Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901
1901-10-20
Ii:m, minden nap, minden alkalommal, hogy a jövő nemzedék minden idealizmusával csüngjön a múlton. ESmlékezzünk régiekről : kulturmissziő </. és ;i tanár és tanító, ki növendékei előtt nem emlékszik régiekről, kötelességél rosszul teljesiti. A pápai ev. ref. fóisk. könyvtárának katalógusa és rövid története. (Készítette Bona» István könyvtárnok. Pápa, 1901. A f• »iskolai könyvnyomda betűivel Kis Tivadar. Nagy 8*. "•'<- l.i Ily ősim alatt vaskos kötetben jelent inog a pápai ev. ref. föiakola könyvtárának katalógusa, amely 7.">2 oldalon 12508 mflröl, 24078 kötetben, 2288 drb. metazetgyfijteményről, 8000 drb. eremgyűjtemény röl, 300 drb. oklevélről ssámol be, mely utóbbiak még Kun László idejéből is találhatok. E kiváló szakértelemmel és hangyaszorgalommal készült mű Borsot István ret'. főgimnáziumi tanár könyvtérnoksága alatt kezdett készülni, kinek s Magyar Nemzeti Múzeumnál két éven keresztül alkalma volt egy nagy könyvtár szakszerű vezetéséi tanulmányozni. Az ott tanult rendszert itt is meghonositotts • nemcsak ss ország ezen egyik legnagyobb és legrégibb könyvtárát rendezte igy, hanem a katalógus megírásával könnyen hozzáférhetővé tette mások számára is. \. katalógus megjelenését s Dunántúli Ev. Ref. Egyházkerület tette lehetővé, melv áldozatot nem kiméivé igyekezett a rendezéssel és a mű kiadásával a/, egyházkerület közkincsét, a hires főiskolai könyvtárt modern színvonalra emelve a tudományos világnak bemutatni. Valóban méltó is volt erre a könyvtár, mert olv értékes okiratok, eodexek stb. vannak benne összegyűjtve, hogv ss oknyomozó történet sokat meríthet kelőié. Ujabban psdig, mióta a könyvtár dotatiója 2000 kor., a különböző szakokból oly hatalma- kótet könyvekkel gyarapodott, amelyek némelyike még egyetemi vagy az akadémiai könyvtárban sem található. Érdekes ennek B régi és hires könyvtárnak a története, amely • munka eleién becses kntforrások alapján van megírva. A főiskola keletkezése csaknem egyidejű ugyan s reformatioval, mert már 1531-ben megnyílt, azonban a könytár esak későbben keletkezett; bogy mikor, arra nehéz telelni, azonban irott bizonyítékok tanúsága szerint 1637-ben már említés tétetik róla, ugy hogv harmad félszál esztendővel ezelőtt már léteznie kellett. 1660bau már külön helysége volt a könyvtárnak, mert a pápai ref. egyház történetében — akinek tulajdona volt ekkor még az iskola — ezen időtől már könyvesház van említve. Mint az iskola, a könyvtár il sok veszedelmen ment keresztül a vallási üldözések miatt. 1752-ben Adász-Tevetre hurezolkodott sz iskolával együtt éa itt volt 80 évi;;, amikor az iskola vis-zakőltőztetéaével a könyveket is vissza lehetett hozni. Ezen időtől fogva már roham «sau növekedik a könyvtár. A protestáns áldozatkészség ugyanis nemcsak pénzzel, hanem könyvekkel is segítette. Kezdettől fogva is, de főleg visszaköltözése után érdekes és értékes könyvek kerültek birtokába. Az akadémiai dissertatiókon kivül, melyeket a pápai főiskolából külföldi egyetemekre távozott hálás tanítványok még a X \" 11 -ik -zázad elejétől kezdve küldözgettek, Apáczai Csere dános értéke, munkáját is kapta 1654-ben magától Apátzsitól hálás sorok kíséretében Btb. Veresrasrty Mihály, ki 1652-ben a főiskola növendéke volt, msjd pápai, később győri lelkész. egész könyvtárát a főiskolai könyvtárnak hagyta. 1796-ban pedig Chernél György kapitány szintén egész könyvtárát ajándékozta az iskolának, amely gyűjtemény igen nagy értékű. Ugysncsak <> Htm» frtol hagyományozott a könyvtárnak. Nsgy vészedéin fenyegette B könyvtárt il franczia háborúk alatt 1809-ben. I'.kkor ugyanis a franczják két óra hosszáig szabadon raboltak. Megtámadták a kollégiumot is é< a aeaiori kasszából a elvivén a pénzt, már a könyvtárba akartak nyomulni, mikor is az akkori lelkész professof Márton István kérésére a franezia tiszt katonáit a könvtár kirabolásától eltiltotta. A régi följegyzések nyomán megállapítható, hogy 1806-tÓl kezdve rendes évi segélve volt a könyvtárnak, inert ekkor 188 rh. forint volt a bevétele és 58 rh. forint a kiadása. 1807-ben 90 rh. titéri hozattak könyveket .1808-ban már (d van rendelve, hogy a lubsoríbálók lakik az akadémiára vétettek fel) - t'rtot tizedének a könyvtár számára Ezen időtől kezdve 1850 január 2-ig aegéd-kőnyvtárnok is volt, aki a rendes napi teendőkőn kivül a könyvtár pénzét késelte és a számadásokat vezette. Köuytár-igazgató valamelyik professzor volt, 1850 tői kezdve azonban ez S hivatal megszűnt i azóta a főiskola valamelyik tanára tanuló-ifjak segítségével végzi a könyvtárnoki tisztet. A könyvtárra a XlX-ik század elejétől kezdve nagyobb és nagyobb összegeket fordítanak. Az 1828/29-ík i-k. évben például 157 frtot Ezen gernek sem volt szüksége arra, amit a muszkáktól kapott, Huszonöt kancsukát vertek rá, mintán lábbelijétől és felső ruháitól megfosztották. Igv dekolitérozvs útnak bocsátják. Ment is a jéi «".reo; egyenesen a víznek. De nem ám azért, hogv elölje magát; sem pedig, bogy igyék, t. i. vizet. I >h dehogv. Az a \i/ egy patakocska volt, mely a grófi kastély felé igyekezett, hol ő mint házi orvos szokott működni, tartlizni éa pipázni. Nohát a patak mentében sétálva eljutott a kastélyig, illetve a kastély udvarára, hol i- eltógott egy inast, kire dühösen rákiáltott, hogy mondja a grófnak, miként őneki azonnal küldjön le egy vithnycdivel megtöltött pipát, inert (i tűidig fÖl nem megy, mig pipát nem kap a -zajába, őneki pipa nélkül száraz földön nem mozog a lába. Az inas persze a tépett, sáros, véres, rongyos alsó gúnyában nőm isUMItS tel a házi orvost, mit bis 1 elhihetünk neki, ha még hozzá teszem, hogy szakálla egészen s egyik bajsza félig szemöldökével <_'\etemben lepörkölődötl a fäSt/ÜrdoOSH, mint ö szokta a Iosouczi tűzvészt nevezni. 'landein, az lett a dolog vége, hogy 6' küldte az inast a grófhoz befelé, őtet pedig az inas egész ember.-éggel kezdte lökődni kifele. Szercne-ére a nagy petékre a gróf is figyelmes lett s kijött az erkélyre - kérd.- ina.-át, hogy miféle rongyos ember, az, kivel oly nagy hadakozása van s mit akar tőle. A/, ina- megmondta, bogy biz ez a tisztességes, részeg armer reisender Sgy dohány nyal töltött pipál kér. Pipát' szólt s gróf. Hadd lásaam azt az embert! Hiszen az az Öreg orvos ur. Miért nem szólt, hogy kicsoda I mi lelte ! ..Mert nem kérdeztek meg s pipát sem adtak," felelt a jó öreg I.ane/inger bácsi. Mikol ő -zerinte ezen a kis kúrán átesett, már özvegy voli. Neje első gyermekével együtt meghalt. Eredeti volt házassága is. Mindig biztatták, hogy nősüljön, de hiába. Csak a/.t hajtotta mindig, az lehetetlen, miután ö egv férjhez ineiidö dámát ismer csupán, de a/.t sem veheti el, mert kártya lapra van festve. Egyszer aztán nagyon biztatták s borközi állapotban megígérte, hogy megnősül. Ea ime mit tett ? Felment Pestre. <»ti oda plántálta magát a láaozhid egyik osslopáhos a/.on keserves elhatározással, hogy megkéri az első hölgy kezét, ki a hidon mellette legelőször elhalad. Meg is tette. Szerencséje volt (de nem csallóközi i. Az apja szomszédjának a lánva volt, ki inellete elhaladt, - aki egykoron, a boldog gyermekkorban, együtt játszott vele. A lány hozzáment s (> elvetto. Kgvik sem bánta meg. De LosODOS városa sokáig emlegette a jó l.anezinger báe-it. időben alakult meg a könyvtár jelenlegi törzse. Legnagyobb éa legértékesebb hagyományok voltak a könyvtál számára Kszay Gábor, Tóth Ferencs püspök ajándéka, utóbbi 800 kötetből. Kerkáp oly Károly 1583 darabból álló könyvtárát hagyta a könyvtárnak külön szép szekrényben, mely ma is külön őriztetik. Szilágyi József, a nemrég elhunyt főgímn. igazgató, 460 kötetből álló könyvtárát ajándékozta a főiskolai könyvtárnak. l s .>7-b-n a könyvtár az akkor épült uj kollégium helységébe költözött. Utoljára 1899 nyarán költözött a főiskola 1898-ban épített szárnyába, a földszinti helyiségbe, mely a Jóksí-UtCZZ felől van. A tulajdonkénem szakszerű rendezés Tóth Dániel könyvtárnokságs alatt kesdődötl a Borsos István jelenlegi könyvtárnok fejeste be. Könyvtárnokok voltak: Járdánhásy <;.ibor 1785- 1786, Győrfalvai Caépáu Jánoa 1 •**> —1 "'.'•>, Márton István 1790—1804, Tóth Ferenci 1804—1817, Matton I-t ván ISIT —1831, Edelényi Sándor 1831—1834, Stettner Zádor György 1834 — 1848, Széky Béla 1848—1853, Kerkápoly Károly 1853—1868, Rózsa István 1868—1877, Tóth Dániel 1877—1897, r>orso< 1-tváu 1897-től kezdve. Könyvtári alapítványokat tettek a már említett Chernél Sámuelen kivül gr. Teleki Sámuel 1810-ben 100 frt,, Vitéz József 1817-ben 2000 frt., Szatmáry Mihály 1826-ban 112"> frt., Pázmándy József 13 frt., Tsnnlók által gyűjtött összeg 262*33 frt.. A könyvtárai illető régi össsag 687 forint. Nagyobb mennyiségű vagy értékesebb könyvekkel gyarapították a könyvtárt a már emiitetteken kivül: Iletesi István tanító 1805-ben, Kis Jánoa a XlX-ik azátad első éviben, ösv. Gólon Istvánná, Sátor Judith 1808 ban, Torkos Jakab szuperintendens lSl.'l-ban, Szikszav .József hajmáskéri lelkésa 1816-ban, Ssalay Mihály szentgáli nótárius 1817-ben, Pázmándy Sámuel földbirtokos 1818-ban, Tőrök Pál dudari prédikátor l s 2">-ben, Kovács József halssi prédikátor 1825-ben, Zsoldos János vessprémmegyei főorvos a mult század .">H-a-< éveiben, Arany József esperes, Deáky Gedeon 1835-ben, Hodosi Karácsonyi Antal és Lázár testvérek, Sárközi József, a töiskola volt gondnoka 1863-ban, Zádor György, Királyfoldi Sándor 1875-ben, Csapó Ödön csajági tanító 1899-ben. Evenkénl gyarapítja a könyvtári a főrindehás és képviselőhéa irodája, a kultusiminiaiterium és dr. Darányi Ignác/, földmivelésügyi miniszter. A könyvtár évi dotatiója 1898 óta 2000 korona. 1840-től 1899. év végéig a könyvtár össsoa kiadása 53821 korona 92 fillér volt, amely legnagyobb részben könyvek szerzésére és bekötésére fordíttatott. Ebből látható, mily sokat áldozott a könyvtárra a fentarté testület is, ugy hogy e könyvtár jelenlegi ériékét hozzá értő «zakemberek mintegy 150 ezer koronára becsülik. Egáss VBgyon tehát ez, még pedig anyagi vagyonnál többet érő, mert e közkincsben ezrek és ezrek osztoztak eddig is, ezután is. A tudománynak, a szabad kutatásnak és g lolkodásnak és a hazafitágnak oltárára tehát s/.ép áldozatot hozott a Dunántúli lót'. Kgy házkerület, hogy e hatalmas könyvtárt széji dotStiőval is ellátván, a nagy közönséget e könyv kiadatásával megismerteti a könyvtárral a megbecsülhetetlen, gondos, fáradságos és nagy szakértelemre valló munkát végzeit Borsos I-t ván jelenlegi könyvtárnok, ki e katalógust elkészítette. >|, i. IRODALOM. A Dunántúl klasszikusai. II. Viraig Benedek. Az úttörők verstaai kézi könyveikben példákkal bizonyították be, hogv a magvar nvelv ép oly alkalma- a/, időmértékea verselésre, mint ai 6-klassasikua nyelvek. Költői tehetség kellett csak hozzá.
