünk ezreinek zsebébe, munkája jutalmául. Nem hivatalos eljárásokkal, visszatoloncolással l az. egyéni szabadság korlátozásának k Blönböző megnyilal kozásaival l.liet Illegsz Üli t ei Ii i a kivándorlást, lianem belehatolva a dolgok lényegébe, « nyomor. <i munkanélküliség megszünti téséot I. Ha e/t megteszszük, akkor még :i hazától tájó szívvel elszakadt véreink is bizonyára visszakh inkoznak hozzánk. Bauer Antal beszéde. Az agodi válaasté-kerfilet országgyűlési képviselője: Bauer Antal a kőpviselőbás folyő bóöiki ülésén a kereskedelmi táros költségvetésének tárgyalása alkalmával relszőlalt a Hasban B fővárosi köiőnséfl érdekében; beszédében praktikus gondolatot tolnrufosolt, midőn a közúti vasutakon a közönség nagv zaklatásával járó jegyosztási rendszert kárhoztatta éa a budapesti telefonnak olosőbbá tételét hangoztatta és ezen kát intézménynél tapasztalható és a közönségre nézve nagyon káró- anomáliák megszüntetésére felhívta a kereskedelmi miniszter figyelmét. I! nur Antal képviselő beszéde, mely általános tetszőét aratott a Hasban, •zőszerint a következő: T. ház! Rövid felasőlamlásosa '•'•íja, hogv felkérjem a kereskedelemügyi miutestert oly lokális serclinek orvoslására, melyekel iáját tapasztalatom szerint itt el fogok mondani. (Halljuk! Halljuk 1) abban a hissemben voltam, hogy a budapesti kösuti vasut a főváros közönségének kén veimére, ennek kelleme- é- gyors közlekedésére készült, de smint évek óta tapasztalom, hitemben nagyon is tévedtem, mert a közúti vasut nem a köfcöltség kedvéért készült, hanem e-akis azért, b igv egv részvénytársaság tagjainak minél nagyobb osztalékot fizethessen, a fővárosi közönség itt tisztára c-akis asskös a cél eléréséhez, aminél nagyobb haszon megvalósításához, {Lgy van I a jobb* és ii szélsőbaloldalon.) Budapestnek a közönsége, mely anyagi helyzeténél t'ogva nem járhat saját vagy bérfogaton, nem -zámithat emberekhez méltó bánásmódra, (Ugy van! •» szélső baloldalon.) az „ea Moo~ rsak valami szállitamló árunak tekintetik, (Ugy tan '. " jiililiiiliinliin.) nw\vnek nines jogs panaszt emelni, ha akár hering-módra ÖSSZS i- z-utőltatik valamelyik közlekedési vállalat kocsijában, ezt tartja legalább a közúti vaaut-társaaág, ezért járat vonalain oly kevés koe-it, hogy a közönség számtalanszor kénytelen majdnem egymás hátán állni, ha közlekedésére azon vállalat k íjaira van utalva (Halljuk! Halljuk!) Ha az annyira leszólt Wienben az „Elektrische Rtraaannhahn* koeaijaibán nincsenek állóhelyek, liánéin c-akis ülőhelyek, miért nem lehetnének nálunk is ennyi tekintettel a közönségre, i Tetszés joblitelöt.) miért tömik nálunk annyira tele a közúti vasut kocsijait, hogy néha szinte csoda, hogy abból élve kend ki i-mét minden utas? Legnagyobb ügyeüenséggel van beosztva a közúti vasul kőslekedése (Ugy tan! iohb/zUU.) a fővárosnak budai oldalára, kivált ennek körutal felé éa legoálsserütlenebl s körforgalmi koosik közlekedése, melyek a központi városhástól két iránvban indulva, a budai bel-.i körutoa mennek korál éi a központi r áros háznál találkoznak ismét ; ez.en utat .V> p<;re alatt kell niegtcuniök, ha előbb érnek be S kooaik, a koesivesető szigorúan megbüntettetik : oly hosszú ido ez, hogv majdnem gyalog is meglehel tenni ezt az. utat sunyi ídö alatt és ássa pompee-funébres* tempó által mlndsa más Irányból közlekedő kocsi szinte kénytelen ily lassú tempóban haladni, ami az egéss közlekedést rendkívül megakadályozza; de ezzel, amint látszik, nem törődnek a mérvadó körök, dacára annak, hogy a mostani be tfnitásnál többnyire a körforgalmi kocsik nyomában jár valamelyik más budai kocsi, sugligeti, fogaskerekű vagy lipótmezei, ezek után sokszor 15 -20 percig pedig semmi Budára közlekedő kocsinak se híre, se hamva és ha végteValahára valamelyik mutatkozik a láthatáron, az.t a közönség, mely ei.uyi idő alatt a megálló helyeken ismét nagyon megszaporodott él melynek türelme és egészsége, kivált hideg vagy nedve- időbea, valódi tüzpróbára tétetett, annyira megostroin »Ija, h »gy szinteéletveszélylyel jár ebbe az ostromba belekerülni, kivált hölgyeknek, vagy gyermekeknek. (Ugy cm! u j ihif és ii baloldalon.) Tegnap este 18 percig vártam, közte •> újpesti, 'A ó-budai és más kocsi is közlekedett, c-ak budai nem. Mikor aztán zsúfolásig vau töm ve a kocsi, még c-ak akkor kénytelen a kalauz jegyek váltása miatt mint „combit d« bonheur" betolakodni, mintha nem volna már elég baj, h >gy amúgy i- majdnem egymás lábát tiporják az. utasok, még a nehéz küzdelem árán meghódított helyet is ott kell hagyni, még jobban összezsúfolódni, csakhogy a kalauz, a jegyeket áruéitbasss és „last not least*, minduntalan jön valamelyik ellenőr a jegyek viz-gálása miatt é- az alig valahogvau elhelyezkedő közönséget lássál zaklatja. Ba mind a közönség iránti előzékenységből történik ! Hs si automobile- és fogattulajdonosoknak, a kerékpározókaak meg vaa engedve, hogy a kösönség veszelyez.ieté-e dacára, őrült gyorsasággal száguldhassanak végig az. utcákon : miért nem haladhatnának a körforgalmi koc-ik legalább rendes gyorsasággal ? Hissen a közönség azon részének, mely a koz.uti va-u on kénytelen járni, sok-zor sürgősebb a dolga, mint amazé a má-iké, ezért i- kellene tekintettel lenni reá és őt nemcsak azállitandó árunak tekintesd. csodálatos vároabe 18 órai gyorsvonatolás után. meg'elietősi'ii kifáradva, de busáson kárpótolt uz. a nép vizi út, amit a <an.il (iránion a lüva Bchis vonla lévő Band wir th hotelünkig tettünk, jólehet az. ég borús és az. idő e-ös volt. A hatalmas vizi országul a Ponte di Kialto alatt vezet el szebbnél szebb paloták között, magán és középületekkel, melyek között nevezetes a ituseo eivieO) ás s. Maria della Salute gyönyörű új templom. Vendéglőnkbe érve, nem akadályozott azonban sem a tárad-ág, -etu a roaas idő abban, bogy a gyorsan elfogyasztott déliebéd után a azt.-Márk-térre ne líeMŰnk. Ide minket nem az. i-inerete- piaci galambok vonzottak, mint má-okat, hanem az. emberi alkotás remekei; u -zt.-Márk templom SS dogé palota A sietés indokolt volt annyival is inkább, mert a templom csak ő óráig volt nyitva a kiváncsi turistáknak, hies másnap virágvasárnap volt, melyre az. előkészületek már kezdetüket vették ez aap a padok bebordásával és az. ének próbákkal. Azért mi c-ak beetettünk a templomba és kerestük a legnevezetesebb dolgokat. Igv pl. egy kisebb tár-a-ágbali, el ő-zör is a főoltárt szemléltük meg, mely alatt sz.t.-Márk evangéli-ta csontjai vannak elhelyezve, amint azt a hátsó oldalon elhelyezett márvány lap mondja. A várovédőesentjének csontjait a polgárok hozták oda Alexandriából 829 ben é- azután való évben kezdettek a templom építéséhez román -tilbati, a XI ik százaiban bizánci kupolás alakot adtak jneki, keleti pompával ékesítvén fel, amihez a XV-ik században a phánta-tikus hatás smalésS \ égett a homlokzat gothiku- motívuma járult. A főoltár magas baldacinjét négy hatalmas caavarodotl oszlop tartja régi söld márványból és a XI ik századból való domborművű rajzokkal. Az oltár kép, az. úgynevezett Pala d'oro, arany és ezüst otvény é- Konstantinápolyból került drága arany-ezüst díszítéseivel. Ezen főoltár mögött van egv második i-, mely nek osavaros alabástrom oszlopa] állítólag a a jeruzsálemi Salamon templomból valók. Igen érdekes a -zentélv tartó díszítései is .Inc. San-ovinotól. A templom belseje mind mozaikkal van kirakva és pedig az. alja köfflosaik, minden-zinü márvány daráltok ezerféle össserakáse, A tálakat és mennyezetet I üvegmozaik t'e-tiiiények borítják mintegy ni. területtel. A főbejárat felett az. Idvez.itö, Mária és s/.t.-Márk alakja látható gazdag aranyozott mozaikkal kirakva; a jobboldali templomajtó falán .Jézus Krisztus a Gethsemane kertben ás telette az. aposlok történetei. Nevezete-ebb in izaik képek még a szentlélek kiküldetésére, S paradicsom és az apostol mártíromsága, Krisztus menybemenetele stb, A templom alakja egv görög kereszt, á kupolával é- hossza 76*5 m., szélessége 51'8 méter. Bejáratának kiil-ö falán igen szép mozaik képek vannak, u. m. a keresztről való levétel, a pokolkapuja, föltámadás, é- menybemenetel. Eaen külső díszítést nem i- nézhettük meg elég figyelmeséé a nagv sietség miatt, de annál szebben ragyogtak az estéli teljes disz-kivilágításban, amit szere.ic-énk volt élvezhetni, inert marcin- -'A ika az ola-zoknál nemzeti ünnep, mint nálunk március l.t-ike. Nem kis mértékben emelik a homlokzat nagyszerűségéi fenn a magasban az. evsngélisták szobrai, legmagasabban az Idvez.itö alakja igen nevezetes a négyes fogat a főhomlokzat felett, aranyozott ércpanpákkal, melyet állítólag eredetileg Neró c-á-zár diadal ivét, később Trajánét díszítették M'miáh.iu, honnan Konstantinus császár Konstantinápolyim, Earioo I landoló dogé Velencébe, Napoleon Párizsba ás I. Perene c-á-zár ismét Velencéébe vitetett viassa, A templom naal szemben van a Márkus-tér. Hoessa 176 m«, szélessége B2 és äti m., traohyt és márvány lapokkal fedve, márváay palotákkal körülvéve, é» pedig az északi olaloii az. ugvnevezeu Procuratis veocbie, régi Prokuratiak, a déli oldalt az uj Prokuratiak képezik, mely palotasor ma királyi lak. Mindezen épületek földszintje oazlop csarnok, szebbnél izebb üzletekkel él kirakatokkal, melyek alatt az. ünneplő és vásároló, kösönség tolongva sétál. Az emelet is üzlethelyiségekre Szolgál SS északi oldalon, ami gazdag villaayvilágitásban ragyog ss esteli órákban. A tér keleti végén van a különálló 98 m. magas torony, melyről fel a maga- Alpokra és le a sik tengerre, a város palota -óraira 0* a lagúnák megszámlálhatatlan szigeteire lebet ellátni.