Pápai Lapok. 27. évfolyam, 1900

1900-07-22

forrásból, hogy az én utódom Zichy Waldimir gróf vagy Bezcre'dj Viktor, vagy Purgly Sándor, vagy Hunkár Dénes lesznek, s ezek az urak úgy látom, — igen helyesen — szintén ugy vélekednek a dementiről, mint jó magam s egyik se vette — mint mondani szokás — „kutyába se" a róluk terjesztett hazug hireket. — Piát lássa Szerkesztő úr ! — ezért nem dementálok ón soha semmiféle személyi hirt, — hiszen a nagy olvasóközönség, minél több hazug hirt közöl valami lap, annál hamarabb jön arra a gondolatra, hogy azt a bizonyos hirt ez vagy amaz újság irta: tehát nem igaz! Es igy előbbutóbb a legigazabb hirt se fogja neki elhinni! Higyje el nekem, hogy a nagy olvasó közönség olyan mint a nagy Balaton, melybe ha valaki egy kavicsot dob, az a kavics egyezredrésznyi percre egy kicsike körben hullámot vet, de azutáu az a boldogtalan kavics leesik a tó mélyére s a nagy Balaton nem törődik többé yelc. Ha akarja, megírhatja mindezt az újságjába, dc előre is kijelentem, hogy ha rosszul adná is vissza a szavaimat, én bizony akkor se — dementálom. TOLLHEGGYEL. Le a képeslevelezolap-gyiijtéssel! — Segélykiáltás. — Ez már igazán a legszázailvégihb szokás (10ÜÜ-at még a XIX. századhoz számítva) mely ezt az epidémikus divatot behozta. Valahogy át ue vigyük a huszadik évszázba is, mert akkor meg már századéi ej i bolondságnak kell nyilvánítanunk. Mert hogy bolondságnál nem egyéb, ezt ne lessék elvitatni, kedves kedvetlen hölgyeim. Ei valljuk be őszintén, hogy önök tették divattá ezt a szecessziós zöldséget a maga kinövéseiben. Miután így a káromkodásokon szerencsésen átalestüuk, tegyünk egy kiszámítást. (Hiába, ezt az úgynevezett statisztikát csak nem akarja bevenni a magyar ember gyomra, pedig az ármányos nímet azt is kiszámítja, hány szál haja hull -ki egy évben a kontinens lakóinak.) Nem tagadom, én is szenvedéllyel küldözgettem a képes levelezőlapokat, E/.t pedig azért kell tennem, mert az Fristen vagy ötven leányismeró'ssel ajándékozott meg, kik véletlenül (vigye az ördög ezt a véletlent, mely pedig a színdarabokban is elsőrangú szerepet játsziki másutt laknak, mint ahol én lakom. Ezen állapotnak pedig szükségszerű kifolyása az, hogy képes levelezőlapokkal kell enyhítenem a nagy • távolságokat. Ülvén leányismerősöm lévén, — egyébként igen szeretelreméltóak - mindegyiknek kühb-k minden hét napban egy-egy „anzikcol". Egy képes levelezőlap ára ö—10 kr., középszámitás szerint 7 krajcárt véve, igy állíthatom föld a műveletet f)l)/T. -4-21). Ez polgári nyelven annyit jelent, hogy "égy forint és busz krajcár. Egy hónapra számítva, tizen hét forint, egy esztendőre kétszáznégy forint. Tessék most hozzávenni ugyanennyi két krajcáros bélyegeket, kapunk ismét ötvenkét forintot, vagyis ugyaunyii veszítünk. A végösszeg tehát 2Ő0 frt. (Ha most „felülfizetó'" volnék, okvetlen koronákbau mondanám : (5/V korona, de minthogy egyszerű anzikcküldő vagyok, maradok az idők megpecsételte, bizalmi forint-számításnál.) Kétszázötvenhat forintomba kerül tehát évente kedves leányisineró'seimnek az a különös kedvtelése, hogy képeslevelezőlapokat gyűjtenek. Már most tegyük föl, hogy én egy díjazott joggyakorló vagyok valamelyik törvényszéknél. Vau ötszáz forint fizetésem. Hogy szabad hát akkor nekem ennek felét ilyen őrült dolgokra költenem? Kérdezem önöket szép ismerőseim: a szivükre veszik azt, hogy én éhen pusztuljak el ? Hagyjanak élni! Es ezt követelem ezer és ezer szenvedő felebarátom nevében. Ok is élni akarnak, nekik is jo-| guk van az élethez. Önök pedig képes levelezőlapok nélkül is élhetnek. Ha pedig minden áron gyűjteni akarnak, ne rójjanak ránk sarcot, mert tessék elhinni, ez a képes levelezőlap a legsúlyosabb adó. Az „anzikc" kártyákért ostromolt, nyugalmában háborgatott és vagyoni állásban megtámadott emberek nevében segélyért kiáltok én, aki a végsőig küzdöttem, de már nem győzöm. Segítség! Le a képeslevelezőlap-gyüjtéssel! Mongodin. A város hivatalos közzététele. 1778/1900. Hirdetmény. A folyó 1900. évi III. oszt. kereseti adó, en nek általános jövödelmi és orsz. betegápolási pótadó kivetési lajstroma Pápa város adópónztári hivatalában 1900. júliits 22-től 30-ig közszemlére kitéve lessz. Az esetleges felszólalások a kitétel napját követő 15 nap alatt alulirt hivatalnál beadhatók. Pápa, 1900. július 17. A városi hatóság. VEGYES HÍREK. — A gazdasági egylet új elnöksége. A veszprémvármegyei gazdasági egyesület elnökévé a f. hó 10-ki közgyűlésben nagy lelkesedéssel és egyhangúlag Benyvessy Ferenc drt választották, alelnököknek pedig szintén egyhangúlag Jtainpreehl Antal és Reé Jenőt. Ügyész: Osete Antal dr., pénztáros Ilels Ferenc, az igazgatóság tagjai pedig a 'következők lettek: Bauer Autal, Bauer Károly, dr. Bezerédj Viktor, Bibó Dénes, Euczmann Lipót, dr. Óvári Ferenc, Gózon Gyula, Heunel Károly, Ihász Lajos, Lajer Xándor, Lakat Mihály, Lintuer Sándor, Bélák János, Purgly Pál, Purgly László, Perczel Sándor, Rottermaun Károly, Suly László, Szabó Imre, Schreiner János, Tóth Ede, Werthebn Armin, Véber Rezsó' és Volf Pál. — A képezdo építésénél eddig bizony uem igen nagy szerepük jutott a helybeli iparosoknak. Panaszkodtak is ezért és méltáu. Sérelmeik némileg orvoslást nyernek most, amikor a belső berendezés munkáját legnagyobb részt helybeli iparosokra bizták. Valóban örülünk, hogy iparosainkra nézve ily kellemes hirt regisztrálhatunk, de midőn ezt teszszük, teljes dicsérettel említjük meg egyszersmind Hegedűs Lóránt dr. orsz. képviselőnk nevét, ki ismert jóindulatával, lelkiismeretességével érvényesítette befolyását abban az irányban, hogy iparosaink panasza elnémuljon, jogos óhajaik kielégítésre leljenek. — A regále-bizottság holnap délután 8 órakor tartandó üléséhen fog dönteni a fogyasztási adóhivatalban felmerült szabálytalanságok ügyében. — Új református templom alapjának létesítése céljából tartott múlt vasárnap istenitisztelet után gyűlést a református egyházközség Németh István helyettes-lelkész és Saáry Lajos főgonduok elnöklete alatt. A gyűlésen Németit István h. lelkész ékesszólóan szólott arról a szép eszméről, hogy Pápán, a dunántúli ref. egyházkerület székhelyén, a kerület méltóságának és a gyülekezet előkelőségének megfelelő új templom létesítessék. Részletesen ismertette ezután meleg elismerése kapcsán Kis Józsefnek, az egyház megválasztott lelkészének javaslatát, melyben ideális lelkesedéssel, de amellett a megvalósíthatóság határain belől sorolja fel az utakat és módokat, amelyek segélyé vei a templom építésére 10 év lefolyása alatt megfelelő alapot lehet létesíteni. E javaslat egyik része, hogy t. i. az új lelkész 10 évig raegtartauá theol. tanári állását is és a papi fizetését ez idő | alatt teljesen a jelzett szent célra engedné át, közI gyűlés hozzájárulását és az egyházkerület engedélyét I igényli. JS'émeth István szavai hatása alatt a gyülekezet a hozzájárulást egyhaugulag, nagy örömmel megadta s a gyülekezet tagjainak érzelmét tolmácsolta id. Csajthay Dániel presbiter, midőn mély meghatottsággal köszönte meg Kis József lelkészüknek, hogy nemes buzgósággal és áldozatkészséggel vállalkozik eddigi tanári fizetése mellett a kétszeres munka végzésére. A gyülekezet ezután elhatározta, hogy a jelzett irányban kérvényt intéz az egyházkerülethez. — Huszárezredünk köréből. Kivin Antal honvéd főhadbiztos Székes-Fehérvárról a héten Pápán időzött pár napig huszárezredünk raktárai és épületei vizsgálata végett. — Sanyi Géza honvédhnszár főhadnagy, fegyvertiszt Zala-Egerszegről, múlt héten Pápán volt és a huszárezrednél fegyvervizsgálatot tartott. — A vidéki szinészet országos felügyelője. A belügyminiszter, mint a hivatalos lap jelenti, Festetich Andor grófot, a Nemzeti Színház volt igazgatóját, a vidéki színészet országos felügyelőjévé nevezte ki. A miniszter egyúttal valamennyi törvényhatóság száraára rendeletet bocsátott ki az ujonan kinevezett felügyelő támogatása dolgában. A rendeletben kifejti a miniszter, hogy a vidéki magyar színészet erkölcsi és anyagi jólétének előmozdítására, művészi színvonalának emelésére szükséges volt egy szakember, aki a helyszínén szerzett tapasztalataival e kulturális föladat megoldását elő tudja segíteni. Ezért szervezte az országos felügyelői állást, melyet Festetich Audor gróffal töltött be. A szinészeti felügyelő föladata a vidéki szinészet működésének megfigyelése, ellenőrzése. Kötelessége tehát, hogy a vidéki színtársulatokat időnkint meglátogassa s tapasztalatairól időnkint jelentést tegyen, a bajok orvoslására pedig javaslatot adjou. A szinészeti felügyelőnek kötelessége teljesítésénél szüksége van mind a törvényhatóságok, miud a szinügyi választmányok támogatására. Meghagyja tehát a miniszter az összes törvényhatóságoknak, hogy a kulturális cél érdekében lehetőleg támogassák az országos szinészeti felügyelőt. — Eljegyzés. Örömmel vettük a kedves hírt, hogy Rózsa Oéza dr., az egri főreáliskola jeles tauára, ismert nevű iró, a Pápai Lapoknak is éveken át volt kiváló munkatársa, eljegyezte Gombosi René úrhölgyet Egerben. — Kamarai közgyűlés. A győri kereskelmi és iparkamara f. évi július hó 24-én d. u. 2','

2 órakor Jerj/'y Antal elnöklete alatt reudes közgyűlést tart. A napirend fontosabb tárgyai: Elnöki előterjesztések: Titkári jelentés az ügyforgalomról. Az iparhatósági megbízottak intézménye (a keresk.ügyi miniszter ur 80115. sz. leirata, a kerületbeli ipartestületek véleménymondásai). BetegsegélyzŐ-pénztárak reformja (a keresk.-ügyi m. kir. minister ur 44741. sz, leirata, a kerületbeli pénztárak véleményei). A párisi kiállítás ösztöndíjasai (a kiküldött bizottság jelentése, a keresk.-ügyi m. kir. minister ur 46741. sz. leirata). A hazai ipar ápolása (A miskolci kamara 2;J90. sz. megkeresése). Az időleges és vándorkiállítások ellen (az esztergomi kerede. társulat beadványa). — A polgári kör táncmulatsága. Végre megkönyörült a polgári köröu a viharpróféta, Xem jósolt és nem is küldött esőt a kör nyári mulatságára. Eveken át az volt ugyanis a prakszisa, hogy vagy jósolt és küldött is esőt a mulatság napjára, vagy nem jósolt, de mégis küldött. Végre megesett a csoda, mire a legöregebb négyes-rendezők (ilyenek ugyan egyáltalán nincsenek) som emlékeznek, az t. i., hogy f. hó lő-éu felkelt a iap ... Ez még semmi... Delelőre hágott a uap . . . tiszta volt az ég . . . Ilyet is láttunk már. Alkony lett, félhomály és egy felhő sem volt látható. Este lett, kigyúltak az égi és kerti mécsek. Megpendült egyszerre a cigány száraz fája és — nem esett az eső. Ez már valami. És ámbátor 9-kor kezdték meg a táncot, s jártak ii négyest, 8 valcert és 25 csárdást és járták bár jó kedvvel, tűzzel — az idő kitartott, az eső nem esett.