Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-05-12

I'AI'Al I,AI'< >K. 2 Kisiparosok szövetkezése. Végre megtörtént. A magvai' kisiparotok régi óhaja, Bl ónálló szövetkezés a megvalósulás stádiumában van. Megmozdult a kisiparosok tömege, hogy érdekképviseletet szerezzen magának egy központi szervezet, • ..Kisiparosok Oreságoa Stövetsége' kebelében, melynek révén elfoglalhatja azt a pOEÍoiót, melyre úgy a társadalomban, gazdaságban, mint politikában joggal igényt tarthat. Abban Bt elkeseredett érdekharcban, létért való kördelemben, melyben a társadalom minden osztálya igyekszik a maga részére sikereket, jogokat és biztos megélhetést kivivni, először látjuk tömörülni a kieiptrosokat. Bármennyire is hangoztatják az .egységes társadalom" hangzatos jelszavát, lépten-nyomon tapasztaljuk a társadalom részeire való bomlását. Es ez. érthető

1 is Mimién osztály, foglalkozási ág — saját érdekeit megvédeni célozván — igyekszik magának érdekkört teremteni, mely ss fl kívánalmainak, panaszainak szószólója legyen. Csak egy osztályát a társadalomnak nem láttuk eddig tömörülni. Eltek a kisiparosok, kiknek helyzetét a gyáriipar által monopolizált versem, a társadalmi és politikai mellőzés, a túlságos iparszabadság, a bennük élfl nem törődömség és indolencia napról-napra tggatttőbbá, elviselhetetlenebbé teszik. .Magyarországon mintegy hétszázezer kisiparos van, kiknek mintegy SO százaléka alig bírja mindennapi kenyerét megkeresni ! Magyarország népessége egy huszad részének sorsa felett napirendre nem térhetünk. Eteknek ügyét ad acta el néni tehetjük. Mintegy ötszázezer becsületes kisiparosnál pihen a gyalu, a kaptafa, s tű. Egy félmilliónyi embertömeg áll elhagyatottan, védtelenül | Ea mindezek ellenére 8 szegény, társadalmilag, gazdaságilag és politikailag mellőzött, legháttérbestorítottabb osztály mindezidáig esak jajgatott, tfirt, szenvedett, de még nem emelte fel energikusan Szavát, még nem követelt : pedig nem gazdasagot nem pompát, nem fényűzést kíván e mellőzött osztály, hanem becsületet, tisztedetet, munkájának méltó elismerést, mindenekfelett tisztességes megélhetést, mely öt median megilleti. A kisiparos szövetség, nagyon helyesen, az. erőket akarja összegyűjteni, hogy ttokból oly fegyvert kovácsoljon, mely hivatva lessz megmutatni hogy igenis a magyar kisiparos méltói a társadalmi megbecsülésre, melyet, tisztes, fáradságos munkája adtai érdemel meg. A kisiparosok kötött egy közös kapocs lessz, mely harmonikus együtt működét céljából — az összes kisipari ágakat egyesíteni fogja, hogv érdekeik előmozdítására, bajaik orvoslására a szükséges erőt, tehetséget megadbassa, ami természetesen a versenyképességet fogja fejleszteni. Bt az összetartás lesz a kisiparosok fegyvere, mellyel ledöntik ama százados előítéleteket, melyekkel a társadalom az iparossággal nemben viseltetik. Osainte örömmel látjuk a kisiparosok mozgalmát, mely hazánk fővárosában, az ország öszszea ki-iparosaira kiterjeszkedőleg megindult, hogy tiszteidet, becsületet vívjon ki a magyar munkának ! Értsék meg hát végre valahára kisiparosaink egymást. Ébredjenek, ne álljanak veszteg, fogjanak testvéri jobbot ügyük érdekében és csatlakozzanak a mozgalomhoz. Vajba törekvésük mielőbb sikerre vezetne s szebb, boldogabb idő kezdene virradni reájuk ! Megyei közgyűlés. Vármegyénk tőrvényhatósági bizottsága folyé hó teán és követkéz/! napjain, dr. Fenyvezzy Ferenc főispán elnöklete alatt és a bizottsági tagok meleg érdeklődése mellett tartotta meg ez évi tavaszi rendé- közgyűlését, A közgyűlés, Harsvármegye átirata tárgyalásán kívül, mely majd egy órai erős vitát provokált, rendben és csendben - alig 1 —2 felszólalás mellett — folyt le. Tudósításunk a közgyűlésről a következő: Elnöklő főispán a közgyűlésen megjelentek szíves üdvözlése után, a közgyűlést megnyitván, bejelentette, hogy a megyei gazdasági egyesület az ö elnöklete alatt előző napon tartott közgyűléséi] megalakult és hogy .'! napirend előtti felszólalást jelentettek be. Az első felszólaló Raittvftcht Antal biz. tag volt, ki szép beszédben indítványozta, hogy a vármegye Kolotnéty József slispánt '2~> éves szolgálati jubileuma tikalmából üdvözölje. Az. indítványt Ilnís; Lajos melegen pártoló szavai után egyhangúlag elfogadták, mire az alispán meleg szavakban mondott köszönetet a vármegyének szíves üdvözléséért. Utána Btzeréd) Viktor biz. tag szólott tél a községi és körjegytök fizetésének 1200 kor. minimum1901. május 12. btn, az. egész, vármegye területére leendő megállapítása tárgyában, majd Baiihaloi István in. biz. tag a megyei összes községek telekkönyvei átalakítása, illetve a kataszteri egyesítő botétszerkesztési eljárások keresztülvitele és evégett az igazságügyi kormányhoz felterjesztés tétele tárgyában. Mindkét indítvány a másnapi közgyűlés tárgysorozatára kitüzetett. Következett a napirend. Főispán bejelentette, hogy a Stámonkérősték ülését előző nap megtartotta és KSrmtndu Bélt pápti járási szolgabírót tiszteletbeli főszolgabíróvá kinevezte, amit a gyűlés lelkes éljenzéssel vett tudomásul ; az. új tb. főbíró az esküt a gyűlés befejeztével tette le a közgyűlés előtt. Az alispáni jelentést felolvasás nélkül tudomásul vették. Ezután került szőnyegre Harsvármegye átirata a fedezetnélküli határidő-üzletkötések törlése, illetve megszüntetése tárgyában a képviselőházhoz történendő felirat pártolását illetőleg. Rainprecht Antal, dr. Purgly Sándor, Bauet Antal biz. tagok a felírás mellett, Szabó Imre nem a teljes eltörlés, hanem ezen kötések mimódon szabályotást végett történendő felírás mellett szólalt tői. míg Jókuthy táblabíró, gróf Zicluj Vladimir, Hetinél Károly az állandó választmány javaslatát pártolták, hogy t. i. az. átirat egyszerűen vétes-ék tudomásul. Felállással történt szavazás után a vármegye az. állandó választmány javaslatát fogadta el kevés szótöbbséggel. Másodnap, vagyis 7-én folyttttttott a közgyűlés és tárgyaltattak a tárgysorozatba foglalt l első napon elintézést nem nyert ügyek és ezeken kivül dr. Beterédj Viktor megyebizottsági tag által a jegyzői fizetőtök minimumántk ll'OO koronában megállapítást tárgyában és Harthalos István megyebizottsági tag által a megye területén levő összes községek telekkönyvei átalakítása, illetve a katfteri egyesítő betétszerkesztési eljárások keresztülvitele s e végett az igazságügyi kormányhoz felterjesztés tétele tárgyában az. elsőnapi közgyűlésen tett indítványtik. Mimikét indítványt közlelkesedéssel magáévá tette és elfogadta a közgyűlés, az elsői a közigazgatásnak minden községben lehető jóvátétele, a másodikat az ingatlan tulajdonjogának és a jelzálog-hitelintézetnek biztonsága érdekében. A kavicsbánya. — A ..l'i'nnii Lapok* eredeti tárcája. — Irta Pakets Jetset. A miklóshátt — tamásvári vasút kiépítéséhez c-ak nsgynebeten tudta megkapni az engedélyt Kebel Barnabás, < >t-zör járt fönt miatta Budapesten s a képviselőház folyosóján a honatyák között már közkeletű élnek járták a Kebel Barnabás vicinálisáról. Etet éa 8gJ akadálya volt ennek a vasútépítésnek, míg végre kezéhez kapta Kebel Harnabás a pecsétes irást, hogy tessék, boldoguljon hát azzal a vicinálissal, ha tttd, Kebel Barnabáa legelőször is levelet irt Pestre a Balázs Gábor Báaak, aki kisegítő mérnök volt a kata-zternél. Hagyj ott mindent öcsém — irta — ét gyere le hozzám. Nagyfába vágtam a fejszémet i az apád azt mondja, hogy te elég legény vagy hozzá, hogv kirántsd. Siess hát Sosem itt az idő, hogy kontyon ragadjuk azt a Fortuna nevezetű dámát ! Haláz.s Ferke, a barátságos meghívásra sietett le Miklóthátára. Itt volt tudniillik a vasútépítő bizottságunk a főhadiszállást A Btlátt-gyerek már tudott az ilyen vasú t hi -1 ór iá k hoz. l'ár év előtt csupa vicinálishoz küldte ki az állani, hál ismerte a furfangjait az ilyen vállalkozásnak. Először bejárták Kebel Barnabással és a bizottsággal a kiépítendő vonalat. Balázs Perké teljességgel nem volt megelégedve az. eredménnyel. Egy kavicsbányára volna szükségünk itt a közelben — mondta komoran. — Kell a töltés számára! — Hát hiszen az teák volna — reté ellen Kebel Barnabás, — Van a városnak egy ilyen bányája. A járási utakat követik belőle. Haláz.s Perkó ijedten förmedi rá Kebel Barna* bátra: — Az Istenért bátyám, htlgttson I Ami a \áro-é, az a városé, punktum ! Aggodalmatan nézett szét a fiatal mérnökgyerek, ha vájjon a bizottság tagjai között nem akad-e olvan, aki be-aghatná a városi megisztraturnak, hogy ime szük-égük van a vasútépítőknek arra a kavicsbányára. Mert akkor ugyancsak borsos árt kérnek érte a ravasz, városiak. Iljah, okktl-móddtl kell az ilyet megcsinálni ! Hanem a városiak mégis valahogyan megtudták s mikor Halázs Ferkéi csak úgy mellékesen fölemlítette előttük azt a „rongyot* kavicsbányát, Uzeter forintra taksálták az árát. — A tolvajok, a rablók - dohogta c hírre bőszültea Kebel Harnabás — kihúznák a/, ember feje siói a párnát. Hanem megálljatok kutyák! Perke ÖCtett hozd ide a puskáinál, hadd lövöm le őket egv szálig! BalátS Ferkó i* nagyon elkeseredett. KtVÍOSbánva kell, ha telegráf dróton is hoznak ide. Mi b'sz mott, mi less/. ? Hanem aztán jutott valami tétébe. Maga is megmosolyogta a bolond gondolatát és rejtélyesen szólt oda Kebel barnabáaoak i — Az Isten áldja meg bátyám, engem barom napig nem lát . . . No, no . . . Majd meglátja! Es Halázs Perkó csakugyan eltűnt Miklóshátá* rál. Harmadnapra állított be esak újra. Kis, mokány lován jött, melyről a vonalkiméréseket dirigálta eddig és mögötte furcsa karaván vonut végig Miklóshátán. Cifra, tarka népség, kiéhezett, <le dölyfös alukok, visító leányok, asszonyok kocsikon, ki egy láda tetején, ki a saraglyában s csaptak olyan hadabandát, hogy Kebel Barnabás ijedten dugta be a füleit. Bzínésstrupp volt, melyet Tamásvárról csalt magával Halázs Ferkó. Keled Barnabást majd hogy megütötte a guta. A tarkóját tapogatta, hogy ébren van-e és nagyobb bizonyság okáért a gombjait számlálgatta a mellényén. Ébren volt. Kigondolta hát magában, hogy a Haláz.s gyetek megbolondult tisztára. Figyelte, hogy milyen eszelősen tesz-ve-z. a gyerek, de nem szólott semmit. Nem jó a bolond emberrel komédiázni. Haláz.s Ferkó pedig folytatta a bolond-ágait. Qerber Jeremiásnak, a vendéglősnek kiadta a rendeletet, hogy estért száz embernek való vacsorát