Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901
1901-09-15
I [uszonnyolczadik óv, 37. szám, 1901. szeptember 15. PÁPAI LAPOK I apa \;n-os hatóságnak es több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Kiadóhivatal; Goldberg Gyula papirkereskedése, Föté Előfizetések és hirdetési dl|ak a lap k i a d ó hivat a 1 á h Dl k 01 d a n d B k. IDegJelcnlk minden vasárnap Telefon-szám ; 41 A lap ara Bgéaa évra 12 kor., tv-lévre ti kor., nsgysd&vrs .'i kor. l'.^y»'» ;ii > 30 litt. Az uj iskolaév. az elvégzendő munkához. Ez igen helyes emelte mindkettői a lakúk Bzorgalma úgy mint anyagi tekintetben. Értessük .luli .:..M nőjjon a gyermekkel az a tu- szelle Alig v.-iti Blozófus, költő, író, gondolkodó ember, :iki a mai társadalom szellemi műveltségével, erkölcsi jellemével, munkájával éa emberszeretetéve] megelégednék. Minden igaz ember belátja, hogy társadalmunk alkotmánya félszeg, hogy az igy nem maradhat, hogy annak át kell alakulnia. Az erkölcsiség fogalma nem tiszta .- ebből ered :i társadalom minden ferdesége. Es milyen hatalmas a szellemi és az anyagi erkölcstelenség] Az emberi viszonyok, állapotok nem maradhatnak ig r v meg, azoknak meg kell változniok. El kell jönniök az Ibsen nemesebb alakjainak, akik a kultúrál tökéletesitik; el kell jönnie a Tolstoi bölcs emhei'szeretetének, — ha millió ellensége volna is. Sok idő fog eltelni, amíg megváltozik az elferdült világnézet; a túlságos optimizmus naivság volna, de azért meg fog változni, a jövő kultúrájának nem szabad a maihoz hasonlítania. De hogyan, mely eszközök által fog az einher metamorfo/álódui? Zola eszközei: <i tudomány, <i munka és a szeretet. Ezekkel kell köszörülni, csiszolni, gyógyitani. De hol és hogyan? Mindenütt éa mindenképen, de legeslegelső torban M* kolál dat, hogy ama láthatatlan, hatalmas, kifür- meg a tauulókkal a munka megmérhetetlen készhetetlen erő, az intéző Gondviselés nélkül czélunkat el nem érjük. Szép a vallásossági ha tisztán, nemesen él lelkünkben; esak magasztos lélek tudja a vallást agy felfogni, ahogy kell. Sajnos, ma az obscu- kül nem lehetünk értékét; értessük meg, hogy csak munka által lehetünk a haza, B nagy társadalom, az emberiség hasznos tagja s csak munka ehetünk igaz emberekké. Munka nélltek, nem tökéleteáltal rancia uralkodik a társadalomban, mely rut választó-falakat emel és vallási kasztokra sed hetünk. A munka és szeretet ápolják a tudoosztja az. emberiséget Tanítsa meg az is- mányt; ezek gazdagították a chemiát, psykola az ifjúságot arra, hogy a vallás nem chologiát, anatómiát, sociologiát stb. t. különítheti el az embereket, hogy igazán Flammarion és Madách szerint a tudomány vallásos rsak a valóhan művelt einher lehet, csak a nemes sziv, józan ész és szilárd akarat tudja a vallást felfogni lesz a jövő társadalom vezetője. 1 >e addig sokat kell haladnunk. Most sokan abban a a vallást felfogni: az előkelő téves hitben vannak, hogy az iskola nem embert a lelki nagygkg teszi, az. ilyennek Ehr O • pedig a szive mélyén van a vallás, — a eaig nevel, esak szara/, tudományt nyújt nem ugy van. A tudományt egészen szá gyámolító, istápoló, vigasztaló, mindenre r;iz módon átszármaztatni nem is lehet kész, szerető szeretet. Szeretet nélkül nem élet az élet. csak áldatlan tengődés: ahol igaz szeretet nincs, nincs derítő öröm. Tanítson meg az iskola szerelni, de szeretettel, benső meggyőződéssel. Csak a szerető einher hajlandó minden jóra ; akiben szeretet nincs, az rut önzést, haszonlesést, irigykedést, ármánykoliogv szaktárgyát, az a saját lelAmelyik tanár szereti a nem nyújthatja anélkil két is beleontse, hogy a tényeket refleksziókkal kisérje, hogy meggyőződését, saját lelkére Való hatását ne akarná a tanítványaira átruházni és ezekben lelkesedést kelteni. A jó tanár a lege)vontabb tudományt is meg tudja szerettetni, inert dást rejt a szivében, melyek folyton kárára mindig hat a növendék ked vannak önmagának és másnak, he a gonosz lélek nem törődik mással, lelkifurdalás nél"in; mert a műveltség legfőbb ténye- k ü | Bzerz j ,„,.,,. a „.j.;, jó| t :, t : t ferde uton. ZŐjét, a iiemes szivén és szilárd jellemen raflinériával ,• i maboldogságán. Kz alapuló tudást, csak az iskola adhatja meg. Csak akkor lesz az ember műveltté, ha a kultúra tényezői nőnek vele. Nemesebb munka senkinek sem jutott, mint a tanítással foglalkozóknak, [gaz, hogy nagyon nehéz a munkájuk, mert a növendék a szülői házból hozza az erkölcsiség alapját, ott szívja magába a szellemi baczillusokat: de azért csak küzdjön az iskola vaseszközök kel, a legnemesebb erőszakkal. ne engedjen a legsötétebb akadályoknak se; győzze meg a tanulót, hogy szeretet Vezeti, hogv a fejlődő lelket akarja a miaz- feladata. A munka mákiól megóvni s a tökéletesedés telé te- embernek; nki tut felni; győzze meg az éretlen itjut, hogy CSak a nemes sziv. az igaz lélek, a gazdag mai kor szelleme; aki máskép lesz. csak kivétel. Ezt irtsuk ki az ifjúságból minden má- előtt, irtsuk ki kérlelhetetlenül! Meg /rímeit nemesiti s akaratát kell vetni az ilyen jellemet szóval és lel tel ; az ifjúval meg kell utáltatni, hogy irtózzék korunk alantjáró szivtelenségétol. Öntsünk belé tiszta, nemes, önzetlen szeretelet, keltsünk lelkesedést henne a lelki fenség iráni s megvetettük az ifjtlhan a műveltség alapját. A szeretet édes testvére a munka, ennek megkedveltetése az iskola másik nagy az éltető eleme minden és szeret .dolgozni, az lasem tgra fog unatkozni, sohasem fog mulat- n;| j Vágyni, sohasem fogja magát Ott« szellem itjál az embert, az üresfejű honában rosszul érezni. A munkával haszPÖffeszkedést, a félszeg felfogást, a hazug nahm színlelést a műveltség nem türi. Egyenes társunkna és igaz iitnti kell járni, akkor min szorulunk a tettetősre. Minden iskolaév elején tanár és ifjúság a templomban kérik az Isten Begitségét önmagunknak, családunknak, emberhazánknak: fáradhatatlan munkával érjük el az eszmék diadalát, azzal teremtünk nagyot, felségeset. A hass sorsa polgárai munkásságától függ. — Nézzük csak a kicsi Hollandiát, BvájCZOt, hová Kedélyére, képzelő és itélő képességére, akaratára a így önkéntelenfii is fejleszti a jellemét. Csak azt tudjuk igazán, ami lelkünk Összes alap tehetségeit megragadta. Adjon az iskola minél több oly tudományt, mily az ifjú nemzedék értelmét élesíti s gazdagítja, érerősiti, szilárdítja. A tudás eszköz, is, czél is: nélküle a szellemünk üres. értelmünk selejtes és a jellen képzésnek BÍncs hathatósabb eszköze a tudománynál. Itt állunk az uj iskolaév küszöbén, a nemzet nevelői újra megkezdik magasztos munkájukat. Bár mindegyik azzal a jelszóval lépne szentélyébe, hogy: szeretet, munka és tudomány ne >i)n lelkeknek} bár mindegyiket áthatná az a meggyőződés, "íogy beteg, felszínes, félszeg társadalmunkDax át kell alakulnia, erkölcsének meg kell javulnia. A nagy átalakító munkálatok az iskolára várnak; az iskola Szeretete gVUrjfl a /.senge ifjúságot, a/ iskola hasson mindenféle eszközzel a szülőkre i-. A FERENCZ JÓZSEF KESERUUIZ az egyedül elismert kellemes izü tarnaésietés hnshnjtoszt»r =
