Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-09-22

PAPAI LAPOK l'.lOl. szeptember 89, szebbre ható munkásságot fejti ki ama csel elérésére, bogj a néptanító gyermekének boldogulása, ba tehetsége szorgalommal párosul, ne ütközzék legyőzhetetlen akadályokba. A vezetőség teljesen átérzi feladatának jelentőségét és mindent elkövet arra nézve, hogy igazságos mértékkel mérjenek mindenkinek, ki az Eötvös-alap segítségét igénybe veszi. Ha kizárólagosan erre a munkakörre szorítkoznék is a vezetőség, már érdemes volna arra. hogy a nagy közönség tőle telhetőleg segítse törekvéseiben, Pápa város néptanítói a napokban felekezeti különbség nélkül, közös akarattal elhatározták, hogy az Eötvös-alap áldásos működésének előmozdításához a maguk ré*széről oly módon járulnak, hogy SOO koronát tevő összeggel az alapító tagok soráha lépnek. Az eszme megvalósítására ugyancsak közösen több hangversenyt szándékoznak legközelebb rendezni, melyeknek tiszta jövedelmét ez összeg előteremtésére fordítanák. Örömmel adjuk Pápa város lelkes ós hazafias közönségének tudtára néptanítóink eme elhatározását és a szent ügy érdekélten hívjuk fel a szent ügy pártolására. I'i gye tömeges részvételével lehetővé e szándék megvalósulását avval a jóleső tudattal, hogy e fontos országos érdek előmozdításához Segítőkezet nyújtott annak a testületnek, mely szeretettel vezeti be gyermekeit n tudományok éa erkölcsök birodalmába, Pápa városa már told) ízben tett ékes tanúbizonyságot arról, hogy készséggel karolja fel a kultúrának s a jótékonyságnak ügyét. Adjon alkalmat most derék néptanítóinak, a kultúra e kiváló munkásainak, hogy ők is letehe.--ék az áldozatot ;i jótékonyság dicső oltárára. . . . . r ... n A pápai szabadelvű párt szervezkedése. Hetek, sut hónapok óta, orasagsserts tartanak már a képviselő-választási mozgalmak ; az általános mozgalom közepette esupán Pápán volt .minden csendes." A néma csendet, piros papirosra nyomott meghívók zavartak meg e bő 13-án. A piros papirosra nyomott megfaivó, • szabadelvű válasstó polgárokat, szeptember hó 15-rs szervezkedő értekezletre és képviselői jelölésre bivta össze. A mondott napon, délután 6 őrskor, a helybeli szabadelvű polgárok Igen tekintélyes része megjelent a < iritl'-szállő nagytermében I majdnem, teljesen megtöltötte a város legnagyobb termét. Kevéssel 6 óra után Sült Jóssef, kir. tanácsos, közjegyző megnyitván az értekezletet, bejelenté, bogy a szabadelvű párt tiszti kara és végrehajtó bizottsága, a Választóktól ezelőtt l\ évvel nyert megbízatását lejártnak tekinti 8 testületileg leimunl Felhívta ezután a jelenlevőiket az újra való szervezkedésre, nevezetesen pedig : elnök, al* I nökök s jegyzők és a végrehajtó bizottság tagjainak választására. E felbiváa következtében elnökké közfelkiáltással Sült .Józsefet választottak meg ; almikök lettek : P>ermüller Alajos, Baranyay Zsigmond, BotksJenő, Fisher Gyula, Galamb Jóssef, Hanauer Zoltán, dr. Hirsch Vilmos, Hajnóczky Béla, Karmos Zoltán, dr. Kövi József, Krausz József N.. dr. Koritschoner Lipót, dr. Reohnitz Kde, dr. Steiner József, dr. Szíveadi József. Jegyzőké lettek : dr. Here zog Man.., dr. Hoffner Sándor, dr. Kende Ádám, dr. Körös Endre. A végrehajtó bizottság tagjaivá ugyanazok választattak meg, kik az 1898. évben voltak. Felhatalmazta egyúttal a pártgyölés a tisztikart, hogy a végrehajtó bizottságot a szükséghez képest, uj tagokkal egészítse ki. Az elnöknek több Ízben éljenek és helyeslésekkel megszakított beszéde után Barthaloa István szólalt fel, ki szintén Hegedűs Lóránt jelölését ajánlotta. Harthalos szavai után a jelenvoltak egyhangúlag dr. Hegedűs Lórántot kiáltották ki a pápai szabadéivíipárt jelöltjének és megbízták az elnököt, hogy erről a jelöltet értesítse. Ezek után Baranyai Zsigmond indítványozta, hogy a jelölésről Széli Káli mán miniszterelnököt és Podmaniczky Frigyes bárót üdvözölje s párt mert olyan rakoncsátlaa Rak voltak a disoipulnasi. l'.áiita - .". est, mikor annyi gyönyörűséget okos a jó ebéd, meg a vacsora: vesződött hát velük, csittitgatta őket és verte a fejükbe a rendhagyó .látni" igéket. Esténkint át szokott menni egy-egy órácskára beszélgetni az ősz tani tóhoz, mosolvogva bőlingatoU az meg fejtegetéseire. — KI .ben a bágyadt egy formaságban és boldog jóllakásban folytak az ö napjai és amint este lomha egykedvűséggel ment át a tanitóékhoz, dehogy jutott volna SSSéke, hogy remegve várja ott egv lányka, akinek a szivében nemcsak a falusi doktor állapította meg a kórt, hanem beteg lett a szerelemtől is. Szeremley, a filozopter ott tartózkodásának a harmadik hetén egyszer künn kergette a két rakoocsátlan kölyket a tarlón, ek köz ben valahogy a kalapja mellé tüzi'itt egv buza-kabfast, s este mikor elbóbiskolva hallgatta a tanító kimksdásait a modernség fattyuhajtásai ellen, egvs/.erre csak reszkető hang Szólította meg : — Sseremley ur, kitől kapta azt a busa kalászt ? A derek, de álmos fiúnak egyszerre kiment a szeméből a/ álmatlanság a kérdésre. — Kaptam . kaptam . . . Dehogy kaptam' Így szedtem magam. Ks a remegő kis madárka boldogan sóhajl tott maga elé. — Hála Istennek: nem mástól kapta. Aztán félő határozottsággal mondta : kék magának ugy sem kell, adja nékem ! Szeremlei jó ember VÓlt, hát odaadta. Az ősz Umító azonban felhúzta kissé szemöldökét az ügyre. Mikor pedig másnap véletlenségből kezébe kerüli a leányka imakönyve és látta, hogv az ö liuzakalás/a le van abban préselve, akkor zzéd&Iésfélét kezdett érezni. Kezébe fogta a leányka ébenfűrtii tejét : — hdes leányom, miért kérted te el tegnap Bseremleytől e/t a buzakalászt? Majdem eltörött a mécses — Nem ss volt az édes atyáin. — A következő pillanatban kitört már belőle a zokogás, hogy hazudni is tudott ennek a fehérfejG embernek és fuldokolva lebegte: He ez Volt SSl Kdcs, • des atyám, engedd, hadd IserCSSOm öt addig a kis ideig, amig élek még. A/ öreg maga is majdnem sirva fakadt, de azért mégis rárivslkodott a leányra : — Micsoda istentelen beszéd ez, hogv : rövid ideig élsz'' Mi'.' A keserűség kispasztotta a hány könyeit \ — Tudom, bog] te a magad élete árán váltanál! meg az enyémet. Csak ne szólj hallottam ma, mit suttogtatok a szobában a doktorral! Azt és értesítse a jelölésről. Ezt az indítványt szintén egyhangúlag fogadták el. A gvüh's után az emiitett két üdvözlést azonnal útnak bocsátották s azokra a következő válaszok érkeztek ! r. Süli JÓMsef pártelnök untak apán. örömmel éa köszönettel fogadom • pápai szabadelvüpárl megalakulása alkalmából, annak megbízásából tett kijelentését, hogy törhetlenül ragaszkodnak zászlómhoz. Szeli halmán. II. Nagyságos Sült József ur, <t tzabadelvüpdri elnökének tt\>an. HegedÜS Loráutnak egyhangú lelkesedéssel tortént njbóli jelöltségét nagy örömmel vettük tudomásul; meleg üdvözletüket szívélyesen viszonozzuk. Podinaniczkv. |.úrl.'lri.ik. Beszámoló. Hegedfis Koránt, városunk országgyűlési képviselője, tegnap délután \ órakor tartotta beszámolóját a < intf szálló nagytermében. A beszámolóit inai számunkban egész terjedelmében közöljük. Tehetséges és munkás képviselőnknek mind nyájan ismerjük munkásságát; nemcsak városunk anyagi és szellemi jólétének volt kitartó emelője, de tevékeny I'es/.t vesz IS OlSZágOS ügvekben i-, s igy beszámolója nemcsak a múltnak egybefoglalása, de sokat ígérő foglaló a jövőre nézve. A beszámolón ott volt városunk színe-java. osztály- és valláskülönbség nélkül, mintegy doku mentáivá azt az örömteljes reményt, hogv Hegedűs Lóránt újra egyhangúan megválasztott képviselője lesz l'ápa vámsának. Részletesebb tudósitást lapunk más helyén költőnk. mondta a doktor, olyan beteg a szivein, hogy seomelyik órám sem biztos. Krre aztán kiviharzott az öregből is a zokogás. Mielőtt Szeremley ismét eljött volna, átment hozzá a görnyedt hátú öreg tanitó. Edei, öcsém uram. kérném ám én valamire. Tessék, bácsika, ezer örömmel szolgálatára állok. — Látja — és itt alig bírt makogni az OSB ember - az én leányom nagyon beteg. Halálos beteg Kehet, hogy egy hónap, de lehet hogy már egy nap múlva eltemetbem. — l>e kérem . . . — Nem lehet itt vigasztalni. Szent igaz. a/, amit mondtam Megmondta ina már a doktor. Hanem . . . Hanem . . Ks itt elborították egyszerre a könyek oiezáját, alig bírta a zokogástol elhagyni az ajkát a szói Kdes tiam . . . fiam . . . legyen . . . kissé figyelmes a szegény leáuynyal . . . Most már ez az éhes. bajuszos gyerek is tisztán látott. Néma tisztelettel szorította meg az öreg ember kezét. Ks ezután egymásután kerültek lepréselve I betegszivü leányka imakönyvébe, hol egy szekfii, Ind egy rózsa, de ezeket már nem kellett kérni Sseremley tői; talált az. mindig alkalmat reá, hogy valami kicsiséggel kedveskedjék. Augusztus vége felé remegve gondolt a beteg kis madárka arra, hogy az, aki oly kimondhatatlanul belopózta magát az ő szivecskéjébe, nemsokára itt hagyja őket