Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-05-05

11 uszonnyolcai 1 i k év. 18. szám. L901. május 5, PÁPAI LAPOK Papa város hatóságnak »'s több pápai, s papa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. megjelenik minden vasárnap Szerkesztőség : Jókai klór utca Soft. Kiadóhivatal: Goldberj Qyuls papirkereskedése, Főtér, Telefon-szám : 41. Falatot szerkesztő : I »i KÖRÖS KN DRE Főmunkatárs: Dr. WELTNER SANDOR. Előfizetések cs hirdetési dljp.k a lap kiad ó Ii i v a t a I á ti <> /. k ii I d e n d ö k. A lap ara Egész évre II kor., félévre 6 kor., negyedévre Skor, Un tili. Kereskedelmünk helyzete. A gazdasági depresszió, mely most már három év óta tart, talán egyi'; társadalmi osztályt .sein sújtotta annyira, mini B kereskedői osztályt. Ha panaszkodnak földműveseink s kisiparosaink az árak alacsonyBága a :i munka és megrendelés kevésbedése miatt: még inkább panaszkodhatnak kereskedőink az általános uzlettelensée B különösen a hitelviszonyok megrosszabbodása miatt. Városunkban ehhez még egy speciális körülmény is járul, mely többé kevésbé meg van ugyan más vidéki helyeken is, de annyira talán sehol, mint nálunk: értjük az évtizedekkel ezelőtt erős kereskedői osztálynak mind inkább-inkább hanyatlását, legjobb nevö kereskedőinknek részint a magánzó életbe visszavonulását, részint városunkból elköltözését, részint -— B fájdalom erre Í8 van elég példa — anyagi tönkremenetelét. Ezl nem lehel — gyakoriságánál fogva — puszta véletlennek, sem az illetők egyénileg nem alkalmasságának tulajdonítani, ennek mélyebben fekvő okai vannak s talán nem végzünk fölösleges munkát, ha néhánvra a főbb okok közül rámutatunk. Első ok: hitelviszonyaink minden kritikán alul álló volta; értjük ez alatt nem azt a viszonyt, melyben kereskedőink, mint adósok pénzintézeteinkhez állanak, hanem azt a viszonyt, melyben mini hitelezők, vevőikkel szemben vannak. .\ bitelbevevők legnagyobb része nem tartja lelkiismereti kötelességének a kereskedő követeléséi kielégíteni s lm végig tekintenénk kereskedőink üzleti könyvein : bizonyára találnánk több éves — öt-hat, sőt tiz éves — kiegyenlítetlen számlaköveteléseket. Hogy boldoguljon most már a kereskedő, a ki kénytelen hitelt venni igénybe a a kölcsönzött pénz után a kamatokat pontosan fizetni, kénytelen üzletét tetemes költséggel fenntartani: vevői pedig éviken át nem egyenlítik ki tartozásukat s az. e réven szenvedett kamatveszteség abszorbeálja azt a csekély nyereséget, melyet a versein folytán úgyis eléggé leszorított árakból elérni lehet. Ezen a mizérián segíteni csak a számlakövetelések váltószer Ü értékesíthetősége volna alkalmas. Második ok: a gabonakereskedelemnek tőzsdei s piaci központosítása. Éppen gabonakereskedő osztályunk az, melynek sorai nagyon megritkultak, s melynek hanyatlása malomiparunk hanyatlásával jár karöltve. Aki ismeri a gnbouaüzlel mai technikáiát. előre megmondhatja, hogy ez a hanyatlási folyamat még nem ért véget s nem hoSSZU idő leforgása után odajutunk, bogy gabonakereskedőink helyéi budapesti és bécsi gabonakereskedők megbízottjai vagy alkuszai foglalják el. Harmadik ok: vevő közönségünk azon ferde hajlandósága, hogy mindent, amit csak lehet, a fővárosban szerez be és ízzel még dicsekszik is. Hasztalan hozza fel az ember az ellen, hogy a vevők a fővárosból hozott cikkeket túlfizetik, hogy itt ugyanazokat olcsóbban megkaphatják: a Btereotíp | válasz az. hogy a fővárosban sokkal nagyobb a választék és sokkal jutányosabban juthat az ember a kivánt cikkekhez. Nincs-e ebben a felfogásban része annak B hatásnak, melyet egyik-másik kerc-kedő nem szolid eljárása a vevőkben kelt: nem keressük ; ellenszere ennek a vidéki kereskedők létfeltételét veszélyeztető felfogásának csak egv van: ha maguk a kereskedők tényekkel bizonyítják be. hogy cikkeik jósága B olcsósásra tekintetében felette állanak a fővárosból hozatott cikkeknek. Csak a legfőbbeket próbáltuk felsorolni azon okok közül, melyek évtizedekkel ezelőtt virágzó kereskedelmünk s kereskedői Árnyak an éjben. Arnyak az. éjben szerte bolyongnak, Holdas, eZÜStÖS éjjeleken, < send van az éjben, csend van a légben, Csend van a földön is idelenn. Arnyak az éjien szerte bolyongnak, Szél ba süvölt, ba zi'ig a vihar, Csend van egy percre: sírásuk hallik EM tovább tombol a zivatar. Arnyak az éjben szerié bolyongnak, Csend van szobámban, néma ínagány, S ablakom előtt elvonul néha Halkan, szelíden fekete árny. Arnyak az éjben, bánatos lelkek I Balsorstok üldöz mindörökké f Jártok viharban, bús éjszakákon Nyugvást nem leltek soha többé? Vége ha szakad bús életemnek S eljö értein a szelíd halál. Baj, bú, gond, ábráiul mind elpihennek: Nyugtot a lelkem inéyse talál. Árny leszek én is, szerte bolyongó S járom az éjjet, járom a vészt. Földi éltemnek ezer vad vágva Éjben, viharban bolygsoi készt ! Lengyel Menyhért. Kuruc vér. — A ..l'iiimi Lapok* tárcája. — Irta Lumpi itli l.cza. Fenn, a Kárpátok bércei között, zúgó fenyves mélyén, csobogó patak mentén, némán. BZOmoronn vonult a bujdosó kununk csapatja. A haláron megálltak, lolairt a tárogató, véle sin a bánatos ének : Zöld erdő harmatát, Piros csizmáin nyomát. Hóval lepi be a tél, Hóval lepi be a tri. Messzire bujdosom, Hazámat itt hagyom, Isten vezérli dolgom, Isten vezérli ttOkjOOI . . . A jó öreg Cser Tamásnak, Thököly Imre vitézlő' brigadérosának majd a szive szakadt bele abba a végtelenül bánatos nótába Atn Otl fenn a bérces határon csókolva, feresztve köríveinek harmatában az édes szent honi földel : mondta ó is az éneket, dúdolgatta keserűen . . . Bs búcsút intett a távol kékellő bérceknek, s alattuk ott messze-messze a délibábos rónaságnak . . . Iis bujdosott a bujd< lók kai, hü bajtársaival, kegyelmes jó tVjedeleinurával idegen országba, bús hazátlan-ágba . . . Mit is keresett volna fi már itthon ? Szép ő-i kúriája otl lenn a bükkös Mátra tövén pernyévé pörkölve : I légetti . földúlta a német, s így is az az úr rajta, ''reg gazdája ha visszatérne, legfeljebb caak Sgy fa volna még számára rengeteg nagy bükkösében. Egy fa : koporsónak, vagy akasz.tófáuak . . . Jobb hál a darvakkal, vándor madarakkal elbujdosni messzire . . . Szomorú viga-ztalódása a nagy keserűségben az vala c-ak a bujdosó vezérnek, hogy egyeden kis fiát, szerette Palkóját j•'• kezekben tudta. A nagyszombati jezsovita atyák vették védelmező s/.árnyuk alá a kis Cser Palkó urtit, az anyátlan árvát, amikor apja, egyetlen oltalma, harcok tüzébe indult. A kegyes Szentiványi páler jóvoltából tudniillik, aki ugv szegről-végről atyafiságban is voll a I ser-fami* llával, de faképpen Tamás úrhoz régi. igaz barátság kötötte. A vidám, édes gyermekévekben (uaódötl s barátság holtig tartó láma, amikor együtt hányták a cigánvkereket ott a Mátra napsugáron, vadvirág lankáin. Práter Hyacinthus, a Bécsből szakadt német, görbe szemmel nézett ugyan eleinléu a kis kuruc GM* meiere s u keblén kigyót melengető ember mesé él A FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ az egyedik] elismert kellemei Inti terménetei = hushajtoszer ——