Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901
1901-12-08
A helyi érdekű vaaut tényleges építési és Qzletberendesési költsége 7,400.000 koronában, vagyis pályakilométerenkinl 80.610 koronában állapíttatnék meg, mely tökéből forgalmi aukösök beszerz esésére 460.000 korona fordítandó, tartalék* alap képzésére pedig 120.000 korona lesz kihaaitandó. Ezen ut(')lil)i öaaacgek levonásával tehát a tulajdunképeui » : |»ítköltségek 6,820.000 koronára, vagyia pályakilométerenkinl kereken '4.300 koronára tehetők. A költségek esen mérvét indokolják, li"gy • négy csatlakozó állomás legszükségesebb él a pályatulajdonos vasutaknak, neveseteaen a w. kir. államvasutaknak és a oa. kir. aaab. déli vaspál vatársaságnak késspénzben rendelkezésére bocsátandó kibővítési és átalakítási költségei már maguk 128.400 koronára ragnak, valamint, bogy a osntlakoző állomások uj vágánysata • • helyi érdekű vaaut pályája 300—800 méter hosszúságban a beárazástól számitva, Pápa és Bánhida állomásokon a m. kir. államvasutakon alkalmazott I-sö rendű vaauti felépitménynyel, Kisbér állomáson pedig a déli vaspálya székeefehérvár-ujszőnyi vonalán alkalmazott nehezebb felépítményi rendszernek megfelelően létesítendők, továbbá, bogy a kisajátítási költségek is magasabbak a szokottnál, miután a pálya osaknem kizárólag belterjeaebb mezőgazdasági művelés alatt álló területeken halad át, melyeknek értéke a kötött birtoknak az átszelt vidéken túlnyomó volta következtében absolute is magas. Befolyásolta ezen kivöl a költségek mérvét aa állomások nagy száma, valamint az a körülmény is, bogy a pálya azon részein, melyek belyenkinf mocsaras rétterületekre esnek, a töltések biztosítása és számos műtárgynak előállítása Válik szükségessé. A 7, 100000 koronányi tényleges építési é- üzletberendezési tőke •">.">' ,,-a vagyis 2,590.000 korona erejéig törzsrészvények, 65*/»-a vagyia 4, 810.000 korona erejéig pedig '>-<<> maximális osztalékra jogosító elsőbbségi részvények I -át \ 2,590.000 koronányi törzsrészvénytőke Komárom vármegye részéről 160.000 korona az érdekelt s Bl 1**0: XXXI. !.-<•/.. 7. 5; ti értelmében boazájárulásrs kötelezett állami és alapítványi uradalmak, nevezetesen a ki.-tn'ii állami méiiesbirtok és a puszta-pátkai vallásalapitványi aradal részéről pedig II », illetve 10.000 koronányi, mindösszesen tehát 1,368.000 koronányi hozzájárulás biztosíttatott, 96.000 korona névértékű törzsrészvényt pedig engedélyt kérő maga jegyzet t. A helyi érdekű vasul kiépültének biztosítása é's a törzarészvénytőkénél mutatkozó hiány meg szüntetése rzéljából az 1888. évi IV. t.-oz. 1. éa 7. §§-ai alapján a következő állami hozzájárulások helyestettek kilátásba, megfelelő névértékű törzsrészvények ellenében : a) postaszállítási átalányképen a postás/állítás tényleges megkezdésétől, illetve B vaaut megnyitásától számított 50 éven át fizetendő 23.000 korona, 160.000 korona tőkeértékben ; l>> a helyi érdekű vasutak segélyezésé re szolgáló költségvetési külön adománybői aa építés Imegkezdésétől számított 50 éven át fizetendő évi 33.800 koronányi járadék 666.000 korona tőkeértékben oly kikeltessél, bogy e hozzájárulás a költségvetési adomány állásához képest esetleg nagyobb részletekben rövidebb idő alatt vagy egyszerre egy összegben is kifizethető lesz. Kzen állami hozzájárulások a ténylegea tőke 6-22, illelve ;»",„ át teszik, i így az 1888. évi IV. törvényezikkben megállapított maximális 10—10 •nyi segélyezéa mérvén jóval alul maradnak, amennyiben együttvéve (I5 , 22»/.) is alig haladják meg a mindkét ozimen nyújtható állami segélynek, a 20*/o~nsk három negyedét. A helyi érdekű vasul üzletének kezelését a szabványszerződés alapján a m. kir. államvastak vennék át. Egyebekben az engedélyezéa teltétidei megegyeznek a helyi érdekű vasutakkal szemben kikötni szokott engedélyezési, épité-i és üzletberendezési teltételekkel Midőn még tisztelettel felemlíteném, hogy .Mamii Gyula, Hoffmann Sándor é- Quittner Vilmos társvállalkozók, a kikre Melezer (iéza előmunkálati engedélyes az ezen engedély alapján szerxetl os-zrs jogait éa elvállalt kötelezettségeit átruházta a HJÖ.00Ü koronában megszabott engedélyezési biztosítékot, a budapesti központi állampénztárba beszolgáltatván, a vasútnak a fentebb előadott |e|téte|e|; mellett leendő megépítésére i's üzletére kötelezettséget vállaltak éa bogy a pápabánhidai helyi érdekű vasút, miután általa a magyar királyi államvasutak budapest-győri vonala a győrs/.oinbathel vi vonallal, illetve a OS, és kir. szab. déli vasút komarom-székesfehérvári vonalával és • győr-veazprém-dombovári h. é. vasútvonallal nyerne összeköttetést, aa 1881». évi XXXI. és aa lsss. évi IV-ik törvényezikkek l-aő |-eí értelmében csak a törvényhozás felhatalmazáaa alapján engedélyezhető, ennek a helyi érdekű gőzmozdonyű vasútnak engedélyezéséről szóló törvényjavaslatot azzal a kéréssel van szerenesé'in a tisztelt 1 lázhoz. benyújtani, hogy a/t tárgyalás aki venni, a vasútnak fentebb tisztelettel ősmeretétett közgazdatági fontosságára való tekintettel elfogadni a hasonló czélból a főrendiházhoz átküldeni méltóztassék, Egyúttal van szerencsém a tisztelt Háznak bejelenteni, hogy miután a még ma is folyton tartó általános közgazdasági és vállaalkozási pangáa közepette egy oly nagyobb közmunkának mielőbbi megkezdése, a minő egy kereken 92 kilométeres vasút építése, nemcsak a vasútvonal által átszelt két vármegye, hanem a többi országrészek napszámos-lakosságának foglalkoztatása érdekében is parancsoló szükséget képezett, a helyi érdekeltség és a/, engedélyt kérők egyértelmű kérelmére a minisztertanács h< izzájáruláaával megengedtem, bogy a vasút földmunkálatai még a jelen törvényjavaslatnak hosszabb időit igénylői törvényerőre emelkedés előtt, de a tervezők Baját felelősségére, illetve esetleges kárára f-s veszélyére, a magánjogok sérelmének kizára'sá»al megkezdhetők legyenek. Hegedűs Sándor kerfwkcdelemSgY] in. kir. ii>iui-/t.*r. Varmegyei közgyűlés. — Veszprém, 1901. decz. *_'. — Vármegyénk tőrvényhatósági bizottsága f. bó 2-án és a következő napokon tattolta meg ez évi rendes téli közgyűlését, dr. Ftnyotstat Ferencz fű ispán elnöklete alatt. A gyűlési megelőző napon délután • > órától i-ig az államiéi választmány ülésezett a főispán, mint ebeik Vezetése mellett, a tagok élénk lé-z. vét e|é vei, előkészítvén a közgyűlés tárgyait. Bár a közgyűlésre, a téli, komor idő miatt sok bizottsági tag nem jött öaase, a gyűlés mégis elé-g népes volt. Ott láttuk többek közt: Zieht) Frigyes grófot, dr. Oodrtf éa Andre orsz. képvisel ket; Pápa e- vidékéről: Ihdtz Lajost, dr. Antal Gézát i . i ! IIa valahol, ugy ez. ünnepélyen is tapasi ai haltuk, hogy az ..érdem nem marad jutalniazutlanul." Ea ünnep tanúbizonysága volt annak az elismerésnek, melytyel csak az igazi tanítói erényeknek, a valódi negy-ágnak adózik a/, emberek osztatlan Az üdvözlő hódoló beszédek, amelyekben az. ünnep-ég alkalmával gyönyörködhettünk: a szónokié szereti i é- lisz.telet, barátság éa bála valódi gyöngyalkotásai. A remi k beszédek és az. ékasasavu jubiláns köszönő szavai, a hálaéreaelem e kiválóan megható s fenséges kifejezői már elhangzottak, a tisztelgők távoztak . .. de azzal az édes tudattal, hogy a városnak még mindig megmaradt a tisztes polgár, ki Este s órakor a ..< .i iir--»/,álloda nagy termében bankett volt. A fehér asztal körül gyűllek össze mindazok, kik e-ak -zeréi tehették. Képviselve volt olt városunk társadalmának minden rétege, megfelelő képel nyújtván annak a köztiszteletnek, melyei Varga József majának kiérdemelni tudott. Akik tanúi voltak a délelőtti éa Ssti ünnep ségeknek, elmondhatják, hogy nem igen voll még Pápán megható jelenetekben oly gazdag ünnepély. Kutassuk-e, feszegessük-e, hogy mi Inspirálta a tisslelgőket, hogy egj érzéstől lelkeaülve oly fényesen ünnepeljék a jubileumot '.'.. . Mi egyéb, mini a kartárai, baráti szeletel, a lisztelet, a ragSSskodál ? ! — Igaz — de az cl-ö impulzual a nagyszabású ünnepel te téahes, a szeretet é- tiszteiéi a megható megnyilatkoaáaáboa mégis a szűkebb körben veti karlár-ak. a kath. tanítók adták, kik MUMeak a /öld, hanem a fehér asztalnál is rendezett óvátiókat olv -/éjien előkészítették. A banketten elejétől végig lg, boldog c-aládia- hangulat uralkodott, Fesztelen társalgás, vidám nrczkifejesések, ünneplő hangulat - mindezek felett örömteli kedély pompás keretet képestek az e-ti ünneplés e szerény, de megragadó képéhez. Mi sem természetesebb, mini bogy a felköszöntök hossza aora a kedélyes, családi ssinesetel öltő vaeaora folyamán mihamarább kezdetéi vette. Elsőnek l\ii-;t Jenő plébános, iakolaaséki elnök szólalt fel. Felköszöntötte az ünnepeltet, mint olyant, ki évek hossza -órán át hivatásának a legpedánsabb következetességgel mindig hiven, lelkiismeretesen es folyton egyenlő, dicséretes eredményuyel tudott meg* felelni. Beszédében megemlékezett vármegyénk közszeretetben örvendő, népszerű főiapánjárói is, ki *• napon ülte ttévflnnépét, Itália .1/ il: József igazgató-tanító mondott a ssónoklati szlavónul teljes magaslatán álló gyönyörű tósztot, melyet, ha i hetnők, egész terjedelmében kellene közölnünk. Felköszöntötte Varga Józsefei mint voll tanító* .iát. mini későbbi kollegáját, mini volt igaagatóját, I mint voll elődjét. Az alkalmak o tár basából oly -/ép pohárkÖSSŐntő kerüli ki, amilyenben ritkán van részünk. Da jól van ez igy! A/, he./.éljen mindig legISebben, ki az illetőhöz legközelebb áll. Városunk derek polgári tere, Mészáron Károly emelkedett ezután szólásra. „A l.u-adaloin manapság úgymond oly -okát kiváu mindenkitől,
