Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-11-03

Pápán alakítandó fogyasztási ssövetkeael ügyében megindul) mozgalomról ? .1 ii"i<i>iin: [geo tudok. Olvastam • pápai ujságokban. A magern részéről nagyon esudálkosom esőn, bog.- a tisztviselők • pápai kereskedőkkel •aeroben szövetkezetei akarnak léteaiteni. Nagyon természetes, joga van ebbe/, mindenkinek t'» a leg' kevésbbé lem tehetnék jogi vagy törvényes ki fogas ,kat «•/. ellen, banem Ily szövetkezeteknek alakítása «>!v nagy városokban, mint Pápa is, melynek keres* kedelme, fájdalom, ugy is gyenge és almi minden városi tényezőnek inkáid) esőn kellene iparkodni, bogy a kereskedelmet a/, egéss vonalon és minden szakában virágzóbbá tegye, ily szövetkezetek alakitása feltétlenül helytelenítendő'. .1 kiadó: Mi a véleményt' Méltóságodnak arra nézve, vajon megérdemelték-e a pápai kereskedők, szolgáltattak-e okot, alkalmai arra, bogy ezen mozgalom ellenük meginduljon? .1 főispán: En, mint a vármegye főispánja, — bár SSI i jogom beavatkozni ezen mo'galmat, ismétlem, nagyon sajnálom, mert a pápai kereskedők, kik tisztességesek, becsületesek i a vevőkkel sserolen előzékenyek és akiknek realitásuk miatt sóba nekem semmi kifogásom sem volt, est igazán meg a* >n érdemelték. Még a kis községekben, ahol legfeljebb egy ki- kereskedő* van, ki az. Besses igénveket nem képes kielégíteni, ott még tudom, értem a szövetkezetet, de városunkban ennek igazi értelme ninc.-. Budapesten is megbukott az. pedig ott temérdek a tisztviselő. Pápán nem is tudnának raktárt tartani. S azonfelül nagyon megszívlelendő, vajon helges-e ÓZ, hogv épen az. állami tisztviselők segítik meg zavarni a társadalmi és foglalkozási berendezés, a munkamegosztás egyensúlyát?I Amiként furcsa lenne, hogyha a kereskedő indít mozgalmat amiatt, hogv unnék fizessünk ml külön tisztviselőket, igazságosztó bírákat és igy tovább, el kell ezen állásokat törülni, majd mi egyedül, sokkal olcsóbban, ingyen, mint lek,bírák intézzük el ügyeinket, ép oly t'ure-a, bogy azok akarnak kereskedők lenni, kik általában élethivatásuknál és állásuknál fogva erre nem alkalmasak. .1 kiadó: Méltóságod mi módon vélekedik e baj.ui segíteni ? .1 főispán: Ha panasz van a pápai kereskedők ellen, azok áruinak drágasága ellen, — miről én nem tudok talán helyesebb lenne, ha a panaszokat közös tanácskozás tárgyává tennék, mikor í- az ellentétek ok vetetlen kiegyenlíthetők, de megrövidíteni a pápai kereskedő-osztályt kero-etforrú-ábau s |gy az. adózási viszonyokat is csoríitani, aligha lenne állami érdek, amelyet elvégre minden polgárnak, első sorban állami tisztviselőknek, -zeni előtt kell tartani. Nem kételkedem, igy gondolkozik e tárgyról a város jelenlegi orsz. képviselője is, aki pedig országszerte ismert barátja a tisztviselőknek, Esen szavak után a kiadó a főispántól elbúcsúzott, miután a főispán még azon reményének adott kifejezést, hogv ez ügy hullámai, melyek a viszály hullámai lennének, mihamarabb elsimulnak, egyúttal tért engedeti a kiad', azon kérelmének, hogy e beszélgetést lapunkban is közzé tehesse. Ellenvélemény .. \ szövetkezeid mozgalomról

4

' tt. czikkre.* Ha abban a kelleme- helyzetben volnék, hogy a szövetkezééi mozgalomról irt makk Írójához barátság köteléke tűzne, mi sem természetesebb, hogy mielőtt a .Pápai Lapok"-ban okt -7-én megjeleni ezikkét a nyilvánosságra hozza, örömmel világosítottam volna tel oly dolgokról, melyekről említett czikk írójának elferdített laikus fogalmai vannak. Szívesen elképzelem, bogy e fogalmak jóhiszeműek és örömmel várom el, bogy az éu tanulmányozás- és tapasztalatból meri tett nézeteimet sem a haragszom rád, a pártoskod ás, viszály vagy ellensége-kedés szemüvegén át fogja Vizsg'.lllí. Küzdeni a létért joga van mindenkinek. Ez a küzdelem a társadalom minden osstályában más és más ezélt tűz ki maga elé, majd a mindennapi kenvér, majd a VSgyouosodási hajlam a tárgya és minél magasabb a társadalmi osztály, annál jobban uralkodik Mammon szelleme, Kz koráutsem a személy bűne, hanem a társadalom hibája, melynek reactjójaként felütik fejüket a szoczializmus lappangó eszméi, l)e hogv ezen vagyouosodás gyeplőjét a kereskedelem tartja féken, az nagyon merész állitás éa árosulcsapása mindannak, amit ugy hívnak, bogy szabad kereskedelem, ugyanaz a szabad kereskedelem, mely Angliát, Francain és Németországot aagygyá tette, ugyanaz, mely az iparral karöltve működik országok jólétére és melyre ha bilinesel raknak, a fájdalom sóhaja nein az egyesek, de az egész ország kebeléből tör ki. Esen szabad kereskedelem megakadályozására nem kis kasztok vannak hivatva, és a jólét hiányos* * Szíves,.n adunk lérl az ellem éleinétivnek, igy kivallja a közérdek ; Illett e l.i|, lielu egf oszlalv lapja, hanem varosunk egész társadalmáé -ágának okait mui a -zabád kereskedelembea, de legkevésbbé a pápai kereskedőkben kellene kutatni. A megélhetés nehéz-ége a pápai kereskedőkre ép agy meghozza a megpróbáltatás, a kitartás szigorú és keserű napjait, mint bárki másra és itt i-, mint mlndeubol, most is, mint mindenkor elbukik a gyenge, kinek ereje, szorgalma, akarata nem elégendő, hogy daozoljon a viszontagsággal, küzdjön az akadálylyal, ainilvénekben ép a jelen társadalmi élet túlságosan bővelkedik. Igaz, tökéletesen igaz, hogy ezen-egiteni kell! l'.zen segítség megvalósítása a jelen kormány program mi ában foglaltatik sép a köztisztviselőknek, kiknek érdekeit oly melegen felkarolják, nem -in• badna a kereskedők ellen panaszra nyitni ajkukat. Ne tessék c-ak agy hevenyében, általában beszélni, hogv kötik a kartelleket, fölemelik az. ániczikkek árait, mert attól tartok, ba a czikk Íróját megkér dezuém, nem igen tudna bennünket felvilágosítani arról, hogv tulajdonképen mi il az a kartell'.' Nem olyan szimpla dolog ám az. A kartell Ozélja nem mindig az. eladandó áru árának meghatározása, hanem — mint igen sokszor van e«et rá a nyerstermékekre is kiterjed. \ agy I a a szabad kere-ke,lelem versenye átlépi a tisztesség határát - mire Pápán i- elégszer van eset és ez. a fogyasztókra nézve kellemes c mjuctura — nem helyesebbe az áruczikkeket a kartell által meghatározott mérsékeli nyereségárak mellett eladni, mint gyáraknak, iparvállalatoknak tisztességtelen verseny által előidézett válságát z-ebretett kezekkel bámulni '.' De különben il uraim, miért vetik önök a pápai kereskedők szemére a gyárosok kartelljeit ? C-ak nem hiszik önök, bogy az. erőnek erejével születni akar,', szövetkezet olcsóbban kapja majd a kartellirozotl áruozikket, mint a pápai nagykoros* kedő? Konkrét példákat hoztak im feli Legalább jobb példákat kerestek volna! Hisz ezek egvtölegyig hamisak! A búza métermázsájs (ugyancsak a Pápai Kapok szerint, mely hivat dos jegyzés) neen II 15 korona, hanem már 1—2 hete körülbelül lti korona. A legfinomabb li-zt pedig nem 30 fillér, hanem csak 26 tili, kilogrammonkint, de 'l'i .liléiért i- -zép liszt kaphat,',. 11 >gyan számit a tisztelt czikkiró ur, hu még tekintetbe veszi a nem éjien olcsó őrletééi költséget, a vesződséget, a hiányt, a portó* dást, a nagymennyiségű vöröslisstet é- korpát, mely* nek árai nem ép kedvező' arányban állanak a buz.a árával! Pedig 100 kgr. korpa súlya épen annyi, * A búza ara naponkint változik. S:,rl;. telenségCt, inkább lássuk romban az egész, természetet, lássuk kiforgatva sarkaiból a világegyetem egész gépezetéi S a kitartó küzdelmet végre is diád d koronázza, Elektrának Raját anyja adja tudtára az ármányt, lelki széniéiről lefosslik a hályog s — feltámad lelkének halottaiból. Könnyfl elképzelni, hogy az. ilyen tárgy még a legsilányabb feldolgozásban is rendkívüli hatátsnl van a szemlélőre, különösen, ha maga a szemlélő is élénken érzi a megostorototl átok súlyát. Az .Plektra" szerzője pedig igazán Íróember. Khhei járul, hogy n sserső mindent a hatásra épít, s ha reánk idegenekro nézve némiképen elgyengül a hatás, az. azért van, mert nem a legkipróbáltabb eszközöket használja tel a batáskeltésre. Az „Elektra" szerzője nem egyéneket állit elénk, hanem típusokat, akikel nem is kellene tán ilyen nevekkel ellátni ! .I'lllltoja", .. Mazimo", hanem a .sötétség szelleme*, a „fol\ ilágosiiltság" stb. Kevés vonást pazarol alakjaira s az a kevés vonás i» olyan általános, hogy pápa* szemmel -ein látni meg mögötte az egyént. Elektra alakja még a legjobban kidomborított, de az. ö jel-, lemének vonásai is meg vannak egy bizony,,- k,",

r minden egyedébea l egyetlen egy sincs közöttük, ! amely nem SS egész körre volna jellemző. A mellékalakokban még van némi egyéniség. Azonban igy vau ez a legtöbb iránydrámák* ban. 'falán a hirtelen kínálkozó alkalom kényszeríti az. írót, hogv ne gondoljon az. ilyesmire, hiszen az. iránvdráina írója nem annyira cselekményt, mint inkább eseményt akar a szemlélő elé állítani. 1.épen ez. a fő főhibájs minden iránydrámának. ezért vagyunk kénytelenek az. irány szót a dráma elnevezés elé tenni, hogy mintegy megvilágítsuk egyúttal mentsük az ir>'< eljárását. Az. író ezt nem teheti, ö nem írhatja munkája ezimlapjára „iránydráma", meri ezzel csak gyengítené a jól előkészített meglepetést. Az. „Elektrádban egy régóta tör|. ii '. de még mindig törtéin, BSOmény tárul elénk, melyet jól ismerünk s amely a spanyol nemzetre azért volt oly rendkívüli hatással, mert ott az Ilyesmi szellőztetése reudkiriili számba megy. Azt el kell ismernünk, hogy a színpadi hatást teljeson kihasználta a nerzö arra a ezélra, hogy el takarta vele művének olyan hiányait, melv, k a drámában szembeötlők. A felvonásokat olyan c-attanóssn fejezi be, hogy minden körülmények között is ébrentartja érdeklő,lésünket • egye- jelene* teiben irói tehetségének igazán ragyogó oldalai jutnak kifejezésre. Ilyen a harmadik felvonás sJső jelenete, mely Maxim,, laboratóriumában játszik. A rokonleikok egybeolvadásának féayes illusstrácziójs ez. Plektra segit Maxinioiiak egy ve^yi folyamatnál s a nyers anyag hajlékonysági mintegy lelki szemeik elé vi»zi törekvéseik lieiue-«égét . bár ez a nemes törekvés az. ellen-ég munkájával szemben meg nyers anyag, bizton remélik, hogy a nyers anyagok egybeolvadása megteremti számukra a boidog-ágot. A negyedik felvoná- nzedik jelenetében gyönyörűen rajzolja a tudós lelki világát, ennek a léleknek erejét széniben az. anyagi erővel. Nagyon furc-a a szellem szerepeltetése. Megjelenéséi nem készíti ebi kellőképen e szerző, bár Elektra az. egész darabon át loksaot hangoztatja, hogv életének isámos döntő pillanatában ez. a szellem szabott cselekvé-éiiek iránvt. Drámában már ez magában véve is különös, mindenesetre hiba, de még nagyobb hiba, ba ez. a csellem megszólalása dönti el a küzdelem eredményét, A spanyol színpadon mint mindannyian tudjuk — páratlan hatást ért el ez. a darab ; hogy nálunk is le-/, e ilyen hatása, az nio-t még kérdéses, annyi azonban egészen bizonyos, hogv az idegen -zinpadokoii nem sokáig tartja majd magát. Kiolvasni nagyon i- érdemes már c-ak azért is, mert a ISerső nagyon jól i-meri hazája visz.oiivait I azt az eredményt, melyet az ott uralkodó szellem egyes Családok életében előidézett. A munka dr. I í adó Antal fordításában jelent ni,g. A fofditáatól mást nem mondhatunk, mint azt, hogy azt élvezettel olvashatjuk végig s ennél nagyobb dicséretet fordításról m uilani nem lehet.