Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-06-16

(ölhetünk, hogy 11/ első koosi porfelhői ne IdétMO elő, tehát tanok öntözést ^i~ij>lin-i munka, i a reá fordítóit költség sradménytoleu. Ita/altná] az első évben . . . 8814*80 K, 4 évi tatarozá- '.\'.\'2:v'.i'2 „ Crsanttn B év rdatt 1 1640 72 . különbözet: !><7.'>iV2* K, iniir pedig, amikor ."> év alatt 18786*28 K-t meg­takaiíiliHtunk l Bl utunkat olyanná tehetjük, iniut a Kossuth Lajoe-uteal út te-t, ágy nem haboabatonk a megvalósítást felett, különösen akkor nem, mikor ai elönvos pénzügyi helyset mellett a miaeriákst orvosolhatjuk, S0t a városnak egyik legkiese!)l> út­jává varássolhatjuk vadgesstenye-eorokkal a vasa* prémi utat. Tekintetes városi tanáét, az áttett két oldalá­nak befátítátát azért tartom szükségesnek, mert a tulsjdonképeni por- és sárképzódést ezen mellék­utakon való kocsi közlekedés idézi elő, tekintve, hogy alapozva DÍnOS, i kerék benne, tengelyig el­vág, száraz, időben pedig lessz. belőle oly porfelhő, paely elöl mindenki igyekszik menekülni. A vad­gesztenye-sorok ti akkép képtelen, hogy a fák két ól távolaágra volnának ülteteml'ik S kapubejárók kihagyásával. Éten Iáknak olyan lombozatuk van, hogy bármily por legyen is, ami bazaltnál ki van zárva, teljesen felfogja, I a lakatokba nem hatol be. Eseu fasorok kötött a gasdskötöntég marha­állománya kijuthat a legelőre, egyedül esak a kocsi késlekedés volna róla leszólítandó, mint amely a mizériákat előidézi. Ezek elflreboosátást Után kérelmein oda terjed, hogv javatlatomat, mely szakértői tsámítáton alap­szik, elfogadni, I már ez. év Ott folyamán megvaló­sítani kegyeskedjék. Pápt, 1991. június hé 3-án. Alázatos szolgája: < -<>kinaj Káról). V. toje-VZO. A városi tanács folyó lei l"-jki ülésében tárgyalván e javaslatot, azt általánosságban el­fogadta és a polgármesternek kiadta azzal, bogy az út jókai ba ho/atala tárgyában a költségvetés keretén belül im'g az év őszén intézkedjék. A mellék-utak befásítására nézve a tanács az akác­lak ültetése mellett foglal állást, mint tmelyek a talajviszonyoknál fogva legjobban díszlenek. TOLL HEG Gl CL. Nappali levél. Tóth Bélt ujságiró kollegánk a „Te-ti Elit lap"ban m Sstt levél* címen megír egyet-mást napon­kint, amiből neki igen sok kellemetlensége szokott támadni. Gondoltam, bogy öt atánosui csak dicső­-égére válik az. embernek - hátha nekem is akad valamelyes ki- kellemetlenségem, amiből lehet, még országot hirre is vergődöm (bizony nem ártana, leg­alább a nyakamon maradt novellás kötetem néhány tsáa példányát megvennék . De ha Tóth lh'-la nappal irt ..E$ti levéf-t, én attt írok .Nappali tevéi"-t, a kölönbség osnpán as, hogy sst Tóth Béla írja, emezt meg én. S van bennem annyi büszke­ség, hogy a különbségit a magam javára Írjam. l»ár mások is odaírnák ! Eme nem annyira öntelt, mint inkább szelle­met bevezetés után rátérek tulajdonképpeni tárgyamra. Ámbár nem tudom hogyan kell rátérni egv tulajdon­képpeni tárgyra, de én azért mégis rátérek. Ne merje senki az. állítani, hogy ez. nem rendkívüli, fenomenális, páratlan és báinulatr.miéltó gondolat, amilyent c-ak egyszer szoktak szülni a hegvek, akarom mondani a mátadok. Fájdalom, az én ki­tűnő tollam is nicgc-uszhatik és minden nagv em­bernek vágynak hibái. Lelövöm, aki az ellenkezőjét meréssll állítani, t. i., hogy én nem vagyok, nagv ember. V.l., azt hi-z.cin, nem kényszerítés, hanem finom cél/ás és a szerénységnek netovábbja. Kiütöm a fájós fogát annak, aki néni bámul az ily ritkaság -/ámha menő szerénységen. Azonban látom, hogy megint <7tértcm a lágyamtól habár már fentebb rdtértem, de naosi n--„ötén k, nehogy isinél (/térjek, miután a fcftéré­-ekiiek i- vannak térítői, nemcsak a földnek. Körülbelül ilyea és efféle aagysáti hóbortok' ban szokott az. ember szenvedni kánikula idején, amikor arra kényszerítik, hogy írjon karcolatokat. Nem csoda, ha az ember kijön a rendes kerék­vágásból é- dühös. Kacsa Jeromos, akiről tudva vtgyon, hogv a .Kapu"-nak világhírű munkatársa, már hetek óta bujdosik, a többiekről nem is szól­ván és ebben a melegben, forró levegőben vetzik tló az embert. A szerkesztőm gát- és villantvilá.'í­tá-i lázban szenved, amiből még a lomunkatársunk sem tudja kigyógyítani, aki vitsont színházi emlékek babérjain pihen é- az, uszods gyöngyöző habjain keres menedéket. Eo, c-ak én vagyok vesztet és izzadok a munkában. Nos, azért jul nekem is némi kis élvezet. .Mert ha az utcai öntözést dicsérni akarom, abban a kellemetes helyzetben vagyok, hogy saját tapasztalataimból beszél hetek, az. öntöző cső derék és bátor kezelőjének jóvoltából, aki csupa ember­baráti szeretettől vezéreltetve a nyakam koz.é zúdí­totta a vízvezeték die.,, és hüs vitát. Bár inkább minden utcával éreztetné a hűsítő viz. kellemettégeit. Aztán nem elég lelki öröm azt nekem látni, hogy mily óriási lépésekben halad városunk. Kérem valóságos városligetiink van, ahol a „raűlovarda" és körhinta, hajóhinta körül tolong esténként a nép, az istenadta nép és ahol a polgárság és katonaság közötti jó viszonyt még a legvérmesebb ellenzéki ember sem tudná megbontani. Igaz, hogy a polgár­ságot azok a tisztelt h.lgvek szolgáltatják, akik nagy respektussal viseltetnek a katona uniformis • kivált a strázsametterek iránt No, de ez. Budapesten sincs máiként. Vagy hát ki ne gyönyörködött volna az utcákon felvonuló és kivonuló „műlovardá"-n, az. elül lovagló, talán kitté kopott ruhájú műlovarnőkőn és műtábornokon és főleg a recsegő, ámbár hamis muzsikán. Az. is igaz, hogy nem lehetett éppen valami dfszhíutónak nevezni, azt a deszkaalkot­máiivt, amelyen a „mulovarda" zenészei ültek, de némi kis képzelődéssel és fantáziával, miért ne le­betet) volna az diszkintó ? Hanem hát a gyerekek­nek víg mulatság voll biz ez ! Mint a haladás biztos jele tünt fel az. utcákon a vándorló cukrász, piros taligája és hogy nem tréfa a haladás, ezt kétségtelenné te-zi, hogy rá vau testve ez a szó is : (í e fröre nos -, inert hát Pápán nem mindenki tudja, hogy mi az a „fagylalt", Ciak ha még germánul magyarázzák, épp' mint Buda­pesten, Persze a falusi gyerek, aki éppen búcsúra jött, hiába olvassa le a német szót a taligáról, mert magyarul Bem tudja, hogv mi a neve, külön­ben nem úgv kért volna belőle, amikor már meg­ízlelte egyszer: „Adják még kee, abból a h'nlvg­fagyosául 1 *. I i, hogy CStkugyau benne vagyunk a káni­kulában, azt mi sem bizonyltja jobban, mint a mi speciális -Jolgamunk'-h:\\\ nvüzsgö fürdőzők és az. USSoda élénksége. Aki c-ak teheti benne ül lubic­kol, UStik a vizheii. Hiába, ez a nyár egyedüli kellemet mulatsága, amikor .a cigány sem hal a vizbe". -- No még az. is biztos jele a nyárnak, hogy ismét „megérik" néhány ifjú és hogy az érett-égi táncmulatságra szétküldték a meghívókat. Adja Isten, hogy még egyszer jól mulathassunk, mielőtt elér bennünket aa agorka-szezőn végzete. It.ll.l. A varos nivataios közzététele. 4I'.M; tini. Hirdetmény Esennel közhírré teszem, hogy a győri keres­kedelmi és ipar-kamara rendes és pótkültagjai a pápai választási kerületre nézve Pápán a városháza nagy­termében folyó évi június 83-áh d. u. '.' órakor fognak megválatstatni. Választandó 6 kereskedő és 4 iparos kültag. Pápán, 1901, június 14-én. A választást vezető bizottság elnöke. Mészáros Károly polgármester. 1279 1901. Mii ilriiiicii\ Pápa város fúld és ház után játéi általános jövedelmi pótadó kivetési lajstroma 1901 évi június hó 17-töl L'4-ig vagyis 8 napon át l'ápa város adó­hivatalánál közszemlére kitéve leend. Miről az. adózó közönség azon hozzá adattal értesíttetik, hogy ezen lajstrom a hivatalos Órák alatt bárki által megtekinthető, s a netán sérelmes kivetés ellen tidebez.ésüket a kitételt követő 1 "> nap alatt ugyancsak a városi adóhivatalnál beadhatják. l'ápa, 1901. évi június 12-én. . I i irosi Ii itáoág. VEGYES HÍREK. — Személyi hir. Antal Gábor ev. ref. püspök és Czike Lajos kir. tanácsos, főiskolai gond­nok a főiskolai vizsgálatokra ma városunkba érkeznek. — Városi közgyűlés. Csekély érdeklő­dés msllett folyt le a f. hó 12-én Mészáros polgár­mester elnöklete alatt tartott v. közgyűlés. A napi­renden különben az 1900. évi számadatok meg­vizsgálásáról szóló jelentésen kívül nem igen szerepelt fontotabb ügy. A zárszámadások igen örvendetes eredményt tüntetnek fel, amennyiben a v. költségvetés realitását igazolták és bizonyítékát adták annak, hogy a polgármester és a tanács jól gazdálkodtak. A közgyűlés a v. tanácsnak, a polgár­mesternek és főszám vevőnek a költségvetés szigorú é~ pontos betartásáért, a főszám vevőnek pedig a rég óhajtott vagyonleltár elkészítéséért la köszönetet szavazott. A közgyűlés még a következő ügyeket intézte el : Székely István helyére az. építészeti ét szépészeti bizottságba egyhangúlag Hanauer Zoltánt választotta be. A Korona-vendéglő bérsstrződétét elfogadták. Kemény Lajos pénztári tisztnek szabadság­idejét szeptember végéig meghosszabbították. A i kálváriára vezető útnak tapolezafőí kővel leendő I burkolását kimondták. A városmaloiu bérlőjének megengedték, hogy a malomba a bérből ;) év alatt törlesttbető költséggel az általa kért kombinált hengert beállíthassa. Az alsóvárosi Iskolaépületet a ! közgyűlés a r. kath. hitközségnek iskolai célokra 6000 K-ért felajánlotté. — A közvilágítás ügye. A jogügyi, pénzügyi és építészeti bizottság közös értekezlete foglalkozott tegnap a közvilágítás ügyével. Az. érte­kezleten mindenek előtt a polgármester terjedelmes memoranduma került felolvasásra, mely valóságot tanulmány alakjában ismerteti az egyes világítási rendszereket és az oddig beérkezett ajánlatokat. A memorandum alapján élénk vita indult meg az egves világítási rendszerekről s főleg a jövedelmező­lég kérdéséről. Természetes, hogy e vitából egyöntetű ' vélemény nem jegecesedhelett ki s hogy — mint 'az előrelátható volt — a bizottság nem döntött egv világitáti rendszer mellett sem. Ellenben az toriéul, mit mi múlt számunk vezéreikkében a leg­helyesebb modus prooedendi-nek jeleztünk, hogy az éitekezlet általános (bármely világítási nemet fel­ölelő pályázat kiírásának javaslatával járul >/ kHz­gyűlés elé. A pályázat föltételei! a f. hó 18-án tartandó együttes illésen állapítják meg. — Állami tisztviselők mozgalma. Múlt számunkban irtunk az. állami tisztviselők fizetés rendezéséről és megemlékeztünk a tordai tiszt­viselők akciójáról. A tóvárosi napilapok nagyobb része vezércikkekben foglalkozik e kérdéssel és mindannyian sürgetik és mulsssthatatlannak tartják a fizetésrendezést A városunkban alkalmazott tisz.t­vi-elok épp ma tartják meg a Bzatésrendezés él en­nek érdekében a mozgalomban való részvétel tár­gyában értekezletüket Mikmuniji Ödön kir. ítélő táblai bírói elnöklete alatt. Kz értekezletről jövő számunkban fogunk beszámolni. Vármegyei közgyűlés. Veszprém­vármegye törvényhatósági bizottsága június hó l.'1-éii délelőtt '.' órakor a vármegye székházában törvény* hatósági bizottsági rendkívüli közgyűlést tart. Tárgy: a vármegyei tisztviselők, segéd-, kezelőszemélyzet éa szolgák törzsfizetésének rendezető, a m. kir. belügy­minisztérium 54895/901. számú leiratával en.'cdé­lyezetl 11402 korona évi pótjavadalmasáa, • a vár­megye kezelése alatt álló egyes vármegyei alapok évi jövedelmének részbeni felhasználása mellett. — Iskolatársak találkozója. Három kedve- találkozó Itttt t hó folyamán városunkban. Az ev. ref, főgimnáziumban 25 évvel ezelőtt érett­ségit tettek SM (f. hó lü-án), a 80 év előtt érett­ségit tett tanulótáriak f. hó 20-án, a in év előtt érettségizettek pedig f. hó 80-án gyűlnek egybe Városunkban. A L'."> éve maturáltak találkozóját Baráíh Zoltán, budapesti kir. törvényszéki biró, a .il) éves találkozót S;ii/s Ákos, Veszprémvármegve. (Ő*etámvevője, a 10 éveeei pedig Borsos Károly, mezőtúri ev. ref. (Ö.imii. tanár rendezi.

Next

/
Thumbnails
Contents