Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-08-04

1

1 uszoimyolczadik év. •31. szám. 1901., augusztus 4. PÁPAI LAPOK Papa \aros hatóságnak es töhh pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. • Kiadóhivatal; Qoldberg Gyula papirkereskedé se. K6té Előfizetések és hirdetési dijak A lap kiadóhivatalához küldendők. megjelenik minden vasárnap Telefon-szám : 41. A lap ara: Egész évre II kor., félévre 8 kor., negysáévrs 8 kor. K*ry«'ii ./am ár;t 30 tili. SZILÁGYI DEZSŐ. „Elltuni/t, vÍ8Stajöhetlenül, bár érette egész nemzet epedne Í8.

u A magyar parlament büszkesége, a gtudomány egyik legerősebb oszlopa, történelmünk uj korszakának vezérlő csillaga. Szilágyi Dezső, nincs többé. Teste a Kerepesi-úti temetőé, lelke a történelemé. Mélyen megrendülve, tehetetlenül állunk SZ isteni Gondviselés súlyos csapása ti B kétségbeejtő fájdalommal kérdezzük. Bzüiethetik-e még magyar, ki Szilágyi Dezsőt pótolhatná? Nem irt köteteket a jugtudományról, maga volt a tudás. Nem foglalkozott k izelebbröl a gondolkodás törvényeivel, de hatalmai szellemének produktumai mintái a philosophiailag kéjizett léleknek. Nem voll szüksége a szónoklat fegyverére, de ragyogó ékeeszólásával a legádázabb ellenét is lebilincselve. Nagy volt a tudásban: v volt a gyakorlati politikában ; nagy volt egyéni életéhen. Egy eszmének élt: a közügynek, a var nemzeti közügynek. Kz volt meszbató lelkének szülőanyja, irányitója, sitője, ez volt élete ezélja. Rendkívüli embereknek egyéni élete rendkívüli. Megvetette az ember egyéni buldog-ágának hagyományos eszközeit, hogy (•-/.liléjének élhessen. K/t tekintette családjának, ez volt gyermekr. Pályája az emelkedés utja, eszközei az önzetlenség forrásai. Tanult, tudott és tett s bámulatos tudásáf li egyenlő mértékű volt akaratereje. Szembeszállt a legnagyobba), hogy győzelemre vigye a legigazabbat. 1 udta, mikor mit és hogyan kell cselekedni. Törhetetlen luve a azabadelvüségnek, a szó legnemesebb érteimében s csodálatos tudásának legbiztosabb ut mutatása szerint. Keveset törődik apró dolgokkal, nagy eszmékért küzd nagyszerű eszközökkel, de ezek az eszmék messze, igen messze, a legcsekélyebb dologra is nagy fényt árasztanak. Az ő nevéhez fűződik a hirói és ügyészi szervezet messzeható újítása, a táblák és főügyészségek decentralizációja, a felügyelet rendezése, I birák képzése, a telekkönyvi betételek rendezése. Az 8 munkássága készítette elő a bűnvádi és polgári eljékáfl gyöke s újítását. Tetemes része Volt az egyházpolitikai törvények megalkotásában. O volt egyik legerősebb biztositéka BZ ujabban megindult azon áldásos munkának, mely a közélet javítását czélozza. Mit alkotott volna még a nagyok között is eme nagy férfiú, ha a Gondviselés továbbra is megajándékozta volna a magyar nemzetet áldásos életével ? I Vajon melyik nagyobb, u tájdalom, melyben egyenlően osztozik a nemzet minden tagja, avagy a veszteség, mely nemzetünket az ő halálával érte '.' Haló porai elköltöztek testi szemeink elől, de nagy szelleme, alkotásai örökké hirdetik a fájdalom és veszteség megmérhetetlen nagyságát, mclylycl a Mindenható e rendkívüli élet megszüntetésével a magyar nemzetet sújtotta. Sanol» Otto. Fogyasztási szövetkezet. Az állami tisztviselők fizetési javítást ezélző mozgalma, Pápán egy más eszmét is felszínre juttatott; ez eszme: fogyasztási szövetkezet létesitese. Az a silány javadalom, amivel az állami tisztviselők ellátva vannak, a lehetetlenség mellék jövedelem szerezhetésére, a folyton nyomaaztöbbá v dó megélhetési viszonyok, arra kénvszeritik a pápai állami tisztviselőket, hogy oly eszközöket keressenek, amelyek segitségével elviselhetőbbé teszik helyzetüket. Első eszközül erre a sziieetkezés, illetve az abban rejlő erű kínálkozik. A gazdasági élet Wen már régen ism rt eszköz ez bizonyos eaélok elérhetésére. Amit az egyes önmagában, magára hagyatva, nem képes elérni, azt az egyesekből alakult társaság-szövetkezet, nagyobb erőt képviselve inkább megtudja valósítani. Maga a tisztviselőik szövetkezeti eszméje nem uj, meg van az már valósítva hazánk több oly vidéki városában is, ahol tisztviselőik nagyobb számmal verődtek össze, s eredményében jóval helyesebbnek bizonyult, mint a k itelszöcet kezet, Balassi és Petőfi. — A „Pápai Lopok* eredeti tárezájn. — Irta saras) Otté. I. A nemzetek életében gyakran találkozunk azon iséggel, hogy bizonyos korszakokat, eseményeket ai ezeket képviselő nagy férfiúkat meglepő hasonssággal jellemez az e.-zmék rokonsága. Ki ne emé fel a rokonságot a magyar és lengyel nemMi történeti fejlődése között'.' Ki ne venné BSZre, JJ a burok küzdelme mily sok vonásban azonos ' észak-amerikai brit gyarmatok függetlenségi haríval ! Ki ne látná a hasonlatosságot az 1790/91. és a/ 1 S3»;— 1848-diki országgyűlések lefolyása között ? Ily meglepő hasonlatosságot mutat a X \ I. éa XIX, század is. Mindkét kort a meglevő állapotokkal való elégedetlenség, sz ujitási vágy I az Ssze! kapcsolatot erős küzdelmek jellemzik. Mindkét század küzdelmeibe öleli netnesak azon nemzetet, melynek keheléből a mozgalom kiindult, hanem az SgéSI művelt Európát, sőt hatással vau az Európán kívül lakó néjiek sorsára is. Közös a küzdelem alapja is : mindkét századott a Szabadtág eszméjének megvalósítása lelkesíti; a XVI. század a lelkiismereti, a XIX. a politikai fúggetlen-éget vivjs ki. A két kor kiegészítője egymásnak, akár a spártai nevelésrend" szer az athéninek, vagy a római a görögnek. KOSOS a két kor azon kntáshan is, melyet általában a körmi velődéért gyakorolt. A protestáns vallás alapelve, — bogy az egyház minden tagja olvassa a bibliát, — maga után vonta a bibliának nemzeti nyelvre való lefordítását, ez pedig egyaránt uj korszakot jelent ép ugy a magyar, mint a német és franezia irodalomtörténet fejlődésében. A vallásos szükség hozta létre az uj imádságos és éneke.- könyveket, az uj vallás SZolgáltStoU alapot a kitartó hitvitázó irodalomnak, az nj vallás terjesztette a könyvnyomtató intézeteket, szaporította és tökéletesítette BS i>kolákat. Amennyiben pedig elveit, szervezetet a régibb vallásnál szélesebb körű deinokraeziára alapította t ezáltal hathatósan egyengette útját a XIX. század legnagyobb vívmányának ; a politikai egyen* lőségaek. Nálunk annál meglepőbb a két század közötti hasonlóság, mert a XVI. században megindult s a következében folytatott vsllásharczok egyszersmind politikai harcok i-. Bocskai, Bethlen, a Rákóeayak, Thökölyi nemcsak a reformácsió bajnokai, hanem a nemzeti önállóság hö«ei is. Viszont a XIX. század nemcsak politikai tekintetben biztosítja a nemzet jogait, de szoros kapcsolatot hozott létre a közművelődés egyéb ágaiban. Európaszerto alakulnak át, vagy tökéletesednek az államformák. Tudomány, művészet, ipar, kereskedelem felszabadulnak bakóikból. Az irodalom ép oly mértékben nyer üdítő erőt az örök forrásból, a népiesből, amily mértékben bomlanak a választófalak a társadalmi osztályok, az alkotmány sáncáéival elaűlönitett rendek között. II. Magyar irodalomtörténeti szempontból a XVI. századnak leghívebb képviselője Balassi Bálint, a XI X-nek Petőfi Sándor. Hogy két költő egy vagy más tekintetben hasonlít egymáshoz, az egy nemzet irodalomtörténetében sem ritka jelenség ; de hogy az egymástól vl századuyi távolságban élőknek élete, jelleme, költése és hatása aiiuvi közös vonást mutasson, mint a Balassié éa Petűfié I arra alig találunk alkalma-abb példát. Balassi főragu családból származott, ősei már a XIII. században játszottak nagv -zerpet a nemzet életében .•> talán ez az a vonás, mely legjobban választja el a két költői Sgymáatól, Balassi alapjában a a nemesség költője, l'etótí születésére, költésének tartalmára, irányára, testestől-lelke-Ml a népé. I »e Balassi is sokat forgott a népkösött, ismerte é« el-