Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-02-24

11 uszonnyolcadik óv. 8. szám. 1901. február 24. PÁPAI LAPOK Pápa varos hatóságiak éf több papai, • pápa-\ideki egyesületnek megválasztott közlönye. Mcejclfiiik minden vasárnap Szerkesztőség: Jókai Mór utca 866. Kiadóhivatal: Ooldberg Qvula papirkereskedése, FőtérTelefon-szám : 41. Felelős szerkesztő : I »f. KŐRÖS E NDR I :. Főmunkatárs: Dr. WELT IS EH SÁNDOR. Elotlzctcsek es hirdetési dijak • I :i p k i a il 6 Ii i v a t a I á Ii 0 Z k ú 1 d e :. il 8 k. A lap ara Egész évre 12kor., félévre ti kor., negyedévre 8 kor. BJSgjrtM améiwn ;',r.i nu. Tervezetek a világításról. Pipa, február 83. Nem most történik először, bogy városunk világításáról, illetőleg annak hiányosságáról megemlékezttnk. Sikerült is elérnünk annyit, bogy világítsunk megjavításának BÜrgős szükségességéről meg van győződve vámsunk egész közönsége és immár bizonyosra vehetjük, bogy világításunk gyökeres megjavítása nem fog soká késni. IIa azonban eddig mi voltunk azok, akik BÜrgetve Bttrgettük, hogy történjék valami ebben a dologban, úgy most viszont isméi mi vagyunk azok, akik közvetlenül a ct'l megvalósítása előtt letettünk erről a sürgető szerepünkről és azt mondjuk, hogy Módszerekben pedig ezúttal ni ne- hiány. Amióta városunkban BZÓbfl került a világítás megjavítása, azóta igen ><>k ajánlat feküdt már a város asztalán. Ezek közül tala legismertebb az acetilén-gázra való mrgosség helvébe jijen most a higgai ság éa megfontolás. A mull sok példát nyujthal nekünk arrél, hogy hebehurgyaság, meggondolatlanság, ;t következmények előre nem látása mennyi t >.*ijt szerezhet, óvakodnunk kell tehát attól, bogy városunk történetéi egy ujabb balsikerrel gazdagítsuk. Nehogy valaki bennünket félreértsen, újból is kijelentjük, hogy a világítás kérdésének megoldása városunk egyik legBÜrgősebb feladata : a megfontolásnak immár c.-ak a módszerekben kell megnyilvánulnia, amelyek szerint ez a berendezés ajánlata, amilyen kettő is van egyik az Első Magyar Acetilén-részvénytársaságtól, a másik Berdeuich budapesti mérnöktől való. A társaság már próbákat is rendezett az acetilén-világítással s így közvetlenül is volt módunkban a világításnak erről a módjáról meggyőződnünk. Van azután egy igen figyelemreméltó ajánlat kőszéngázra iManoschek Ferenc bécsi cégtől, van ajánlat vizgázra és aerogéngázra, amelyek mindegyikével foglalkoztunk már többé- kevésbl »é. A mi pedig ezt a kérdést ma ismét aktuálissá teile, az egy ujabb ajánlat. Az ismert Siemens és Halske-cég ajánlkozik, bár egyelőre csak szóbelileg egyik megbízottja útján, hogy városunk világítását villamosságra rendezi be és ajánlata célszerűségét a következő érvekkel támogatja: A városnak ma 180 lámpája van. A lámpa! látása és gondozása évenként 3800 DJ érdes megoldódik. forintba kerül. Ezzel Bzemben a Siemes és Halaké cég. miután berendezte és teljesen fölszerelte a telepet, felállít 280 darab 16 gvert vaereiü izzó és ."> ívlámpát. A bérendezésre fordított tőkeösszeg törlesztése fejében a város ti vállalkozó cégnek 60 éven át évi 5000 frtof fisét. A telepet 50 éven át a cég kezeli, de ez alatt az idő alatt nemcsak az évi 5000 Irtot, hanem az előre látható privát-világításokból befolyó jövedelmet is a cég húzza, ellenben átengedi a városnak a tiszta jövedelem 5° ,,-át. Az első •"> év leteltével a telep és a/, egész berendezés a város birtokába megy át. s ezentúl a város húzza a világításból befolyó összes jövedelmet, csak a kikötött 5000 forintot fizeti a további 45 éven át. .Mindehhez hozzáfűzzük még azt Í8, hogy a vállalkozó cég hajlandó 25.000 korona kauciót i.-t letenni. Ennyiben óhajtottuk ismertetni a Siemens és Halske-cég ajánlatát, és bár érdekes volna most megtenni az összehasonlítási a különböző ajánlatok között egyrészt, másrészt a legcélszerűbb ajánlat és jelenlegi világításunk között, de nem akarunk ezzel a fontos kérdéssel rövidesen egy-két 60rban végezni. A különböző ajánlatokat, alapos tanulmányozás tárgyává kell tenni nemcsak a célszerűség és hasznosság, hanem a jövedelem szempontjából i.-. Hiszen jé) világítási könnyű kapni, csak megfizessük. De mi úgy akarjuk ezt a kérdést megoldani, hogv a város közönségének űiabb TÁRCA. DAL. < >, hányszor megcsalódtam .lő bolond, Hányszor gyötörte szivein Félté gond — Hányszor ontottam forró Kényemet Egy frissen hantolt, ujabb Sir lelett . . . Azóta elszállt hajh, a Szép tavasz. Bolondos szivem többé Már nem az — Járom az Ösvényt némán, ('sönde-on, S égj te-zek, mint lettek En velem. Pakots József. Az anarkista. — A ../'(//íiii Lapok* tárcája. — Délután ö óra felé ballag az idő. A törvényszéki iroda ablakán át bágyadt fénnyel verődik be az őszi napsugár. Ilajés Pisla, irodatiszt, az itatok I<1«'- bajlottan gyors tuenden veti a sorokat az előtte fekvő kék papírra. Szelidképü, csendes fm, -/ép barna arccal, kissé ritkuló hajzattal. A másik íróasztalnál süni füstfelleg közepében Gárdos Pali, irodatisst, könyököl és szinte mogorva tekintettel néz át dolgozó társára. Bennfekvő s/éntékete szemeiből a harag tüze villog ki. Izgatottat) szívja pipáját, s amikor már kórÖlbelQl teljes a kép shhos, hogy mint haragvó Jupiter ül a fellegtrónusban, átszól pajtásának: — No Pista, még most sem volt elég a mnn< kából? Talán aSSl lu-zeil, hogy koronás aranvérdemkeresatet kap-/, értei Szegény bolond, tel Hajós Pista tói sem pillant aa itatok közöl, hanem csak veti tovább s kék papírra s sorokat gyors ütemben, mi kosban csendes hangon mondja: Tudod pajtás, én iszonyodom l hátraléktól. Bfig az előttem fekvő iratokkal nem végesek, — mintha mázsás teher feküdnék nyakamon. Gárdos Pali fölkelt, oda állott a napsugár aranyozta aldak elé és pipájából hatalmasakat szippantva, beszélni kezdett, mintha valami nagy tömegnek szónokolt volna ki onnan. — Ea a mi átkunk : ez a rabszolga-gondolkodás. Végezitek as elétek szabott munkát mint a barmok, mint a gépek tQrelra n, szó nélkül, főljajdulás nélkül. Nem gondolkoztok, nem nézlek se jobbra, -e halra. A barmot is, I gépet is etetni kell, jól kell lakatni valamivel, hogy dolgozzanak. Ti koplaltok, a jóllakás nektek nagy ünnepnap; de azért csak húzzátok az Igát vakon, gondolat nélkül. .Nem látjátok, hogv ezerén, meg ezerén munkátlanul, kénye lemben élnek, sütkéreznek s hatalom árnyékában, A/ok i- csak emberek, mint ml; azokat i- esak munkára teremtette az a titkos Erő, akit Istennek reve/link. .Miért nem dolgosnak hát? Miért Asznak a/ok fülig a bőségben, kegyelemben, míg millióik verejtékesnek f Ea ha már nem dolgosnak, nem verejtékesnek: miért emelik a fejőket ss egekig? — miért várják Bieg, minő jogon követelik, hogy mi a munka emherei, derékig emeljünk kalapot .•földig hajoljunk előttük'.' II 1 van itt az igazság '.' Hol van itt as a soksl emlegetett Krisztusi egyenlőség? fsak huszonnégy órára ereszthetném véremet át a ti ereitekhe, majd má- világ lenne itt egyszere. ElpnsstttlttS a föld kerekségéről minden hatalom és elfoglalná aa őt megillető helyet az egyéni szabadság. De ti türelmes s/.amarak vagytok mindannyian. Megadással rágódtok a bogáncsoo, viszitek a terhet rogyásig, és mert minden sátoros Ünnepen jó.l i- laktok: még azt is elhitetitek magatokkal, hogy boldogok vagytok. Szegény bolondok, ti ! Hajós Pista kirázta tollát, letette: az Itatópapirt Végig simította írásán, a/után elégülten hajtogatta Ossza az iratokat. — Hála Itennek 1 ezzel is végeztem. Arcát boldogsággal aranyozta he a jól végezett munka tudata. Gárdos Pali szónoklatából csak alig hallott valamit. Már megszokta a lármái anarki-tát ; mert e-ak Igy nevezték a hivatalban. Mfg az szónokolt, ő rendesen elvégeste dolgát. (iárdos Pali most oda állott társa író-asz tala elé és gunyOS arccal nézett annak megelégedéstől ragyogó szemeibe. — Persze, most boldog vagy ugye.' — Amilyen e-ak egy megelégedett ember lehet. — Szerencséden ' Mint családos ember, [gy beszélsz? Hisz' ti családos irodatisstek valamenynvien nyomorogtok. Nekem a/t ne mondd, bog] ebből a esekélv ii/.eié-boi megélhettek. A/ esak ine-e, hazugság! En magam \.i_'\ok, és esak nagy Üggyel-bajjal tudom Agy beosztani, hogy mindenre jusson. Ii- ti, mint családos emberek, tudnátok belob- megélni negyed-őtödmagatokkaP Ilyet nekem ne meséljen senki. Ea a Bsetés <--ak valamivel jobb a koldus-alamizsnánálj de semmieaetre sem több; un-rl ba koldulnátok, okvetlenül többet szednétek