Pápai Lapok. 27. évfolyam, 1900

1900-11-11

Németh István, Hajnóczky Béla és Kobera Károly v. képviselőket kérte fel. A múlt ölés jegyzőkönyvének felolvasása után a polgármester jelentést tett a törvényhatóság által jóváhagyott határozatokról, bemutatta özv. Hunkár Béláné levelét a férje halála alkalmából hozzáintézett részvétiratért s végül — úgy a rendes, mint a helyettes ügyész akadályozva lévén a gyűlésen megjelenésben — helyettesítésükre Kende Ádám dr. ügyvéd, v. képviselőt kérte fel. Napirend előtt Hajnóczky Béla emelkedett szólásra. A vadászati jog bérbeadása és a bérösszegnek hovafordítása tárgyában óhajtja — úgy mond — interpellálni a polgármestert. Interpellál pedig azért, mert a Pápai Újság már hetek óta mulasztással, hanyag kezeléssel sőt még súlyosabb vádakkal is illeti a városi tanácsot és fenyegető hangon provokálja is. A gazdaközönséget közelről érdekelvén a dolog, kéri a polgármestert, adjou e tárgyban felvilágosítást. Mészáros polgármester azonnal válaszolt az interpellációra. Mindenekelőtt kijelentette, bogy a cikkről van tudomása és interpelláció nélkül is jelentést tett volna. Az ügyre vonatkozólag előadja, hogy 1896-ban intézkedett a városi képviselőtestület, bogy a vadászati bérösszeg az utak és hidak javítására fordíttassék. Az első befizetést 1897—98. évre 410 frtot, 2913. napló-tétel szám alatt eszközölték. A haszonbér befizetésével a vadászati bérlet lejárt és az újabb 0 évre nyilvános árlejtés útján évi 200 frt bérért Sült Józsefnek adták ki. Az 1898-99. évre B382. napló-tétel szám alatt befizettetett 200 frt, 1899-900. évre befizetés még nem történt. 1890 óta tehát összesen ü 10 frtot fizettek be, míg ugyanez idő alatt az útak ós hidak javítására 030 frt 78 krt fordítottak s így a város a befolyt összegnél 20 frt 78 krral többet fordított az útak és hidak javítására. A közgyűlés tagjainak zúgó helyeslése kisérte a polgármester minden tekintetben megnyugtató, korrekt válaszát. Az interpelláló Hajnóczky Béla kijelentette, hogy e választ teljes megnyugvással és örömmel veszi tudomásul és örömmel veszi bizonyára tudomásul a legközelebbről érdekelt gazdaközönség is. A polgármester és a városi hatóság iránt e válaszból kifolyólag és általában is bizalmát nyilvánította és e hizalomnyilvánítást u közgyűlés zajos éljenzés és helyeslés között tette magáévá. Komák: De gondolja meg kisasszony, hogy a grófnő mindig kocsin járt. Margit: Eu Istenem! Mennyi pénzébe kerül egy ilyen irónak grófnőkkel, bárónőkkel közlekedni, átélni azt, amit meg akar irni! Én mindig irigyeltem az írókat. Lili: En is. Klári: En bizony nem. Lili: Már miért nem? Klári: Mert mindig csak azt hallottam, hogy az irók bizony keserves életet élnek. Debet, hogy egy-kettőnek gyöngyélete van, de a többi esak koplal. Komák ur lehet irigyelt ember, de a kollegái szánalomra méltók. Komák : A kisasszonynak megjegyzései egytőlegyig helyesek, esak egy-kettő helytelen. Magamról tudom, milyen nyomorúságos... (ez utóbbi két szót a koesirobogás elnyelte.) Klári: Hogyan mondotta? Komák: Mondom : magamról tudom, milyen szép pálya ez. Embereket alkotni, akik szinpadon mozogva, megnyerjék a nézők rokonszenvét, szellemeskedni, érzelegni, a saját gondolatait másokkal megkedveltetni. Hamarjában nem találok szavakat ennek az elmondására. Csak az anyagi gondok... Klári: Igaza van. Komák: Én is . . . (szólni akar, de jobbnak látja a hallgatást.) A napirend első tárgya az állami díszfaiskola ügye volt, melyre nézve az áll. választmány azt javasolta, hogy a földmívelési minisztériumnak faiskola céljaira az országos vásártérnek 22.550 •-ölre kiegészítése után 16.000 Q-öl területet kat. holdanként 53 kor. 33 fillérért adjanak bérbe. A javaslathoz számos felszólalás történt, de ezek nagy része a vásártér rendezésére irányult; a terület átengedése ellen egy szó sem emelkedett. Hajnóczky Béla a vásártéren korlátok felállítását sürgette, Barthalos István a vásártéri cédulaháznak a vásártér közepére áthelyezését ajánlotta. Bülitz Ferenc a vásárok alkalmával előforduló nagy torlódásokat és nagyobb rendőri felügyeletnek szükségét hangoztatta. Bock István azt indítványozta, hogy az országút mellett levő területet ki a fóldmívesiskoláig, meghatározott szélességben a vásártér céljaira tartsák fenn s csak az azontúl levő terület legyen a faiskoláé. Barthalos nem helyesli ez indítványt, mert akkor a faiskolába csak kerülő uton lehet jutni. Krausz József M. hangsúlyozza a vásártér reudbebozásának szükségét és a vásártér részére az eredetileg tervbe vett 23.646 Q-öletvéli feuntartanddnak. Lamperth Lajos és Szokoly Ignác felvilágosító szavai után Kende Ádám dr. szólalt fel. Szerinte két szempontot kell figyelembe veuni, a közgazdaságit és a pénzügyit. A bérbeadás ellen sem ipari, sem kereskedelmi, sem általában közgazdasági szempont nem szól, mert a vásártér megfelelő nagy lessz. Pénzügyi szempontból sincs semmi aggály a bérbeadás ellen, épp azért az áll. vál. javaslatát elfogadja, a faiskola létesítését szivéből üdvözli és indítványozza, hogy Darányi miniszternek a város iránt taniisítolt jóindulatáért köszönet szavaztussék s erről a miniszter feliratban értesíttessek. Vágó László után Antal Géza dr. szólalt lel. O is fontosnak tartja, hogy a városnak megfelelő nagyságú vásártere legyen, de intett, h<>gy túlzásba ne menjüuk, főkép midőn ily jelentős, országos intézmény létesítéséről van szó. A vásártérre nézve legfontosabb, bogy jókarban legyen, hogy nedves része föltöltessék. Bock Istvánnal szemben megjegyzi, hogy a vásártér céljaira alkalmasabb az országúttól beljebb levő magasabb terület. Kende dr. indítványát melegen pártolja s igen helyesnek tartja, .bogy a miniszternek e fontos intézménynek városunkban létesítése alkalmából köszönet szavaztassék. Margit (álmélkodva) : Ön is ? . . . Komák: Hát megmondom egyenesen. A kisasszony végtelen bálára kötelezne, ha kedves atyjánál közbenjárna, bogy ügyvédi irodájában adna nekem egy ötven forintos írnoki állást. (Félre): Kimondtam. Hála Istennek ! (A kisasszonyok felállni kegyeskednek.) Margit (fagyosan): Számíthat rá . . . Lili: Mondd esak Margitkáin, nem lessz jó bemenni ozsonnára ? Margit: Jó lessz. (Mind a hárman beleié indulnak.) Klári: On nem tart velünk ? (()lyan hangon, mintha azt akarná mondani: „tágas idekünn-'.) Komák (szeretne felelni, de az ajtó becsukódik. Egyelőre azt vizsgálja, vájjon a veranda vasból van-e vagy fából.) Szerző (dühösen lerohan az első emeletről és fölrohan a verandára. Megragadja Komák alkarját és azt kiáltja fülébe): Ügyetlen tuskó, minek árulta el, hogy csak amolyan szegény ördög. Hiszen mind a hárman fülig szerelmesek voltak magába. Komák: (A lehető legostobább arckifejezéssel nézi a szerzőt. Nem szól egy szót se, de ha akarna is szólni, nem hallanák, mert odabenn valaki hatalmasan kezdi verni a zongorát.) Antal dr. felszólalása után a közgyűlés az állandó választmány indítványát Kende dr. indítványával kiegészítve, 47 szóval 1 ellen elfogadta s a miniszter üdvözlését lelkes éljenzések közt mondta ki. Nelson Edvard kérelmére a fonógyárnak adott kedvezményeket 1901, április l-ig meghosszabbították, oly kikötéssel, bogy ha időközben más gyáros jön, a város a kedvezmények felett szabadon rendelkezhetik. A női kórház céljaira a Besenbacb-féle háznak 6 évre, évi 600 írtért bérbevételét egyhangúlag mondta ki a közgyűlés. Yitát provokált Soós Dániel és Klesits József rendőrök kérelme állásukban meghagyás iránt. A képviselőtestület a költségvetés tárgyalásakor e két rendőr nyugdíjazását mondta ki. Minthogy a nyugdíjazást, orvosi vizsgálat nem előzte meg, Lamperth Lajos, Szokoly Ignác és Antal Géza dr. felszólalása után kimondták, hogy a két rendőr ügyében vizsgálat indítandó s csak ha ennek folyamán kiderül, hogy szolgálattételre képtelenek, fog a képviselőtestület nyugdíjazásuk iránt intézkedni. A virilisek 1901. évre érvényes névjegyzékének bemutatása után Szokoly Ignác rendőrkapitány tett előterjesztést a rendőrség ruhájának megváltoztatására nézve. A képviselőtestület a ruhaváltoztatást nem látta megokoltnak s azért az előterjesztés felett napirendre tért. A városi pénztár jelentését a közpénztárból a közmunka-alapba 1600 korona átutalása iránt Freund Ferenc az új számvevő referálta, ki ezúttal először szerepelt referensi minőségben a közgyűlés előtt. A jelentést tudomásul vették. A napirend utolsó pontja az állami tanítóképezde tanári karának ismert kérvénye volt a képezde előtti úttest aszfaltoztatása ügyében. Az állandó választmány tekintettel arra, hogy a városi tanács az út öntözését és bazaltkővel burkolását rendelte el, a kérelem felett napirendre térést javasolt. Hozzászóltak az ügyhöz: Szokoly Ignác, ki egy új öntöző-gép beszerzését ajánlotta, Baráth Károly, Csurgag Gyula, Lippert Sáudor, kik a városi öntözést tették bírálat tárgyává. Barthalos István szerint az utat okvetlenül jó-karban kell tartani, így hozza ezt magával nemcsak a képezde érdeke, de a városé is, melynek ez üt mintegy éltető ere; aszfaltra nincs pénzünk, de bazalttal boríttassuk s szerezzünk be új öntözőgépet. Győri Gyula szerint törmelékkel nem lehet jó utat csinálni, ha nincs pénzünk aszfaltra s megtakarítani akarunk, készíttessük el az utat kő-kockával. Ez utóbbi javaslatra nézve a polgármester megjegyzi, hogy az aszfalttal burkolás négyszögméterenként <! tj

l ., forintba kerül, a kő-kockával burkolás pedig négyszögméterenkent L2--V.) forintba! Még Lőmj László dr. szólalt fel, rendszere* öntözést és hat öntöző ember állandó alkalmazását sürgetvén s azután a gyűlés az állandó választmány javaslatát egyhangúlag elfogadta, kimondván egyszersmind, hogy egy új öntözőgép szereztessék be. A gyűlés 6 lírakor ért véget. TOLLHEGGYEL. A dohány haldoklása. Előre is tudom, hogy kevesen lesznek azok, akik igazat látnak ebben a címben, Főképen a szivaros emberek tiltakoznak majd erőst n, de viszont mi, akik nem szivarozunk, azért mégis csak tudjuk, hogy nap-nap után nő a számunk. Örülünk is neki titokban, mert hiszen a dohányzás nem egyéb rossz szokásnál, ezt még azok is megvallják, akik a világért sem tudnának leszokni róla. A rézbőrű vadak, akiket mi, művelt európaiak, tettünk a pálinkaivás rabszolgáivá és áldozataivá, jórészt nu'gbo.-zulták magukat, amikor hozzánk juttatták a dohányt. Igaz, hogy ezt kevesen hiszik el