Pápai Lapok. 27. évfolyam, 1900

1900-08-05

lehet Török Einran igazgatónőnél. Felvétetnek 8- 10 éves leánygyermekek valláskülönbség nélkül. Az intézeti év szeptember 3. napján nyílik meg. V. Az izr. hitközség iskolái. Első izben történik, hogy az izr. hitközség iskolái működéséről nyomtatott értesítőt ad. Az örvendetes alkalmat erre bizonyára az a körülmény adta meg, hogy az izr. hitközség dicséretreméltó áldozatkészsége az idén egy magasabb fokú intézetet : polgári fiúiskolát létesített s ennek működéséről óhajtották a nagy közönséget tájékoztatui. Kétségünk nincs, hogy a>hitközség iskoláiról szóló programmszerü beszámoló ezentúl minden évben meg fog jelenni. Magát azt a tényt, hogy az izr. hitközség polgári fiúiskolát állított fel, már több izbeu méltattuk e lapok hasábjain. Az a körülmény, bogy ujaink közül olyanok is tömegesen tódulnak a gimnáziumba, kik nem szándékoznak éppen tudományos pályára lépni, égető szükséggé tett egy polg. iskolát, mely a gimnáziumtól a nem oda való elemeket elvonván, a kereskedői, iparos és kisebb hivatalnoki pályára készít elő. A polgári iskolák ilynemű jelentőségét s azonkívül nemzeti és felekezeti szempontból való fontosságát méltatja az izr. polgári iskola Sehé))' Ármin igazgató által összeállított értesítőjének bevezetése. Ugyanott konstatálja az igazgató, hogy az első év biztosította az intézet létjogosulságát, amit u tanügy minden barátja örömmel vesz tudomásul. A bevezetés után a hitközségi és iskolaszéki jegyzőkönyvek alapján közli az értesítő az intézet keletkezésének történetét. 11 nap leforgása alatt ;) gyűlésen kezdeményezték, tervezték, .szervezték és felállították az iskolát, úgy hogy aug. lö-éti először esett szó róla s október l-jén az iskola két osztálylyal már meg is nyílott, a mi az iskolaszéknek és elnökének, Steina' József dr.-uak nem kis becsületére válik. A jövő évre megfelelő épülete lessz az iutézetnek s megnyílik a III. esetleg IV. osztálya. Az iskolát az év folyamán hivatalosan meglátogatta Ba\))> Sáudor kir. tanfelügyelő. Iskolai ünnepeket tartottak Erzsébet napján, márc. 15-éu és ápr. 11-én. Az ifju.-ág két izben kiránduláson vett részt. A polgárt fiúiskola tanári testülete 1 1 tagból állott, kik közül rendes tanárként csak egy — Blau Belgrád társadalma tombol cs ha a fiatal király a dac vakmerőségével üzen hadat a konvenciónak és a kiürült konakhau nem marad más, mint d meg a párja, ha a nemzetközi viharok tornyosulnak léje fölött, nem oszlik el annak a szerelemnek illúziója, amelyet a kötelesség árán szorzott meg magának '! A szerelem a legszttbjoktívebh érzése az embernek, már pedig az élet ez a kemény, kegyetlen szövevényes elet objektivitást kövefel, az embereknek, a viszonyoknak a kötelességeknek cs az egyéni felelősségnek mérlegelését. A királyoknak pedig objektívebbeknek kell lcnniök a többi embereknél és ezért boldogtalanabbak is a poétáknál, akik dalolnak a tavaszról, a bimbófakadásról meg a csókról. A szerb asszonyt nem kritizáljuk. Az ő becsvágya ebben a korban midőn az élet törvénye az érvényesülés minél nagyobb körben való sikerét tartja a legfőbb feladatnak, csak tiszteletre méltó, annál is inkább mert mint az indiszkrét tudósítások irják ÍI természet már megfosztotta azoktól a különösen csábító tulajdonoktól, amelyek rendes körülmények között hódítóvá teszik az asszonyt. Annál inponálóbb az ő ereje, hogy hervadó bájai kormányokat döntenek meg és könnyező moralistává teszik Milánt, aki helyesén tenné, ha haza jönne és vinné körútra kis királyíiáf Parisba és Budapestre, hol annyi a szép, mosolygó szerelmes asszony, aki nem kivan fejére aranykoronát és kiket ö generalisszimus felsége oly kitűnően ismer. Ez lenne a Drága affaire drága megoldása. Henrik — működött, a többiek mint óraadók szerepeltek. A tárgyfelosztás szerint az I. II. osztályban a heti óraszám együtt 45 volt, héber tárgyakat pedig 4ií órán tanították. A feldolgozott tananyag rovatában a héber tárgyak már csak 24 órával szerepelnek, ami nyilvánvaló ellenmondás. Akár 43, akár 24, megfontolásra érdemes, hogy vájjon 10—14 éves gyermeknél a rendes óraszámon kívül idegen nyelvnek idegen nyelven (németül!) tauítása mellett nem áll-e be a túlterhelés esete. Ha a héber tanítás a tanulók anyanyelvén — magyarul — folynék, az óraszám lényeges leszállítása mellett is elérnék az eddigi eredményt s így míg egyrészt a kivánt s általunk is teljes mértékben méltányolt vallásos célt szolgálnák, másrészt a héber tanítás hazafias szempoutból sem esnék kifogás alá. Úgy tudjuk különben, hogy a héber tárgyak tanítói közül a nyelvtan tauára fehér hollóként szerepel, de sajnos, a 43 órából ueki csak 3 jut, s így magyar szó vajmi ritkán haugzik a vallásórákon. A rendszeres tantárgyfelosztás után a tanulók névsora következik. A polgári iskolának összesen 37 tanítványa volt, köztük pápai 24, vidéki 13. Vall ásra 34 izr,, 3 róm. kaih., előmeuefelre van 3 kitűnő, 7 jeles, S jó, 9 elégséges, 7 javíthat, 3 ismétlésre utasíttatott. A bukottak száma 10— -27%, ami azt bizonyítja, hogy a tanári testület az osztályozásnál kellő szigort alkalmazott, ami kezdő iutézetuél nagyon is helyéu van. Az elemi iskola tantestülete négy tagból állott. A növendék száma a leányiskolában I. o.: 38, II.: 43, III.: 48, IV.: 3S; a iiuiskolábau I. o.: f>3, IL: f)3, III.: 55, IV.: 44. A tanulók osztályzatát sem itt, sem a polgári fiúiskolánál nem találjuk. Az értesítőt a jövő tanévre szóló tudnivalók közlése zárja be. A beiratások augusztus 29., 30. és 3l-éu lesznek. A tanítás szeptember 1-éu kezdődik, A polgári iskola I. osztályába 4 elemit vég/.ett tanulókat vesznek fel. Középiskolából magasabb osztályba átlépni kívánó tanulókat felvesznek akkor is, ha az illető tanuló a gimuáziumbau latinból elégtelen jegyet nyert, sőt akkor is, ha más (egy vagy két) tárgyból nyert elégtelen osztályzatot, de e tárgyakból felvételi vizsgát áll ki. A polgári fiúiskolában a tandíj 72 korona, mely bárom részletben fizetendő. Városi közgyűlés. lildli. augusztus 4. Mintegy 40 képviselő gyűlt egybe a tegnap délután tartott városi közgyűlésre, ami a nyári meleghez képest elég tisztességes érdeklődésről tesz bizonyságot. Az érdeklődést a gyűlésnek két tárgva, a jogakadémiának lapunk vezércikkében méltatott ügye, valamint a vasárnapi munkaszünet tárgyában beadott javaslat idézte elő. Mészára* polgármester a gyűlést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére Piatsek Gyula, Grosz Ede, Baranyay János, Vajdits Károly és Böhm Samu képviselőket kérte lel. A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után elnöklő polgármester meghatottan jelentette be Bagn'tr Gábor, a képviselőtestület buzgó tagjának halálát. Emlékét jegyzőkönyben örökítik meg, özvegyéhez részvétiratot intéznek. Bejelentette továbbá a polgármester, hogy a fogyasztási adóhivatalban a regálohizottsá"- a két elmozdított hivatalnok hol vett Blum Miksát és Brenner Ferencet alkalmazta. Jelentette végül, hogy a belügyminiszter a vágóhídi szabályrendeletet jóváhagyta. Napirend előtt Csajt hay Dániel interpellálta a polgármestert a katonai beszállásolási dijjak ügyében. A polgárság méltán van elkeseredve, hogy a dijjidcat a vármegyétől évek óta nem tudják megkapni s az általános hangulat kifolyása lett, hogy az ügyet a jövő gyűlés napirendjére tűzték ki. Első pontja a napirendnek a kéményseprési szabályrendelet régi ügye volt. A szabályrendeleten a kereskedelmi miniszter némi módosításokat kivánt, e módosításokkal együtt a szabályrendelet most már harmadszor fogja megtenni útját a miniszterhez, hogy azután — remélhetőleg — végleg megerősítve érkezzék vissza. Brunner Sándor kérvényét az ellene indított bűnvádi eljárás visszavonása érdemében a közgyűlés kedvezően intézte el. Tekintettel arra, hogy a folyamodó nem volt eskü alatt szolgáló közhivatalnok, hanem a város magán-alkalmazottja, tekintettel arra továbbá, hogy a városnak kára nem származott s végül, mivel esetleg elítéltetése ártatlan családját is megbélyegezné, a képviselőtestület a vád elejtését ős erről az alispán értesítését határozta el. A Nelson-gyár igéuyelte teleknek átengedési ügyét — kellő számú képviselő nem lévén jelen — ujabb 15 napos gyűlés tárgysorára tűzték ki. A jogakadémia ügye került most tárgyalás alá. Elsőnek Horváth Lajos, a képviselőtestület régi és nagytekintélyű tagja szólalt fel, ki a napilapok közleményei alapján elsőnek irányította e fontos ügyre a város vezetőségének figyelmet, s akinek indítványára került ez ügy már a tegnapi gyűlés napirendjére. Horváth Lajos hoszszasabban szólott a közoktatási miniszter deeentralizálási tervéről és erélyes akcióra szólította fel a városi képviselőtestületet. — Illetékes helyen pozitív tudomást kell szerezni a miniszter tervéről s azután ennek megfelelőleg kell megtenni a szükséges lépéseket, hogy a minisztérium figyelme első sorban Pápára irányíttassék. A felszólalást általános helyeslés fogadta. Az ügyhöz ügyelem re méltó módon szóltak hozzá ezután Antid Géza dr., Baál István, Hirsch Vilmos dr. és Kriszt Jenő s végül határozatba ment, hogy a polgármestert megbízzák, hogy kellő tájékozódás után kir. jogakademiának Pápán leendő felállítását kérvényezze, vagy deputáoió útján kérelmezze a közoktatási miniszternél. Erélyes és erős hangú felszólalásokra adott alkalmat Hirsch Vilmos dr.-nak a vasárnapi munkaszünet tárgyában beadott indítványa. Az indítvány a kapitány ismert túlszigoru s a helyi ipar cs kereskedelem iránt kevés jóindulatról tanúskodó ítéletei következményeké]) adatott Im s odairányul, hogy a kereskedelmi miniszter kéressék fel, hogy a inunkaszünetre vonatkozó rendeletének a liszt- cs gabonaszállításra vonatkozó pontjait megmagyarázni szíveskedjek. I']/. indítványhoz Iloirá/h Lajos, ki felszólalásában utalt az e tárgyban hozott ellentétes alispáni ítéletekre, azt a módosítást fűzte, hogy addig is, míg felterjesztésünkre, válasz érkezik, a kapitány hivassék fel, hogy ily ügyekben hozott azon határozatait, melyeknél az elévülés veszélye nem forog lönn, függessze fel. Jlajrvn'zkg Béla a malom-ipar pangását ecsetelvén, éles szavakban kel ki a rendőrkapitánv ellen, kinek számos intézkedése a kereskedelemre és iparra fölötte sérelmes. Hivatkozik arra, hogy Győrött, Komáromban, Szombathelyt és Veszprémben, ahonnan, mint ipartestület elnöke ez ügyre vonatkozólag felvilágosítást nyert, a liszt- és gabonaszállítás déli 12-ig eszközölhető. Kis József — bár a malom-ipar fölleiulítcsct szivén viseli — szeretné, ha a vasárnap is megünnepoltetnék, s ezért az lenne óhaja, hogy a szállítás télen 9, nyáron S óráig engedélyeztessék. Hasonló értelemben szólalt fel Baranyay János. Utolsónak szólott ez ügyben Antal Géza dr., aki szintén óhajtja a vasárnap lehető legmesszebbmenő megünneplését, de azért nem huny szemet az élet követelményei előtt Sajnálja, hogy a kapitány nincs a gyűlésen jelen, mert bár egyes ügyekben hozott Ítélete nem képezheti a közgyűlés felülbírálása tárgyát, do eljárása felett általában a városi képviselőtestületnek meg van a joga véleményét kimondani. Utal arra a régi birói elvre: stimmum ins, summa iniuria, s óhajtaná, ha a rendőrkapitány a törvény betűjéhez való szigorú ragasz-