Pápai Lapok. 27. évfolyam, 1900

1900-09-02

De alkalmas eszközül kínálkozik célunk elérésére a „Tanítók Háza yyújtójá

u-nak forgalomba hozatala is. Ezen gyújtót Reisner Emánuel gyártja Gyulán, s a tisztajövedelem bizonyos százalékát a „Tanítók Házá"-nak adja. S dacára aunak, kogy ezideig e gyújtót jobban inkább csak a bácskaiak s znlamegyeiek használják nagyobb mennyiségbeu : az első három hónap alatt 250 frtot küldött be a gyáros a „Tanítók Házá^-hoz, mint a tisztajövedelemnek azt illető' százalékát. Figyelemre méltó dolog ez ! Nagyon szép kezdet, melynek még szebb lehet a folytatása, ha a tanítók nem kicsinyelve a dolgot, odahatni törekszenek, hogy e gyújtó országszerte használtassák. Ha ez így lenne, 5—6000 koronát jöve-delmezne e gyújtó a mi „Házuuk"-nak évenkint. Kedves pápai s körnj'ékbeli kartársaim, — kik e lapot olvassák — tegyék meg önök azt, mit joggal megvárhat mindegyikünktől ez áldásos intézmény, melyről szólok, hogy bírják rá azon kereskedőket, kiknél vásárolni szoktak, hogy ezentúl a legtöbbnyire külföldön gyártott gyújtók helyett árusítsák üzletükben a „Tanítók Háza gyújtójá"-t! Ez legalább magyar ipartermék, s e mellett elég jó. Van egy-egy dobozban annyi szál, mint bármely másban, s nem is drágább a külföldinél. A fogyasztó közönség pedig — megértve most már azt, mily szép célt szolgál ez a gyújtó, — hiszem, szívesen fogja használni, s így észrevétlenül is a tanítóság jóltevői közé sorakozik; áldozatot hoz anélkül, hogy az nehezére esnék. Használjuk tékát Pápán s vidékén ezentúl a „Tanítok Háza gyújtója'- ! Szutter Dánlel, TOLIJIEGGYKL. Innen-oan an. Katonáékról. Tót baka, magyar baka. Sehol annyit nem panaszkodnak a katonák ellen és sehol annyira nem lelkesednek a katonákért, mint nálunk. Minden augusztus meghozza a maga ezredeit, a maga örömeit, a maga keserveit. Panaszkodunk : mennyi rendetlenséget csinálnak s gyönyörködünk a pompás rendben, ha felvonulnak ; panaszkodunk, hogy mily zajt, lármát ütnek udvarunkon s élvezzük lármás muzsikájukat; panaszkodunk, hogy sok a piszok utánuk s elámulunk, hogy minden hajnalra mily tisztán ragyog a legutolsó baka bakkaucsa is; panaszkodunk, hogy megdézsmálják kérteinket és — no ezt nem ellensúlyozzák semmivel. Idén azonban csudálatosképen épségben maradtak körte- és almafáink, bántatlanul a lugasok tökéi. Dicsérték is nagyban a bakákat. „Lám a tót bakák (mert trencséui tótok voltak az idén ittjárlak) mégis csak becsületesebbek, mint a tavaly beszállásolt magyar bakák", mondja egyik gazda, kinek pajtája 1 72 század tót bakának adott szállást. Dehogy becsületesebb, vág vissza a gazda katonaviselt fia, uem becsületesebb a tót a magyarnál, csak — butább !

a * A brigadéros köszönt. A brigadéros, kiről itt szó van, valóságos vezérőrnagy-brigadéros. Parancsol pedig békében két ezrednek, háborúban pedig — mint például most gyakorlat alkalmával — még ezenfelül 2 század huszárnak s két üteg tüzérnek. Kétségen kívül nagy úr a „páir-brigadér, aki hogyha a „velki" übung utáu megelégedését nyilvánítja a jó 71-es bakáknak, akkor „bori klavi" — felemelt fővel baudukolnak a bauda után hazafelé. S ez a brigadéros, kinek : szemöldöke ronthat, teremthet száz — karriert, köszönt. Nem köszöntött, szalutálván jobb kezével, hanem köszönt, vagyis megköszönt valamit. Megköszönte, hogy katonái : baka, tüzér és huszár egyaránt úgy voltak elszállásolva, hogy különben az édes anyjuk sem tudta volna őket elhelyezni. Hogy buzgó reudőrbiztosunk, ki előtt ez a köszönet kifejezésére jutott, mit érzett ez alatt, elképzelhető. íme, hogy teremhet egy és ugyanazon fa mérges és édes gyümölcsöket! Ezt gondolhatta, mondani pedig ennyit mondott — vergóniáját balkezébe vévén, jobb kezével szalutálván — „Köszönöm, hogy köszönni tetszett." * Szobrunknak muzsikálnak. Szobrunkat, úgy vélem, fölösleges ismét bemutatnunk. Szobrunk — Rümpel és Waldek világhírű szobrászcég páratlan mesterműve — már több megtiszteltetésben részesült fennállása óta. Igy — más egyebeken kivül — a lámpát közelebb hozták hozzá, hogy szépségében éjjel is gyönyörködhessünk, lerajzolták, lefényképezték, újra festették stb. stb. Mindez azonban semmi ahhoz képest, ahogy az itt időzött ezredek hódolatukat kifejezték szobrunk bájai iránt. Minden estefelé, midőn a lehanyatló nap végső sugarai glóriát vontak szobrunk göndör fürtéi s a fölötte lebegő tál fölé, felhangzott tövében a szerenád. Lágyan és erősen, elandalodással és tűzzel fújták, recsegtették és ütötték hangszereiket a vörös aufslagos katonahangászok. A hangos muzsika, a hódolat ez impozáns jele, nagy tömeget vonzott a szobor tájára s e tömeg mind tanuja volt annak, amint a szobor — a mi szobrunk ! — köszönetét kifejezte a bájhangu zenérekuek. Gömhölyü arcáu bájos mosollyal kecses pukkedlit is csinált és kissé meghajolván, a vállán levő tálnak csobogó vizét a muzsikusokra öntötte. A tamburmajor — ő kapott legtöbbet a vizes köszöntőből — riadtan ugrott odább, de elcsúszván a sikos aszfalton, beleütötte fejét a nagy dobba. Felbömbölt a nagy dob, zúgva hirdetve dicsőséged — ó szobrok szobra, drága szökőkút! . . . * Az új gárda. Az új gárda — a diákok, akik az immár elvonult katonaság helyébe léptek. Katonák ezek is : a szellemi munka ifjú katonái, akik ha kevésbbé mutatósak is, mint az igazi katonák (a trencséni regimentnek nem bakáira, hanem tisztjeire goudolunk), de a városi közönség előtt mégis rokonszenvesebbek, miut a császár katonái. Vau is öröm a városban jöttükön. Nem valami sok kellene és egy kis parázs kivilágítást lehetne tiszteletükre összehozni. Hiába, szeretjük ókét nagyon. Szeretjük ezt az új gárdát, mely nekünk tulajdonképeni törzsgárdánk, szeretjük aranyos ifjúságok minden bohóságával együtt, szeretjük őket jobban, miut a vörös, zöld, vagy hupikék aufslagos k. u. k. regimenteket. Idem. VEGYES HIREK. A város hivatalos közzétételei. _216!1 1900. szám. Hirdetmény. A folyó 1900. évi fegyveradó-lajstrom Pápa város adópéuztári hivatalában szeptember 2-iktól 10-ig közszemlére kitéve lessz. Az esetleges felszólalások a kitételt követő 15 napon belül a pénztári hivatalnál beadhatók. Pápa, 1900. augusztus 31. A városi hatóság. 5981. 1900. szám. Népfelkelők figyelmébe. Mint már korábban jeleztük, a népfelkelők ellenőrzési szemléje folyó évi október 24. és 25-ik napján lessz. Most pedig értesíttetnek a népfelkelők, hogy a szemlére jubileumi emlékérmét mindenki magával hozni köteles. Pápa, 1900. augusztus 27. Á városi hatóság. — Személyi hirek. Antal Gábor, ev. ref. püspök és Gzike Lajos kir. tanácsos, főiskolai gondnok a főiskola megnyitó ünnepére e hét végén városunkba érkeznek. — Hegedűs Lóránt dr. és Óváry Ferenc dr. országgyűlési képviselők a hét végén városunkba érkeznek. — Rekviem. Boldog emlékű Erzsébet királynénk lelki üdvéért gyászos elhalálozásának második évfordulóján, f. hó ll-éu rekviem lessz a plébánia főtemplomban. — Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete folyó évi szeptember hó 6-án d. e. 9 órakór a városháza nagytermében közgyűlést tart a következő tárgjsorral: Csajtai Dániel v. képviselő indítványa, a katona-beszállássolái dijak érdemében. — Lőwy László dr. v. képviselő indítványa, a bejelentési hivatal felállítása tárgyában. — Salezer Ignác a fogyasztási adó hivatal volt főnökének kérvénye állásába leendő vissza helyeztetése iránt. — A városi reudőrők és szolga személyzetnek kérvénye lakbér járandóságuk felemelése iránt. — Városi árvaszék végzése a gyámtári tartalék alapból 117 koroua 30 fillér összegnek kiutalása érdemében. — Az urdombi szőllő birtokosok kártalanítása érdemében a jogügyi bizottságnak jelentése. — A legtöbb állami adót fizető városi képviselők 190ü-ik évi névjegyzékének kiigazítására küldöttség választása. — A csatorua-utcai lakosok kérelme házaik előtt aszfalt gyalog járda létesítése iránt. — Városi uegyedmesterek kérelme lakbér és természetbeni ruházat megszavazása iránt. — Nelson Eduárd kérelme fonó gyár céljaira szükséges területnek díjmentes áttengedése iránt. — 1900 évi költséyvetés. — A város hivatalos nevének meg állapítása. — Szinház. A kis-celli kitérő miatt a szinház megnyitását szombatról hétfőre halasztották. Hétfőn, a New-York szépével kezdődik meg őszi szezonunk, melynek műsoráról máig sem vagyunk tájékozva, de reméljük, hogy jobb lessz, mint aminőnek rejtélyessége miatt kényelenek vagyunk elképzelni. — A társulat tagjai közül már számosan városunkba érkeztek. — A bánhidai vasútról „megbízható" forrásból vett értesülést közöltünk múlt számunkban. E hírünkre vouatkozólag most illetékes helyről olyforma helyreigazítás érkezett hozzánk, hogy sem nevezett cég, sem egyáltalán a vasút ügyével foglalkozó egyetleu faktor részéről sem küldetett ki senki és ily kiküldött létezéséről a lapuukbau említett cégnek tudomása sincs. Ugy látszik tehát, hogy az a mérnök, aki tényleg megjelent városuukban, a mi „megbízható forrásunkat" misztifikálta, amiről persze sem ő, sem mi nem tehetünk. — Hímen. Városi közéletünk egyik előkelősége: Galamb József ügyvéd, az Esterházy urodalom ügyésze és takarékpénztári aligazgató uri családja szép örömünnepet ül f. hó 8-áu, amikor leányukat, Rózsikát feleségül veszi Erdélyi Zoltán, a kitűnő költő, az ifjú Magyarország egyik első irodalmi munkása. Ali órakor történő polgári házasságkötés után az egyházi áldást a r. k. plébániatemplomban adják rá az ifjú párra. — A kaszinó-kertbe szokatlan élénkség költözött múlt kedden este. A Tapolca mentén hosszan elnyúló kellemes kert tele volt rakva asztalokkal s az asztalok mellett vidáman vacsoráló, nagy polgári és katonatiszti társaság hallgatta a 71-ik gyalogezred zenekarának hangversenyét. A jó zene olyan jó hangulatot teremtett, hogy a rögtönzött katonai és polgári összejövetelből rögtönzött táncmulatság lett. Szép leány volt egyneháuy, táncos meg volt bővibeu; a katouazenekarból kiváltak a cigáuytagok s muzsikájuk mellett megkezdődött a tánc, mely haugos jókedvben éjfélutáuig tartott. A kitűnően sikerült mulatságra úgy a jelenvolt díszes civiltársaság, mint a katonatisztek kellemesen fognak visszaemlékezni.