Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901
1901-01-13
1901. január 18. PAPAI LAPOK. 8. meteorológia egyik ágában, • klimatológiában, a/. éghajlat tudományában, azonban még sokkal előbb, mint hibáit észrevették volna, megjeleni a szemhatáron a második mödazer, a izinoptikai, mely viszont a napi időjárás tanulmányozásának letl ábécéjévé, de még mindig nem Született meg a meteorológia Kepplerjs • igj a meteorológusok a perípatetlkusok korszakában vannak: c»űrik, csavarják, hasogatják, élesítik az eszközöket, melyekkel a felettünk hullámzó légkört törvényeinek elárulásara kényszeríthessék s ezzel egyidejűleg, mint minden tudomány e korszakában, itt is fellépnek az ábrándos tervek, melyek azonban, mint minden tudomány bau, úgy itt is nagy sikert fognak aratni, mert az előbbiekkel párhuzamosan baladnak. Ugyanis míg egyrészről azt sem tudjuk biztosan mi kép keletkezik a jégeső, addig másrészről már a jégfelhők elűzésére állítunk fel ágyúzó rajvonalakat, avagy míg egyrészt a meteorológia mai állapotában képtelenségnek kell neveznünk minden tervet, mely pár nap. legfeljebb egv hét tartamánál hosszal)!) időre akarja előre jelezni az időjárást, addig másrészt immár a termés prognózisát is követendő czélnak tűzi ki egy orosz meteorológus, nem is beszélve arról, hogy a téli hóesés és tavaszi olvadás erősségéből máris pozitív haszonnal járó árvizjelző prognózisokat készft a hidn gráfia. A klima'ologiának pedig a most említett inkább a szinoptikai módszer keretébe vágó — terveken kívül külön programmja van, mely egyrészt a gazdát, másrészt az orvost érdekli ; az elsőt azért, mert lehetővé akarja tenni számára annak ismeretét, bogv legkisebb fáradsággal és veszéllyel melyik gazdasági ág művelése volna földjén a legcélszerűbb, miután a gazdasági kísérleti állomások az adott éghajlatnak megfelelő termelés programmját megállapították, a másodikat azért, mert az éghajlatnak az egészségre való befolyása mind mérvadóbb tényező kezd lenni a gyógyítás tudományában. Lássuk már most, hogy ennek a fontos tudománynak a kifejlesztésében milyen részt vesz Magyarország. Kezdjük a szemlét Budapesten a központi irodában. A tudományos alapot és a mull tiszteletreméltó hagyományait az. intézet kömjctári nyújtja a tisztviselőknek, melyet a/. Emlékkönyvben Kováts Károly ismertet. K cikkből megtudjuk, hogy a magyar meteorológiai szakkönyvtár immár 4587 kötetből és füzetből áll s 52 idos/.aki kiadványon kivül évenként Ausztria, Németország, Oroszország, Norvégia, Svédország, Dánia, áugolország, Belgium, Németalföld, Franciaország, Spanyolország, Portugália, Svájc, Szerbia, Románia, Törökország, ti.'.r..gor-záj. .Ii'idia, Japán, Fokföld, Algír, Mauritius, Ausztrália, Egyesült Államok, Kanada, Mexiko, Costa-Rica, /krgentiua, Peru, Ecuador, Brasilia és Cuba tudományos és meteorológiai intézetei kiadványai nyújtják benne a tudományos táplálékot s ezekért cserebe a magyar meteorológiai intézetek 30 évkönyvén kivül ti tisztviselői által főleg a magyar viszonyokat felölelő tárgyakról irt munkák képezik évi rendes kiadványait. Ennek a harminc évkönyvnek hasábjain roppant érdeke, álatok vannak, melyek megérdemlik, hogy a figyelem rájuk terelődjék. 1 >e sajnálhatjuk a VÍZ' rajzi otztálu működésének a könyv részéről történt telje- negligálását. Pedig az, bár két harmincadrészével fiatalabb az élete említett oistályéuál, máris szép eredményeket ér el maga is, amennyiben S munkálatai alapján a foldmivelési minisztérium vízrajzi osztálya olyan tökéletességre vitte a magyar 1 árvízvédelmet, amilyenről ezelőtt 2<t évvel, mikor az l^T'.t-iki árviz. tétlenségünkből, illetve régi töltéseinkben való elbizakodottságunkból felébresztett, álmodni nem mertünk volna. TOLMIM.t.UiL. Jég-cikk. Fontos az idöprognózit-oiztálynak a működése mely mindennap megadja arra a kérdésre a választ, hogy milyen idő less/, holnap : itt ugyan soha sincs restancia. Reggeli 9 órától d. u. ."> óráig folyton zörög a ftforse-gép • gyűjti a táviratokat Kurópa minden részéből. A magyar állomások adatai egyenként érkeznek s viszont beérkezésük után néhányat közülök a küifMdi társintézetek küldenek el azt övéikről cserébe, — aztán jön Bé&ből Ausztria, Hamburgból Németország, Anglia, Dánia, Svédország és Norvégia, Rómából ' Haszország és Malta, Sztnt-Pétervarról Oroszország, ismét Bécsből Franciaország és Athén, Bukarttíből Románia időjárásának képe. Ezeket az adatokat sorban beirják a táblázatba s ráragasztják a térképre, úgy hogy mire minden távirat beérkezik, egyszermiod a prognózis is készen van csak meg kell fogalmazni. Mostanig az egész országba ugyanazt a szöveget küldték, tehát pl. a Kflrtin CZapatUk jelzést Pápán is kitették ; arra nézve, hogy mindenoraságrészkülön prognózist k ipjoc, most folynak megfelelő tanulmányok. (Befejezd közlemény kiivetkezik.i III. Szürke hajú ember. A kandallóiban piroslik a zsarátnok. A decemberi félhomályban, midőn az egész hangulat olyan misztikus, mesélek önnek asszonyom, semmi szenzáció, semmi erő benne, csupán egy kis érzés. Hisz •"'»11 a lélekben, mely velünk van, ki-óii Utainkat, bűnünk, szenvedélyünk járását, amely u! talmaz, vagy a sárba csábit ? Nekem mindig volt egy ilyen lelkem, akinek az útja mindig az volt, amely az enyém, amelyik kiivetett bús idegenben, Csillogó utcákon, közönyös emberek közé, kis padlás -/.obába, szilaj orgiákra, mindenhová amerre a/ embert az élete meg a vére vonja. Néha mikor a lelki erőm megtört, midőn az élet gyalásatossága könnyekel facsart szememből, midőn reszket" kezeim kerestek valami szörnyű erős megoldást, valami vétket Vagy valami fegyvert \a_'v eszközt mi az elmúlást vagy az érvényesülési sietteti, ott volt az a lélek, mely szeliden csillapította lángra gyúlt lelkem viharát, ó> a fantáziámban egy sselid szomorú emberi szempár láthat'' komolysággal tekintett reám. Kgv ölelő kar fonódott körém és a karom lehanyatlott, sápadt arc.un vissza nyerte pirját, elővettem a munkásság könyvét és bele-ugtam a csöndbe. „Éretted őrző lelkem hát várok Bég. 11 Kin voltam agyasat a nagy tömegben, hol a pompa kirivó csillogása kápráztatja a szemet, ott láttam a leányt életemnek ábrándomnak egyetlen leányát gumikerekű lati' laueren egv férli oldalán, kinek feMizzadl tor/, arcán vigyorgott a parvenü! gőg egész otromba-ága. A szenein elhomályosult, felemeltem a karomat, hogy széttörjem a gyenge nyomorult lelket, akiiek a tiszta szegénység korssakában fiatal lelkem egész tartalmát hullattam ölébe. t tdarohantam a kocsijához és ekkor lenyűgözte karomat az a láthatatlan ki-érő és láttam, tisztán a szomorú szempárt, amely könnyezett. Fekete menetben haladtam, sötét gyászruhában reszkettem a kín súlya alatt. Kellett az Istennek, akit legjobban szerettem, és mellettem haladt egy szürke öreg ember megroskadva, alig bírt haladni, támogatták a lépteit . . . <> volt az én kisérő erős lelkem, aki mindig szilárdan állt, mikor az. én erőm megingott, aki mindig nyugodt maradt, mikor engem elvakított a szenvedélv. Most megtört, összeroskadt. F- imám, mit remegő ajkam küldött fel az égnek köoyörögve SSÓlott: Hadd legyek én az erő-, kisórö lelke, . . . hiszen ö meggyengült, össze vagyon törve, szemeinek fényét homály elborítja, s/ihird erős keze remegve vonaglik. Kialudt a zsarátnok asszonyom, a mesémnek vége. Mert hát nekem nincsen semmi kincsem, semmi érdekes Spizódom, csak egv SSOBKHTU lélek, ISÜrks hajú ember, ... az édes apám. .Szilveszter éjszakája volt. A pápai toronyórán rémesen kondult el az éjfél félelmetes órája, s mire elütötte a tizenkettőt, szállingózni kezdtek n fehér hópihék. Az éjféli miséről jövő hivők már hótól borítva látták a tetőket, mintha az új esztendő az ártatlanság teher sziliében akarna kacérkodni. Mások, akik a század forduló pontjának ünnepélyes pillanatát kevésbbé ájtatos helyeken töltötték el . . ." Ugyebár, mindez nem igaz. A hói nem pontban éjfélkor kezdett szállingózni, s mert mi az igazságot még a novellákban sem engedjük el, azért azt az. érzelmes novellát, mely a föntebbi sorokkal kezdődik, nem is közölhetjük, s mindössze azért mutattuk be ezeket a sorokat, hogy önök is lássák, milyen nagy hatása van a mostani szokatlan hidegnek még az irodalmi műfajokra is. A költők jégdalokat írnak, a tehetséges, fiatal novellistáink H hideg apoeztrofáláaával kezdik meséjüket, ssirodalomtörténetek pedig, amelyeket ezentnl nem Névi Lászlói, hanem .légi Láasló fog megírni, joggal konstatálhatják, hogy költőink ereje befagyott. S hogy irodalomtörténetünknek ebből a korszakából, melyet bizonyára jégkorszaknak fognak elnevezni, mi valahogy ki ne maradjunk, azért irtuk meg ezt a jégcikkut. Bocsássanak meg nekem, a szokatlan hideg ime szokatlanul rossz vicceket szül, de hát azok a bizonyos legöregebb emberek sem emlékesnek ilyen tartón, kemény hidegre. Szegényeknek meggyült st a bajuk. Eddig csak Limában nem emlékeztek csűre, de most Európában nem emlékeznek ilyen hidegre. De legalább korcsolyázni lehet. A sportpavil'on, amely büszkéi., hetykén emelkedik a vám- új telepén, mint egy tiatal, erőtől duzzadó atléta, újév óta nem unatkozik immár addig valót nagy magánossá gáhan. Fel is szentelték annak rendje ós módja szerint, | azt mondják, a fölszenteléskor olyan meleg volt a hangulat, hogy tartani lehetett a jég elolvadásától. Azonban az idei pompás jég még ezt a meleg hangulatot i- kiállotta s mert mindazok, iikik -/••rétnek hódolni a korcsolyázás tsép és kedves -pótjának, örömmel é- piruló arccal száguldják át a nagy jégpályát. A mamák boldogan nézik a sp,, r ipavilloii szép melegedő terméből a fiatalokat ~ csak néha hangzik fel egy egy ijedt hang, mikor valamelyik tiatal hölgy egy-egy merészebb /.•'••int után a szokottnál nagyobb területen érinti a tükröző jeget. Nagyobb baj persze nem történik s ígv a Sportegyesületnek nincs is alkalma arra, amire nemrég a fővárosi tisztviselő telep UllliaCgySSÜlslélIck volt, s amiről a főváro-i lapok így emlékeznek meg : A népligeti jégpálya élénk látogatásnak örvend. Meg is érdemli, mert ll tisztviselő-telepi tornaegyesület mindent elkövet, hogy a korcsolyázók igénveit kielégítse. Tegnap az egyik gyalogezred zenekara játSSOtl a jégen, slegáni nagy korcsolyázó publikum előtt. Baleset is történt. Szerencsére nem nagy : egy fiatal leány elesett, s lábán zúzódás! szenvedett. A figyelmes igazgatóság ma pompás virágcsokorról lepte meg a kis beteget. A csokor szalagján oz a felirás áll : „Elvezeteinkéi gyakran a szeuvedé-ek teszik becsessé. " Ha a figyelmes igazgatóság élvezeteinknek ilyes módon való becseséé tótele alatt tényleg a koszorút érti, úgv szivbol kívánjuk tiatal hölgyeink* nek, hogy ne ilyen módon jussanak koszorúhoz. HserváCa
