Pápai Lapok. 29. évfolyam, 1902

1902-01-05

alVTAM X. óvfolvai /y2j napa, 1902. január 5. Kai 1. szám Lapok Pápa váro« haté Megjelenik minden vasárnap, BgerkeagUhiég t Jókai Mór-utca 969. szl Kiadóhivatalt Goldberg Gyula papirkereskedi TtlefonszdtH ; 41, töi»i» pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztotl közlönye. \ I' elélő*, szerkesztő: KÖRM ENI »\ 1 :i:i ..\. Előfizetések éa hirdetési dijak i lap kiadéhivatahrooi k Ulli«'11< 1< >U. A lap ára: egéai érre 12 kor., félévre 6 k., negyedévre 8 Eaves Bzáin ara BO í i 11 > • r. TÁRCZA. Még a sírodtól Í8 ... Még a sírodból i- értem áldott keséd; l'.r/."'iii amint ki-ér érzem aminl vetet, S mikéül ha ballanáui: Ajkad édes hangja a fülembe esendői — Bár a temetőben báa, halotti csend ül Imádott, jó anyám! IIa kétségbe aave, karom pisttolyl ragad, le CSÍtilod s/.ivem, ta latest: man Stabad! Nésa a sairttetore; Ott terein a cédrus vihari álló bokra . . . Bár ha ellened tőr aa ármányok pokla, Küzdve kú/il| elOrel Ballom én a hangot, látom én a jobbot, Amint utal inaiiii: arra indulj . . . j"'d> ott . 8 nekem at itenl tön énj ; Megtépett lelkemet hinni ai tanítja, Millen hullámait sajkámra asaitja A tárii gó önény. En jóságos ssentem: édes, kedves anyámI S/.clid kék stemednek sugáril hintád reám, V.t. légy f a saővét nek • Vteérosillag gyanánt uj aróre kelti, 11 rí a göröngyök köti roarómérget rajlfl lH\ i -i-k re lépek. óh! M hagyj magamra, maradj velem-nltatn Őrködd itellemed áhítattal várom, Mindig in Méretném Amidőn napán kel, vagy ha méoaal gynjti ölelve öleljen, mint a villám sujtotl (*.<*• riít;«>t a repkény. NON L.AJN­Parasztbüszkeség. ILII I - T V. 111) I LÍL'C MIN. Éjféli miséra harangostak, A holdvilágot éttae­kában csillámlott, ragyogott a lassan ssállinkótó In', pehely, A liá/ak ablakaiból kisurrand világosság kii/, (itt a néSa>néha kibukkanó holdvilág bágyadt tényével, aatáo, mini egy óriá-i bűinkévé, végig feküdi aa ablak előtt a havon Zöld János main eled taobájából nem lopott ki fényi a lámpavilág. Megakadt a virágos függönyön, limit a saösske haja Lidi varrott ki piros meg kf}k fonállal, hallgató bosstu téli estéken. /. M uram a padkán ült a kemence mellet) és lassan taortyog­tattá ii makra cseréppipát, mialatt Itép -/ál legény fia meggörnyedi testtel besséll előtte, I Hyan furcsa valami volt a -/.ála- hu^xtíikáplár ineirluijlott alak­jával. S/.mte a/ elstakadásig fessüll rajta aa extra dolmány megyein salnórja. Hanem lnál>a bestéit Ki apja csak nem hall gatotl rá. Hőset okai nippantgatotl a kurta • sárból és belebámult a ritka füstbe, amely fehér bajusta alól n mestergerenda felé ssálldngájl Mikor a/tán a gyerek a becsületei keadte emlegetni, kijött kedvé­| In'il és (•••ak ugy foghegyről dobta oda. TadM i- le alllm/.. — Tudok, monda alázattal, de már akkor egyenesen állt a gyerek. Hál Csak nem akarja meg érteni édesapám a torsomat. Lássa, p >li^ kigyelmed is ne rette es aa anyámat, mik<>r elvette. Bsereti mosl i-. Pedig nem lin/."tr mást a liá/h I/, mint néhány koszorú kendert, •míhól maga fonta, aa aprO lajblikat, amibe engem takargatotr, hogy a világra jöttem. Hát maga Mm volt k 11! > • 1111 > nálam, pedig li.U ökör j.irt ki H/. udvarából, — Ne bántaon aa én dolgom téged, Pista. Megmondtam. A Paeekas Kati nem less a te feleaéged, Mije van'.' A -/ép arca, meg ai édes villámlása -/.eme. H.i kitöltőd a katonasort, hasajőes. oatt, a Stall Esttért, megkérjük neked. Annak legalább elsfl ember aa apja. Mag tnu^a van a leány, mint az iijjiiin ni. Hát agy lest, — Nem agy lest, édesapám. IIa nem, li.it Itten áldjon! A/ én kapu­mat nem Dyitod rám többet. - Ji'il van. é.le-apám, kigyelined akarta. A/./.al felkötötte a nehéz, kimlut éa buldog jó éjssakál mondva könyei nemekkel meni ki a saobából. Siri a/, e^'és/. ház. A/, anyjuk a dagasttó teknő mellett, pedig man égett a forgáOI a tii/lulyeii, aminek a f&atjc kicsalta volna a Itemébfil. A -/.-/ke I. Ii i> bele-beleketdetta tokogásba, de rsnk \i--/.i­tojtotta, hogy a/ "reg jiittinent a >/.oliálian. Beköszöntő. | A mai lappal a szerkesztőségben vál­t(»/.;1s töitént; de csak személyekben történi ÍI változás és nem a lap szellemében és irá­nyában. Az uj szerkesztőséjiH is csak azok :iz elvek ('s törekvések fogják vezetni, me­lyek a volt t's ;i lap szerkesztésében nagy érdemekel szerzett szerkesztőségeknek is irányelvei voltuk. EJiveu fogjuk azokat :i nyomdokokai követni, melyeket elődeink sikerrel és ügyszeretettel, ;i lelkesedés teljes hevével megjártak és melyek nekünk út­mutatóul szolgálnak. A szabadelvű eszmék­nek, lapunk nem lévén politikai lap — társadalmi értelemben, tántoritbatlan hivei maradunk és ezekért az eszmékért harcolni fogunk nemes fegyverrel, teljes odaadással, a toll erejével, de higgadtan és soha sem :i gyűlölség hangján. Mint hetilap nem ölelhetjük ugyan l<»l mindazon eseménye­ket, melyeket orazágou érdekek vetnek fel­•zinre, de ezekből mindazon társadalmi kér­déseket, melyek városunk és vidéke kul­turális életének is általános érdekű ese­ményei és ;i modern baladás lüktető erei lesznek, azokat megbeszélés tárgyává fog­juk tenni. Azonban ;i mi főtörekvésfink Pápai városának és vidékének érdekeit tőlünk telhetőles Bzolgálni, azokért küzdeni, mind­addig, amig ezek az érdekek. :i jo^ és igaz- i ság, a közművelődés és haladás lobogójával 11 törnek előre. Támogatni fogjuk igaz szere- I tettel és buzgalommal, ;i város vezetőinek t bármily neme- intencióju törekvéseit a ' város érdekében, de soha sem állunk szol- 1 gálatába az egyénnek, csupán • közérdek­nek. A vidéknek is szószólói leszünk B ott. ahol szükségét fogjuk látni, fölemeljük Bzavunkat. Természetesen s kritikát sem mellőz­ziik ott. ahol alkalmaznunk kell majd, de :i tárgyilagosság len 1 vezetőnk mindenütt és mindenben. A tollbarcnak olindig he­lyet adunk közérdekű dolgokban, de a szen­vedélynek és ;i Bzenvedélyeskedésnek teret nem engedünk, mert nem ai erők Bzétvo­násii, hanem összetartása és növelése az ideálunk és mert az (Ivek harcában is csak ;i higgadtság vezethet az igazságra. Bizton reméljí k, hogy eme hazafias komoly munkánkban segítőkre fogunk ta­lálni ezután is mindazokban, :ikik eddig is kitűnő monkatársai voltak lapunknak 8 !ikikn(k jeles tolla emelte lapunkai arra ;i szellemi nívóra, melylyel a vidéki lapok nem mindegyike dicsekedhetik, de amelyet a •Pápai Lapok . éj>|é eddigi szerkesztői rév< u és nagyérdemű munkatársai segélyével, elért. Lapunk beosztása a régi marad. A ezércikken kivid, mely felfogja ölelni vá­osi és vidéki társadalmi ('létünk minden kérdését, oly cikkeket is fogunk közölni, nelvek általános társadalmi kérdéseket is árgyalnak, de csak abban a keretben, mely így hetilap igényéhez van mérve és amely tülönösen városunknak és vidékének erde­keil is érintheti, mert tudvalevő dolog, hogy 1 tő- és Bzékvárosi nagy napilapok az or­szágos érdekeknek amúgy is hiv őrei és így hetilap legfeljebb azt a Bzerepet játsz­hatja a közéletben, amil az apró visserek az emher szervezetében, t. i . hogy a lük­tető és erőteljes vért a xzivbe viszik. Ez a lüktető vér a vidéki társadalmi élet ébren­tartásának és az erők összetartásának hír­lapi munkája, mely végtére is az ország Bzivében összpontosul össze. Gondoskodni fogunk arról i», hogj szórakoztató cikkekben se legyen hiány Tdfcürovatunkbnn közölni fogunk költe menyeket, szépirodalmi és tudományos cik­keket, mindig a jőizlésl tartva azemünl (lőtt. \. tekintetben különben szigorú mér­tékkel mérőnk. Tárcarovatunkban egyéb­iráni a főváros és az ország jeles fiatalabl íróitól is fogunk eredeti közleményekéi hozni. A „ Tullingiffjifi/ u-io\atban minden hé

Next

/
Thumbnails
Contents