Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901
1901-10-13
látogatások, vágj pedig • röfid Ideig tartó h vágat árt 11 80l-ik tanévről van imrencaén betegségek tartatiák meg telje* pontossággal «« vea»*»i4mvá>megyel népoktatási állapotot Illetve a következőket |alenteDÍ; megjegyezve, bogy sí ax nj díjszabást n felekkel. Ónként értheti, hogy a hosszabb Miig: tartó betegségeknél egyik fél sem fog :i díjszabáshoz abszolút pontosággal ragaszkodni. Legtöbbet Regit az uj dijszabás ;i vidéki orvosokon; egy részről azért, meri látják, bogy végre fl velük is törődnek, más részről pedig s közönség egy DSgy része egy eléggé elterjedi betegségből gyógyul ki orvos nélkül, hogy t. i. csupán humánus gondolkodásból az orvos sem élhet meg. Az orvosnak is elvégre élnie i< kell és ezután csak nagyobb törekvéssel • • gyarapodás tehát a magvai- ik Márnában mutatzosti teljesítheti felelőséggel teljes kötelességét, i(u$ meri tudja, hogy az örökösen hangoztatott humanitása miatt nem kell esztendőkig kunyorálnia munkássága jutalmát. A k<*»zönség pedig- szívesen honorálja majd azt, nki :iz egészségét adja neki vissza. Az új rendnek mindkét félre csak jó hatása lebet. aduinkat, mint ai előbbi 9 évben, Agy ea Idén ia okmányaserfien, vagyii a tankötelesek, iskolába járók, iskolainulasztók egyénenkénti kimutatásaiból, :i tinótok isemélyi okmányaiból éi réssben saját helysaini felvételemből állítottam össze. /. .-1 tankötéUstkröl, \ assprémvármegye összes 6 -15 éves taukötele-•-iíi«'k száma 40.1.'!.*», vagvi- 1 ."2-vel több, mint Bl előző évben; ezekből ti 12 éves vau 88.148 SS 13—15 éves 11.987j nemre: fin 80.888, leány l'.'.lMT; vallás szerint r. kutli. 27.448,ev. ref. 6859, ág. b. evang: 4,ir> s ( unit.: 4, izraelita: 1.660, nyelv szerint magyar van ."iti. 160, német .'!..">'.'< tót ..*.">, tankötelessel. 2. Az iskolába járókról, Elemi iskolába iárő 27.034, általános isméüöbe B tuer Antalról, az ugodi kerület országgyöléai képviselőjéről, egyik veszprémi lapban azt olvastuk, mintha nála összeférhetetlenségi ecet forogna lenn s mandátumáról !>• kellene neki mondania. Megnyugtathatjuk Baner Antal urnák ugy j'i, mint rosz barátait, hogy az egész össaeférhetlenségi eset osak mess. Sokkal i- okosabb Hauer Antal ur, mint-ein magát kitegye egv választás minden izgalmainak Csupán azért, hogy rövid idő" letelte után vagy lemondjon a mandátumról, vagy pedig megsemmisíttetni engedje. Yáriuk csak meg az igazolási eljárást, s akkor majd kitűnik, maradhat-e l>aii"r Antal képviselő, vagy nem. Tanfelügyelői jelentés az 1901. e\ szeptember haváról. ti 24*-, gazdaságiba 3.407, iparostanonez-iakolába888, alsó fokú kereskedőibe 119, polgári iskolába járt *-2 s , (: köztük ;Y.t2 leánv: a felső kereskedelmi ós .'> középiskolái).! járt 9—15 éve- tiT."), ös-ze.-en járt • i 15 éves tanköteles 39.190, vagyis a tankötelesek 96.63*/.-ka, mig aa oraságos átlag 80.67*/,. Az előző évihez viszonyítva, az emelkedés 8*61 -/á/alék, miáltal vármegyénk iskolázás tekintetében .sínét, ét ' íl i pedig jóval előre iivoinult a kitűnők sorában, eset I ' * Nem jár iskolába 936 tanköteles, mely csekély esám ii/t mutatja, hogy iskolába szorító eljárásunk már a pusztákon is érvényesülj különben a pusztai birtokosok már alig kapnak államiéi jóra való cselédet és hére-t, ha gyermekeik iskolába járása lehető vé téve ninea, amely körülmény a köznépben fölébredt művelődési igénynek dicsérendő jellemvonásairól tesz. tanúságot. Vallás szerint jár iskolába r. kath. 26.594, ev. ref. 6811, ág, hitv. evang. 4.148, unit. 1, izrael, 1. 642, nyelvre magyar35.300, német ">.f>74 és tőt .'»2.», nem szerint járt: liu. 20.692, leány 18 507. Az iskolába járok száma tehát, kivéve a kézépiakolákél minden i-kola nemnél nagyban emelkedett, ami örvendetes jelenség. Veszprém vármegye kir. tanfelügyelője a közigazgatási bizottság t'. hó 3.-án tartott ülésén terjesztette be szeptember havi jelentését, melyet az alábbiakban teljes szövegében közlünk. A folyó évi augusztus bó '.\\.-én közigazgatásilag ... Ai iskolaiaulasztókról, A félnapi igazolatlan mulasztási esetek száma volt 77.302, ebből pénzbírsággal büntetve 4732; a bírság-értékből befolyt 2399 korona ; a mulasztási esetek száma ez idén 1.". 1 .Vl-inal több, mint az eh'f/.íj évben, mely többlet BSSsOask a tényleg iskolába járóknak is 1440 szám többletében, hanem a mulasztási esetek gondos számba vét lében leli magyarázatát. /. -1; ifkólákról. A vármegye területén volt 810 iakola, egygyel több, mint tavaly ; és pedig állami 7, községi 13, r. kath 161, ev. ret. 70, ág. hitv. ev. 43, izr. 13, magán .'i; fokozatra: elemi 303, polgári 7, azonkívül 1 telsö kereskedelmi, ."> iparos-, '2 kereskedőtanonc*- és Itt.'! gazdasági ismétlő-iskola: továbbá 1 állami tanítóképezde, 1 r. kath. tanitónő-képesde, van továb tanít laztatlan elemi '.Ki. több tanitós osztott pedig 47; az elemi iskola V. és VI. osztálya nem volt meg 1.'! egy tanitós iskolánál ; az ismétlő tanfolyam 8 iskolának kivételével, hol indokolni lehet a hiányzást, meg volt mindenütt. A 310 iskola 47"> tanterem, az az külön osztályból áll. Csupán fiuk által látogatott i-kola volt 8, esupán lányok által látogatót ll', a többi 290 vegyes. ~>. AM óvó'intizsttkrol. Számuk volt 25 ós pedig óvoda 12, állandó menedékhás 2, nyári menedékház 11. A menedékházak egy egyesületi és egy kath. kivételével mind köz-égiok ; óvoda van: községi 1, egyesületi 1, r. kath. I, izr. 1, magán 2. Ezeket látogatja 2620 kisded. 456-tal több, mint az előző évben ; ez intézetek évi fentartási költsége 22.2'.' >< koronára ingott ; itt is az előbbi évekhez képest a költség-többlat 1548 korona. A tanítókról. A 310 iskolában a tanítást 474 tanító teljesítette, köztük már e-ak 2 S a ne.u képesített ; polgári iskolában ">< működött, Az össaes 174 tanító közül s;i Bőtauitó, 20-esal több, mint tavaly. A magyar nyelvet an van vei vi, vagv szó- ós Írásbeli képességgel nem beszélő oszt tanító természetesen nincsen vármegyénkben, melyben különben a tankötelesek '.• 1" ,,-ót a magyar nyelvűek képesik. Csak egy-két oly német ajknak által látogatott iskolát találtam, ahol a népiskola tantárgyainak magvar nyelven való tanítási eredményével s tanulók magyarul beszedésével inni voltain megelégedve ; ám ezekben a többi közismereti tantárgy tanítási eredK , Erkel Ferencz, Zimay Láaaló, Reményi Ede, Mosonyi Mihály, Káldy Gyula, Habet Károly, Doppler Ferencs, Doppler Károly neveivel, kiknek neve elválaszthatatlanul van összeforrva ezen közeliéi történetével. Ekkor keletkeznek a/, első magyar dalegyesületek, melyeknek nyomában már agéaz külön férfikar-irodalmat találunk. Mátray (Rothkrepf) Gábor, Füredy Mihály, Bognár Ignáea és Bartalui István voltak a népdalok el-" összegyűjtői és kiadói. A magyar zene fellendülése korának ezen, már nagyobban lehullott, ragyogó esiUagal közül, a Bartalui István nevét akarom feleleveníteni, mint egyikét azoknak, kik a magyar zene X1N. századbeli úttörői voltak. Bartalui István erdélyi isármazáiu, i SzolnokDoboka vármegyében, Bálványos-Váralján született, 1821-ben, hol atyja ev. ref. Iclke-z volt. Kolozsvál it végezte tanulmányait, Imi jogot tanult, miközben szorgalmas látogatója volt a l!uz-it-ka György igazgatása alatt illó lenekonaarvatóriumnak, Esatán a Szilágy vármegyei Zsibón a \\ ssaelényi-családnál nevelősködött, A /.né\e! ezalatt is foglalkozott, <le 1846-ban Sgáassn a zenei pályára lép. it maga mondja, hogy ekkor, tehát 2ö éves korában kezdett zongorázni, miután eddigelé vadasakürtöt tanult. 1851-ben Budapestet válassza lakóhelyéül, innen indul művészi körútjára, mint zongoravirtuóz. —| Kközben folyton dolgo/.ik. Maga ekkor már a legaaélesebb műveltséggel bíró ember, valóságos polihisztor, ki mindenha tudott, ki mindenhez értett. Számol ezikke jelent meg az akkori lapokban, mindenütt s/éles látóköréről tevén tanUSágOt. Dolgozott az Arany Jánoa által izerkeestett, i 1860-ban megindul''. „Szépirodalmi l'igvelö"-he, majd az annak folytatását tevő „KoSZOrU*-ba, később a Salamon Ferenci .Budapesti Közlönyébe". Mindezeknek zenei birálöja volt. Munkásságával úttörője, kritikáival irányítója lett az akkori teneirodalomnak, Nagytarjedelmü irodalmi munkásságát legjobban bizonyítja az, hogv 1859 — 1884-ígi tehát 25 évre terjedő időkő/, alatt, kerek 27 lap számára dolgoaoU és munkálkodóit, rudasát é- munkásságát ismeri el a Kisfaludy-Társaság l a M. Ind. Akadémia, mikor amaz 1867-ben rendé- tagjává, emez pedig 1875-ben leveleső tagjává választja Bartalui Istvánt. Az 1867. Népoktatási törvény -1. illetőleg 106. |-S értelmében akkoriban állíttatnak 151 hazánkban az el-o állami tanitókőpzö-intézetek. 1869-ben a inagy. kőzokt. kormánynak, likernlt a jele.- tudóst a budai áll. tanitóképzo intézet számára tnegnvernie. Innen kezdve munkásságának javarésaét a hazai népoktatásügy szolgálatának szentelte. Mindannak, ami 1867 óta a népoktatási intézetek ének- é- zene tanításában történt, Bartalui látván a megindítója. Mint az Akadémia él H Kísfaludy-társaság tagja, a zene elméletének, történetének, s a magvar zene tudományos bírálatának el-ö képviselőjévé lett s s mondhatjuk talán, hogy maradi is mindvégig. Legkiválóbb műveinek megalkotásában azonban ellagadbatatlanul nagy réssök van az állami tanitó-kép/.őkliek, melyeknek érdekében legjelesebb elméleti munkáit irta. A . Vázlatok a zene történelméből* i l s 77), .A zene-költéssel elemei ás műformái," (1883) oaimfl nagv munkái mind azért jelentek meg, hogy a tanitóképző-iotéaeti zenetanárok kurzusának vezérfonalul izolgáljanak, hogy eaen alapon a képesdei tanárok ifjabb nemzedéke az ö megkezdett munkáját tovább építhesse. Ezek mellett jelennek meg egvéb önálló művei. Igy a „Magyar egyházak isertartáaoa énekei a XVI.— XVII. században* (1869), „Művészet és nemsetiség u , il*-7tó as „Adalékok" és „l'jabb adalékok a magyar zene történelméhez," |l ss 2) stb. Mind olyan munkálatok, melyek úttörők az ujra fejlődő magyar zene elméletének akkor bontakozó ebaosában, - melyek közül egyik-másik szegényes " irodalmunkban mai napigtan bt páratlan. Megemlítsen gyakorlati zener^úvait ? Számos munkája koziil elég lesz talán c-ak a legki valóbbakat. Ilyenek OSUpán zongorára: .Ábránd, Szeretlek én, egyetlen egy virágom CS. népdal lelett"; .Kinn dalok (' llan K. és I.agi K. helziugtórzi gyűjteménye dallamaiból - ; .Kis művé-z" , n ThökölÍ, Bercsényi nótái SS a RákÓCSy-indulÓ képletei," .Változatok." „Zrínyi lantja," stb. Ének ós zongorára : „Ej, haj! BS szomorkodj," é- a „ Körös-keo-keinéti emlék-. Kzeiikiviíl BBgyasáma iskola-füaets 4s technikai gyakorlatai, -zánitalan, OSUpán kéziratban maradt, sddhj kiadatlan elméleti ós gyakorlati művei. Magyar
