Pápai Lapok. 27. évfolyam, 1900

1900-10-21

Az első beiratások október 25-ig tartottak és örvendetes jelenségnek mondható, hogy már az első évben is a két osztályba 78 növendék iratkozott be és pedig 2 kivételével, mindannyi Pápa városából. Az iskobi felállításának első esztendejében a kötelezett tantárgyak előadására alkalmazva volt az iskolánál egyelőre egy nó'tanító, ki az igazgatói teendőkkel is megbízatott, egy segédtauár, egy segédtanítónő, egy óraadó rajztanár és 2 rendkívüli tanító a francia és zene oktatásra. A kinevezett tantestületbe:], mindjárt az év kezdetén változás állott be, amennyiben a segédtanítói állomásra kinevezett Wittinger Antal, állásáról lemondván, ideiglenes minőségben helyettesek alkalmaztattak. Így nyerte meg kis időre intézetünk, Németh István, mostani theologiai tanár urat, akkori ev. ref. segédlelkészt, kinek ez alkalomból, hálás I szívvel, kiváuok még hosszu-holdog életet. Ez állásában november 28-ig működött, amikor, is a nagykárolyi gimnáziumtól ide kinevezett Kecskés Mihály töltötte be a tanszéket. Miután az igazgatással megbízott tanítónő Modrach Anna, a kézimunkát is tanította, ennek következtében, hogy felhalmozódott teendőik kellőkép elvégezhesse, a polg. isk. felügyelő bizottsága a női kézimunka tanításánál segédkező tanítónőnek alkalmazását kérelmezte a m. miniszter urnái, minek folytán ez, a városi iskola-zék ajánlatára Laszka Adél úrhölgyet, jelenleg Kosztkáné úrnőt, segédtanítói minőségben az iskolához kinevezte. Ki azonban esak rövid ideig tartozott, intézetünk kötelékébe, mert már az év végén a kisegítésről lemondva, helyét másnak engedte át. Ugyanez évben történt ismét változás a tantestület körében, ugyanis sok szenvedés utáu elhunyt Varga Gábor tanár helyét ideiglenesen .Böseubach Károly helybeli építész töltötte be, kinek 2 havi működése után Hercz Dávid okleveles rajztanárra bizatott a rajzoktatás és az ő kezében állapodott meg a mai napig. Szivemben a meghatottság érzésével fordulok hozzá ez emlékezés e pillanatában, ki az egyetlen u tantestület tagjai közül, ki végig kisérte intézetünket 2f) éves útján, lelkén viselve annak emelkedését lelkiismeretes munkásságával. És most, midőn vele együtt lépünk, késő utódok, egy ujabb negyed százados jövendő küszöbére, nem csak mint az intézet igazgatója, de mint volt növendéke is üdvözlöm, kívánva számára az Isten áldását, hogy életét megtartva, minél hosszabb ideig járhassunk vele együtt a népnevelés szép, de göröngyös útját. Ugyanez évre esik egy másik változás is az intézet körében. Mió'n a buzgó úttörő megnyitva látta a nőnevelés templomát, midőn átvezette a megalkulás küzdelmes útján, átadta a vezetést más utód kezébe. Bocsor István, az iskolaszék elnöke még ez évben visszalépett a vezetés útjáról. A visszalépés annál inkább sajnálatos volt az iskola munkásainak, mint hogy ő a uevelés nagy munkájában, 40 éveu át szerzett gyakorid ti tapasztalataival világított a nevelés útjára. Azonban a veszteséget kiegyenlítette, hogy az érdemes méltó utód követte Vali Ferenc ev. ref. fóisk. tanár személyében. Kinek elismert buzgalma, tapintatossága és pedagógiai képzettsége biztos kezességet nyújtott arra, hogy az ügy, melynek élére a bizalom helyezte, benne jeles bajuokot nyert. A következő, 1870 7-ik tanév szeptemberében felállítatott a III. osztály is. Miutáu a tanfolyam egy osztállyal szaporodott, következéskép a tanerők számának emelését is kellett kérni. E kérelem a minisztériumnál gyors elintézést nyert és már szeptember hó folyamán megérkezett az ujonan kinevezett tanerő György Etelka, személyében, ki mint a mennyiségtan és természettudományokból képesített tanítónő, egyelőre segédtauítónői minőségben kezdte meg működését. Az intézet második évében tehát, volt az iskolának 3 nő és két férfi tanítója és ezen kivül a két rendkívüli tanerő, Kerch Mária és Proszt Jáuos személyében. Az 1877—78-ik tanévben a IV. osztály is megnyittatott, ez/.el intézetünk a betetőzés stádiumába lépett. Az osztály emelkedése a tantestület kibővítését sürgette. Ugyanis a felszaporodott órák száma a kézimunka tanítására egy külön tanerő szükségét hozta magával. Nem késett enuek kérelmezésével a v. isk. szék, melynek kérelmét a miniszter úr figyelembe véve, a felhozott tárgy oktatására Aigler Erzsébet' okleveles kézimunka-tanítónőt nevezte ki, ugyané tanítónő vállalta magára a háztartástan tanítását is heti 2 órán. Míg az intézet ez évben uj tanerőt nyert, addig meg kellett válnia szeretett elnökétől, ki hajlott korát tekintve adta át az iskola vezetését méltó utódjának. Az iskola záróvizsgálatán, melyet magas szárnyalású beszéd kíséretében fejezett be, búcsúzott el mint elnök az intézettől. Hogy mennyire szivén hordta az iskola érdekeit és közel érezte azt magához, bizonyítják az akkor elhangzott, felújításra méltó szavai: „Mi, kik működtünk — mondja ő — ez iskola megalapítása közül, mi éreztük a nemes küzdelmet, mely az akadályok tökéletes elhárítását célozta; és bizonyára e szép sikert látva, ami örömünk valóban tiszta öröm ! Virágoztassa azért az Isteu ez. intéze| tet, adjon erőt a vezetőknek, hogy a nevelés jól felfogott érdekét, szem elől egy pillanatra se téveszszék, nevelje a szülék és nevelés barátok rokonszenvét ez intézet iránt, hogy a közbizalom és szeretet által áthatva nyugodtan fejlődhessék és jól képezett, az idők viszontagságaival megküzdeni tudó gazdag kedélyű honleányokat nevelhessen e nmgyar hazának." S ezzel egyszersmind letette tisztjét, hol annyi szeretet és tisztelet környezte, hogy átadja azt nemes érzésben gazdag utódjának: Szilágyi József ev. ref. főiskolai tanárnak. Az 1878—79-ik év tömeges változást mutat az intézet tantestületében. Ugyani? mindjárta tanév kezdetén eltávozott Kerch Mari, a francia nyelv tanítónője s helyét Edelényi Szabó Lajos, főisk. tanár foglalta el. Ugyanez évben gyorsirói tanfolyam is uyitatott az intézetben, melynek oktatását az isk. szék. ideiglenes minőségben, Demjén Márton theologia akadémiai hallgatóra bízta, ki jelenleg a veszprémi ev. ref. egyház lelkésze. Ugyanez évben cserélt oktatót a zene is, midőn Proszt János helyébe Tóth Dánielnét, a kitűnő képzettségű zenetanítónőt volt szerencsés megnyerni az iskola. Az év közepére esik Modrach Anna és Kecskés Mihály távozása, s az általuk előadott tárgyak vezetésével ideigleues minőségben Németh István theologiai tanár, ki egyszersmind az igazgatói teendőket is végezte György Etelka r. tanítónő, Edelényi Sz. Lajos és néhai Hannig Antal bízattak meg, a következő tanév ele jéig, amikor is állásuk végleges betöltése céljából, az intézethez újtanerő neveztetett ki. Ezek Harrach Adél és Bánd János voltak. Az utóbbi a somorjai iskolától helyeztetot ác és egyúttal az intézet igazgatói teendőit is végezte, Harrach Adél a rettegi népisk. volt igazgatónője. Bán fi János erélyes kézzel vezette 2 éven át az iskolát; mig uem l881-beu a mii. Minisztérium által állásától felmentetvén, fizetése meghagyása mellett rendelkezési állapotba helyeztetett. Ugyancsak ez évben vált meg Tóth Dánielué is az iskolától, ki szép eredménnyel vezette a zeneoktatást. Helyét Osoknyai Eliz, jelenlegi tagja a tantestületnek, foglalta el, a megüresedett igazgatói tanszékre, pétiig Ságby Béla, pozsonyi tanító-képző intézeti gyük. iskolai tanítót nevezte ki a minisztérium. Még Sághy Béla igazgató beigtatását Szilágyi József isk. széki elnök végezte, október S-án, de már az év folyamán a tanügynek e buzgó munkása is letette tisztjét, kinek helyébe Antal Gábor, a hely hell ev. ref. főiskola akkori tanára, jelenleg a dunántúli ev. ref. egyházkerület püspöke lépett és 4 éven át vezette az iskola ügyét, érdeklődéssel kisérve annak muukásságát mindaddig, míg egy szentebb hivatás el nem szólította városunkból. Általános volt a sajnálat, midó'u az 1888 ik év záróvizsgálatán megható hangon mondott beszéddel búcsúzott, az intézettől és annak tanári karától. lí'rrach Adél 7 évig működött ez intézetnél, míg helyét felcserélve a metzronzéíi iskolával, az általa előadott tárgyak vezetésére Nagy Gabriella neveztetvén ki, jelenleg is az iskolánál működik. Az 18H.U, évben, új elnöke, idősb Marton falvai Elek vezetése alatt vált meg György Etelka is az intézettől, ki Vi) éven át szép eredménnyel működött az iskolánál, megvált, hogy tanítónői pályáját a nő tulajdonképeni hivatásával cserélje fel. Helyébe Unger Izabella okleveles tanítónő neveztetett ki, 10 évig jeles tagja volt tantestületünknek. Rövid elnökségéről ugyanez évben mond le Marloufalvay Elek iskolaszéki elnök is, kinek rövid működési ideje mintegy átmenetnek tekinthető az iutézet egy újabb korszakára, mely nagy vívmányaiban több változást mutat, mint az eddigi 20 esztendő. Oly vívmányok, melyek nagy léptekkel viszik az intézetet rég óhajtott otthona felé. Ez időszak az intézet jelenlegi tisztelt elnökének : Baráth Ferenc, nyug. ev. ref. tanár vezetési Idejére esik. Kire az Isteu áldását kérem, hogy minél hoszszabb ideig vezetője lehessen az intézetnek. Az 1900—91-ik tanévben cserél tanszéket az énekoktatás, ugyanis boldogult Gsekő Gusztáv elhunytával a ref. főiskola szakképzett énektanárra : Gáthy Zoltánra ruhárza át a minisztérium az énekoktatás tovább vezetését. Ugyanez évbeu vesz bucsut az intézettől Kapossy Lucián dr. ev. ref. főisk. tanár, ki szakismerctcttel vezetve a francia uy. tanítását, sok elfoglaltsága miatt ádadta azt Fekete Istvánná utódjának, kinek rövid idejig tartó működése utáu átment annak vezetése jelenben is íműködő tanítónőnk, Markhot Angela kezébe. Az 1894-ik évre esik iskoláuk tantestületének egy újabb tanerővel való szaporítása. Ugyanis: Sághy Béla igazgató 1892-beu nyugdíjaztatására beadva kérvényét a magas miuisteriunihoz, megvált az intézettől, tárgyait az újonnan kinevezett tanítónő, Benézel its Erzsi vette át, míg az igazgatói teendőket Nagy Gabriella, az iutézet volt tanítónője vezette tovább, kinek a kezében állapodott meg a jelen napig. Minthogy az iskolának csak két nyelvtani tanítónője volt, s közülök az egyik az igazgatói teendőket is vezette, felszaporodott elfoglaltsága egy új tanerő kinevezését tette szükzégessé. Az intézet akkori érdemes tanfelügyelője Vargyas Endre, indítványára a tantestület egy új harmadik nyelvtani tanerő kinevezését kérte, mely kérelmének hely adatott és 1894. év novemberében foglalta el Jakubovits Mariann állását az iskolánál, melynek működő tagja a jelen napig. Tehát míg az intézet működését 2 rendes, egy segéd és 2 rendkívüli tanerővel kezdte, addig 25-ik évét 5 rendes, egy segéd, egy óraadó és rendkívüli tanerővel érte el. Ez utolsó időszakra esik két taueró'uek megválása az intézettől. 1895/G-ik tanév végével egy, az alapító időtől működő tagja, Aigler Erzsébet, idejét tekintve, nyugdíjaztatott. Az érdemes és lelkiismeretes kartárs a következő év elején magható hangon búcsúzott el növendékeitől és kartársaitól, kiktől viszont a növendékek szép beszéddel vettek bucsut. A 17 évig működött, éltes tauerő helyére Baráth Mária, okleveles kézimunka tanítónő neveztetvén ki, jelenleg is működő tagja az iskoiának. Unger Izabella, ki az 1899. tanév végén a tanítói hivatalát összekapcsolva a hitvesi kötelességekkel, elhagyta az intézetet, hol 10 évet töltött mint tanítónő és 4 évet egykor, mint tanítvány. Helyét Sirchich Hermin, jelenlegi tanítónőnk foglalta el, kinek kineveztetésével elérkeztem tantestületünk mai képéhez. Hiányzó társaink, kik elhagytátok az intézetet, távol vagytok bár, érzem lelketek közelségét, hogy velünk ünnepeljetek e mai napon. S mielőtt tovább vezetném a beszámolást az utolsó legnagyobb jelentőségű évekről intézetünk történetében, engedtessék meg nekem, hogy egy kis rövid statisztikai összefoglalást, tehessek. Intézetüukuek 25 év alatt volt 4 tanfelügyelője: Kolozsvári Miklós, Stáhly György, kinek sírját alig két hete állta körül a kegyeletes részvét. Legyen könnyű neki a föld é-i kisérje emlékét a résztvevő emlékezés I Vargyas Endre és jelenleg is működő tisztelt tanfelügyelőnk, kinek működési idejére esnek lelkiismeretes, buzgó intézetüuk időszakot alkotó változásai, s akinek vezetése alatt üljük meg ez emlékezetes napot. Elnöke volt l>, igazgatója 5 véglegesen kinevezett és egy ideigleues minőségben. Tanárai voltak a 25 év alatt 27-en. Tanult az intézetben 3387 növendék, végzett köztük I524Í3, kitűnő eredménnyel 357, jeles eredménnyel 807, jó eredménnyel 912, elégségesen .'329, eredmény nélkül 477. A növendékek létszámának folyton növekedése 1892-töl számítható, legtöbb volt tehát a két utolsó esztendőben, így tehát míg 88 növendékkel kezdte meg működését az intézet, addig 2!>0al éri 25-ik évét. A növendékek létszámának ez emelkedésével lassan-lassan szükuek bizonyult a régi otthon. S már 1892-ben akkori tanfelügyelőnk, Vargyas Endre, látva a túltömöttséget és más hiányát is az épületnek, felvetette az új épület kérdését. A város belátta bár anuak nagy szükségét, tle gyorsan a bajon nem segíthetett. Sokáig nagy kérdése maradt ez városunknak, majd az alkalmas telek meg nem találása, majd pedig és legfőkép a költségek fedezet hiánya miatt szenvedett az ügy nem hajótörést, csak halasztást, nem engedte ezt már az ügy érdeke, hisz iskolánk népessége, sőt túltömöttsége bizonyított életképessége mellett. Nem engedte ezt a kezdeményező tanfelügyelő és nem engedte annak tisztelt itt levő utóda, de nem engedte azt a folyton vele foglalkozó városi testület sem. JÍS ennek a buzgalomuak köszönhető az üdvös elhatározás, hogy iskolánk államosításáért folyamodik Pápa város képviselőtestülete, hogy így ez úton nyerje meg segítségét az épület emeléséhez Valóságos gyüléssorozatnak lehetne nevezni azokat a tanácskozniányokat, melyeket iskolánk érdekében e város ioly.atott, de siker is koronázta a buzgal nat. Felírva a magas kormányhoz, attól azt a választ nyerte, hogy készen van átvenni az iskolát, de helyet "kér az épületnek. A város a telek atlását megajánlotta, sőt áldozatkészsége még arra is rávitte, hogy 12000 frtot készpénzben fizetett, ezzel váltva magát más apróbb kiadásoktól. Es nemsokára megvolt a telek ís, a Jókai-utca mentén. A üsajtay-félc üres telekre esett a