Pápai Lapok. 29. évfolyam, 1902

1902-04-06

XX I X. évfolyam. Pápa, 1902. április 6. 1 l. szám, Pápa vároa hatóságának ,.v tóbh pápai • pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap, Szerkesztőség I Jókai Mór-utca 969. szám, Kiadóhivatal l Goldberg Gyula papirkereskedése F. tér. 'hu jnii-s :ti ni • II Felelős szerkesztő: KÜRM EN \>\ I '.KI .A. A lap ára: egész évre 1- kor., félévre •'• k., negyedévre 8 1%. TA KCA. Acél. A boldogság után Bániadnak annyian S csak néha-néha egv, IIa eljut vágyiban A teljesüli reménynek édes üdvéig. ESs annyi millió Nem érzi, nem leli, •ogy önmagába tincs, Mi adna célt neki : A hit, a tettei., és honszeroimi hii.L'. Istentelen tanck. Ami ott as égn.k végtelenségéből. Mint aa Isten szeme, ide leragyog A/, a hajnalcsillag ..ti a messzeségben, Tudós pr..téss7.(irtik, megdönti tanotok, Bzátnokksl méritek a végtelenséget, Szóval mondjátok a ki nem mondhatót, Tagadjátok azt, hogy fenni si Isten trónul S tél ili.'ztetitek rémképnek a valót. Könyvekben kerestek üdvöt, boldogságot, 8 ba nem találjátok, a tantétel : ninc-cii. Nem is találjátok, profaaasor uraim, KI van rejtve |6i as, sok rserető szívben, Istvánfl Ut' János Színházi dolgok. — A ..l'iii'in Lapok* ere.i.ii tárcája. — I. e Alakok i nézőtérről. I. Az, aki sYsne, A polgári éleiben jómódú kereskedő, hivatalnok, va^v egyéb hasonló kispolgár, roppant szereti a -/inházat, azonban körülményei Csak ritkán engedik meg, hogv ennek a Szenvedélyének eleget tegyen. Ezért már otthon jé, előre alapos tanácskozások tárgyává te-zi a izinházba méné- nagv kér.lé-ét. A darah. a -zinliáz megválasztása, az. előadó művészek személyének, képességeinek tekintetbevétele, a jegy ára, mind figyelembe jönnek a fontos ügy eldőnlésénél. végre megvan a jegy, mert emberünk rendszerint a családdal; a hajadon leánynyal, a kamaaz fiúval együtt ve.«zi ki a részét a műélvezetből. Azonnal a isinház kapuinak megnyitása után a család bevonni a nézőtérre A hangulat feesee. Valamennyien érzik a perc iiutiepies voltát. A sok ember, a páholyok asszonyainak lenyes toileltjei, a meleg, a lény, a szokatlan helvzet, a s/.iik z.sólylvék erősen zsenirozzák ..kei Fellebben a függöny. A sainpadoa emberek jönnek mennek, ..tietek pattannak el, egy Idegen é- mégis annyira tetsző világ tárul M a bámul.'. Csali• dlo előtt. Meg-ziint számára a kiil-o világ. Kgé-z. i valójával beleolvad abl.a, ami a színpadon történik Azoiio-ilja magát a jó, a nemes képviselőjével, a dsrab <'diót Maximjával. Félve aggé,.lik - r-án t'cléje -/.áll min len rokonszenve, mig az elveié miit intriknst telje- gyűlöletével sújtja. A humoros jelenetek fölött szívből, harsogva, közmegbotránkoztatólag kacag, mig a tragikus fordulatokon alig bírja kőnynyeit visszafojtani. Felvonásközökben saenvedélyes vitákba bocsátkozik a család többi tagjaival a t ivábbi fejlemények felől. A kama-z tiut, aki néhány ciniku- megjegyzést kockáztat, kíméletlenül leinti, A oakrászdában SS aet nevezetességéhez mért bőkezűséggel te-zi meg bevásárlását. Az. utolsó jelenet utol-.', hangjáig helyén marad tapsolva, kacagva, -irva. mulatva. A darahr< I álmodik és egy hétig állandóan basáéi róla. I» az, akiért Thespis kordéját húzni legérdemesebb, a valódi, hála-, eli-me.iő, csak élvezni akar,', é- élvezni tud, publikum. 2. .•I htltnUtxf. Premier, rcpriz, DSVCSStes vendégszereplés nélküle el nem képsalbstő, Nem mintha 'ciki izükséga volna mindez alkalmakkor a színházban megjelenni, hanem mivel ez hozzátartozik a hunionhoz, a kifogástalan goiirman.l életrendéhez. Epen ugy eljös ide, Cselédiiíjyiink. A vármegye alispánja, :i helybeli selédügyi mizériáknak alapos és gyökeres egyszerstnindenkorra való megszüntetése írgyában • következő leiratot intézte a mit hátén polgármesterünkhöz: •Több oldalról panaszokat hallottam miatt, hogy Pápán a hatóságilag engedérezett cselédszerző-intézetek a közönség fényeit nem elégítik ki és bogy gyakoraik z oly természetű visszaélések, amelyek legyakrabban hatóságilag sí m ki nem nyooozhatók, -cin meg n« m tudhatók, de melyek n közönség cselédszQkaégletének jelégitésél mégis nagyban megnehezítik. Ezen panaszok alapján és meri meg:yőződésem az, hogy ugy ;t cselédekre lénzögyileg, mini a cselédekre és gazdákra aegbizhatóeág, 'le különösen közerkölcsiség zempontjából előnyösebb volna, ba a caeédszerzés az iparfizletek Borából kivétetvén, cselédszerzö-intézetel a város, mint ha* "-ági intézményt, létesítené éa tartaná enn, ntajitpna a t. polgármester arat, hogy /in kérdést terjeszszo a városi képviselői stület elé i hasson odá, mikép az a cseédszerzésnek városi hatósági kezelésbe véde hánt mielőbb szabályrendeletileg intézkedjék. Az Ugy fejlődéséről jelentéséi 90 isp alatt elvárom.« * A vármegye alispánjának ezen üdvös eiratát, a magunk részéről valóban időszerűnek találjuk. Aki ismeri :i mi cseléd mizériánkat, az méltán üdvözölheti a/, alispán kezdeményezéséi. A pápai cselédszerző-intézetek nem felelnek meg a célnak éa nem szolgálják a közönséget. Ezek az intézetek soha Bem voltak arra tekintettel, bogy a közönség igényei! kielégítsék, hanem inkább az voll a céljuk, hogy a cselédszerzési dij beszedésében kiaknázzák :t tájuk nézve kedvező helyzetet. Sem a cselédnek, sem a gazdának érdekéi szem előtt nem tartották, hanem a maguk érdeke voll mindig a főszempont. Tudunk oly eseteket, amidőn a cselédszerző, bár tudta azt, hogy a/, általa elhelyezett cseléd valamely betegségben, vagy más hiányosságban szenvedett, ennek ellenére mégis elhelyezte a cselédet s Ügy a gazdától, mint a cselédtől beszedte a diját s amidőn a gazda néhány nap rouiva észrevette a bajt és a cselédszersől meginterpellálta, bál igaz, hozott más cselédet, de az uj cselédtől, meg a gazdától újból beszedte a diját, viszont a beteges, ragy egyéb bajokban leledző cselédei ismét más helyre elszegődtette, ahol természetesen szintén megkspta a diját újból. S igy megtörténhetett, hogy a gazda 4 -.*> hónapon át fizetett cselédszerzési dijai i ezenkívül fizette a cseléd bérét, anélkül, hoarv learalább jé> cselédei kapuit volna. A nagyobb és gazdag, vagy jómódú családok rendesen jé> díjazás mellett mindig találnak cselédekre, akik állandóbbak i>. de a szerényebb viszonyok között élő közönség folytonosan küzd ezekkel a bajokkal és a mesterségesen fölsrófol! követelésekkel, A cselédszerzonek természetesen nem állhat érdekében, hogy :l gazda méltányos bér mellett szerződtesse a cselédet, mert minél nagyobb bért huz a cseléd, annál több a szerzési dij is. Többnyire a szolgálatot adó gazda húzza a rövidebbel B egyrészről épp' a gazdák volnának kellő védelemben részeaitendők, mert a cseléd éa a szerző rendesen értik már egymást. Hányszor történik meg, hogy a szerző egy-egy cselédei fölbujtat arra, hogy hagyja el régi helyét, mert tud más helyet, ahol többet kap. A cseléd természetesen kap az alkalmon - vagy béremelési kér, vagy ott hagyja ;i gazdáját, aki nézhet aztán újból cseléd után B menni csak a cselédszerző kénye-kedvére van bízva a sorsa, meg a zsebe. A gazdi és cseléd közötti viszonyok is rendezetlenek. I'anasz mindkét részről merül fél elég, de ezeknek a viszonyoknak rendezése természetesen OTOZágOa érdekel