Pápai Lapok. 27. évfolyam, 1900

1900-02-11

Huszonhetedik év. C). szám. 1900. február 11. PAPAI LAPOK. Papa varos hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 856. Eladóhivatal: Goldberg Gyula papirkereskedése, Főtér. Felelős szerkesztő: KŐRÖS ENDRE dr. Előfizetések és hirdetési díjak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: Egész évre 12 kor., félévre G kor., negyedévre 3 kor. IOsyes szíím ára liO ült. Városunk gazdasági fejlődése. A legközelebbi közgyűlés tárgysorozatát egyetlenegy pont képezi, t. i. a Perutztestvérek, brünni gyárosok kérvénye, résziikre földterületnek részint ingyen, részint megállapított vételárban való átengedése irán t. A városi képviselőtestület tagjai, kik szokva vannak ahhoz, hogy a közgyűlési tárgysorozat legalább tiz pontból álljon, első pillanatra bizonyára csodálkozva tekintenek a meghívó lapra, mely egyetlenegy ügynek elintézésére szólítja föl a városi képviselőket. Kern szólunk arról, hogy a közgyűlési tárgysorozatnak ezen egy pontra szorítása nagyon helyes eljárás volt a városi tanácstól, mert így nem érheti az a vád, hogy mikor a közgyűlést követő második napon tényleg is megszűnik a képviselőtestület jelentékeny részének mandátuma s új képviselők kezébe megy át a város ügyei intézésének nagy joga és súlyos kötelessége, a tizenkettedik óra utolsó percében tárgyaltat le fontos javaslatokat: — csak azt hangsúlyozzuk, hogy a kitűzött egyetlenegy tárgy, melynek tárgyalási határnapja kozgyülésileg levén megállapítva, tovább halasztható nem volt, elég fontos arra, hogy a képviselőtestület tagjai a február 17-iki gyűlést a város életében fontosabb gyűlések közé sorozzák. Mert amiről eddig csak a kétely hangján hallottunk beszélni, hogy t. i. városnuk gyári iparvállalatokkal biztosíthatja jövő fejlődését, azt az előzmények után ma már minden kétségeskedés nélkül biztosítottnak tekinthetjük s a képviselőtestület határozata után rövid idő múlva tanúi leszünk a gyár alapkőletételének, amellyel együtt — úgy hisszük és reméljük — városunk jövő virágzásának alapjai is leiévé lesznek. Elég sokat foglalkoztunk lapunk hasábjain azzal a rendkívüli fontossággal, mellyel új iparvállalatok létesítése városunk és vidékére bir; elég sokszor rámutattunk arra, hogy ezek az iparvállalatok alimentálni fogják városunk kereskedelmét, iparát s mezőgazdaságát is: éppen azért szükségtelennek tartjuk újra rámutatni mindazokra az előnyökre, melyeket a már-már létesülés stádiumában levő gyártól városunk és vidékére várhatunk s épp ily szükségtelen messze fűződő kombinációkat csatolni az első gyár megalapításának tényéhez. Eltekintve azonban a várható közgazdasági előnyöktől városunk specifikus viszonyainál fogva egy oly előnyt kell kiemelnünk, mely a gyárnak éppen az Erzsébetvárosrészben fölépítésével városunkra háramlik, értjük a nevezett városrész gyors tempóban várható kiépítését s ezzel a lakásviszonyok javulását. Mert míg ily gyártelep nélkül az Erzsébet-városrész kiépítése talán csak évtizedek alatt történt volna meg, most, hogy ezzel ott egy ipari centrum teremtetik, a kiépülés legfeljebb évek munkája lessz csak. Az a fontos szerep, mely hazánkra s ebben az egyes intellektuális központokra a magyar ipar megteremtésének és felvirágoztatásának munkájában várakozik, csak úgy lessz betölthető, ha minden tényező, méltatva az ipar rendkívüli fontosságát, oda hat, hogy iparunk minél előbb megteremtve, szabad fejlődésének útján elindulhasson. Ily értelemben láttuk városunk képviselőtestületének felfogását is megnyilatkozni s éppen ezért, joggal mondhattuk, hogy a legközelebbi közgyűlés tárgysorozatának egyetlenegy pontja jelképileg fejezi ki azt a súlyt és fontosságot, melyet városunk tanácsa és képviselőtestülete ezen ügynek tulajdonít. Ez ügyben az elvi döntés már régebben megtörtént. Az a határozat tehát, amelyet a szombati közgyűlés hoz, a csak exekutiv természetű folyománya a mull évi határozatnak. Azt a képviselőtestületet, amely az első határozattal városunk gazdasági fejlesztése iránti érzékének oly kiváló jelét adta, nem kell buzdítanunk akkor, midőn csak a városi határozat végrehajtásásáról van szó. Az azonban kétségtelen, hogy a gyár létesítése méltó betetőzése lessz a feloszló képviselőtestület működésének. TÁRCA. Édes jó anyám. En áldott lelkit, édes jó anyám : De fájna néked, ha megmondanám ; Hogy elköltözik szenvedő fiad ; Hogy néki — már a hivó kürt riad . . . Itt hágy, — ki téged oly forrón szeret . . . S azt sem mondhatja : hogy — Isten veled! Egy búcsú csókot — azt se kérhetek ; Mert a szived szakadna meg neked. Pedig az út — a mely előttem áll — Végtelen hosszú, neve : a — halál : Ahouuét Ha az életmécs ellobban, kiég. nem tért vissza senki még, Az én mécsem ; már nem soká lobog . . De, kik elhalnak : azok boldogok. A halál hona: egy csöndes sziget, Hol, seb — nem éri többé a szivet . . . Az euyém pedig ezzel van tele . . . Ott lessx hát ennek legjobb a helye. . . . Kondul az óra . . . kondul, hallom Nem is késik már az elköltözés. Érzem, hogy bomlik minden sejt, ideig .'.. és Vár rám a sir ; ez örök — jéghideg ; Hol — kihűl e lázban égő velő: 8 porló porából — virág tör elő. — Ne sirj, ne. fájjon értem a szived, Előtted is felnyílik e sziget, Ha majdan ez a hivó kürt riad . . . Ott vár reád — ott vár a te find : Ott : a virágos dombuak oldalán . . . Éu áldott lelkű, édes jó anyám. Soos Lajos. Ámor. — A «Papai Lapok* tárcája. — Irta: Hervay Frigyes. Hegedűn, rézfuvón, fogatton elhal a pajkos ofienbaclii uvertfír utolsó akkordja és a szétlebbent függöny mögött feltárul a triviális olimpusi komédia. Jupiter papa leszáll trónusáról és meghallgatja a földön járt istenek jelentéseit, aztán igazságot oszt az olimpusi kanapé-pörökben. Sorra jön Diána, Vénusz s legvégül a kis szárnyas Amor. Ez a nagyon édes, de fölöttébb koníidens tacskó kedélyesen a hasára üt Jupiter apónak s csak azután kezd mondókájába. A hangját alig hallani s mégis, mikor a refrénjéhez ér pajkos dalának, s azt vele ismétli az egész kórus, őt nézi minden szem és az ő csöpp hangját hallja minden fül. Igen, a kis Amor dominálja a színpadot. () vezet. IIa í! a színpadra lép, egyszeriben élet támad a deszkákon, elevenebbé, színesebbé lesz minden s valami neveti) jókedv derül a groteszk szeenériára. Ks ha a hangulat a forráspontra hevült, ki venné észre, hogy bukfencet vet az értelem és tótágast áll a jó erköles ? IIa a kis Ámor elszontyolodik, pityorgőro görbül mindenki szája; és ha ő felkacag, felujjongnak a szivek is és együtt kacag vele az egész ház, még a színfalak is Hahaha! Hahaha! Róka koma, jól ismerjük huncut'súgódat \ Féktelen temperamentuma, mint a sebesen rohanó patak, ragad magával mindeneket. Kis, feketeszemű ördög ez az Ámor. Kdes csitri lány. Epen, hogy kinőtt a rövid szoknyából. A játéka és minden mozdulata olyan gyerekes, mintha csak mímelné a kacérságot, de valójában nem is konyítana ehhez a veszedelmes mesterséghez. Csak, ha ránézett az ember, vette észre, hogy a szemének sziveket égető lángja van. Már régen kirepült a színpadról a kis Ámor és uj jeleneten kacagott a jiublikum, csak a szegény kritikus, a ki ott ült a negyedik sorban, az nem nevetett. Lebüvölve ült székén s még mindig Ámort látta, fiilében még egyre ott zsongott az ostoba dal: Mai számunlc ÍO olclalra terjed.