Pápai Lapok. 27. évfolyam, 1900

1900-04-22

lelnek a valóságuak, mert részint a gyűlések hiteles jegyzőkönyveiből, részint az 1899. évi vezetőktől nyert közvetlen értesülések. De beszéljenek az adatuk : Volt az egyesületnek 1899. évben 78 rendes tagja, amely a megelőző évhez viszonyítva í>-tel való kevesbedését tüntet fel. Munkásságát az egye­sület az 1899. évben 1 rendes, 2 rendkívüli köz­gyűlésen és 12 választmányi ülésen gyakorolta. Ezeken kívül a nagyböjt folyamán tartott az egye­sület öt vallási estét, amelyeken a vallási oktatáso­kat ft. Szilágyi Oszkár, bencés tanár, a Jézus szive szerint való pap az egyesület Il-od elnöke tartotta. Felolvasás volt három és pedig: „A vasár­és ünnepnapok megülésének társadalmi jelentősége" cimmel tartotta ft. Szilágyi Oszkár bencés tanár; „A kath. egyház kiváltsága" cimmel tartotta ft. Stanits Fulgent bencés tanár; nagys. Néger Ágoston apátkanauok úrnak, az egyesület alapító-elnöke arc­képének leleplezési ünnepélyén felolvasott ft. Kriszt Jenő plébános, az egylet akkori elnöke. Megtartotta az egyesület védőszentjének, szt. Józsefnek ünnepét, amelyen szépen üunepélyt rendezett az egyesület helyiségében. Készt veit az egyesület a legfe.ls. Oltári szentség imádásában két izben és pedig óráu­ként ketten-ketlen, hogy a szt. sirra kitett Oltári szentséget is két napon át óránként ketteu-ketten <:rizve imádták. Minden nevezetesebb ünnepen zászló alatt testületileg vonult az egyesület a szt. misére; körmeneteken is testületileg zászló alatt \ett részt. Nagyobb mulatságot tartott az egyesület hár­mat, icbr. 2-áu, jul. 9-én, aug. 13-án és rendezett «••iy nagyszabású Néger-ünnepélyt, amikor a városi s/.inházban előadta az egyesület Gero Károlynak „Az uzsai gyöngy" e. népszínművét fényes sikerrel eredménnyel. Kisebb házi estélyt tartott hat f-etben, az egyesület helyiségében és egy tekever­.-tiiyt rendezett ugyanott. A vagyoni mérleg — illetve a pénztár nem a h gfényesebb anyagi helyzetét mutatja. Ennek okát .-i/iiiihan az évi beszerzésekben kell keresnünk, mennyiben egy biliárd és egy zongora szereztetett A könyvtár áll 24l> kötetből, 233 műből; az i , i forgalma volt 403 kötet. Átutazó legény-egyleli tag volt 1899-ben 2ő, akik összesen 9'10 frt segélyben részesültek s ren­delkezésükre állt az egylet helyiségében két ágy i.'ljes felszereléssel, amely körülmény bizonyára huzdítóan hat az egyesületbe való belépésre. Váu­di.rkőnyvet az egyesület tizenötöt adott ki ; a buto­• •k jó karban vaunak; az egyesület tisztántartásáról : / egvesületi épületben lakó egyleti szolga goudoskodik. Ezekben számoltam he az 1899. év történetéről. Mielőtt azonban jelentésemet bezárnám, szives köte­:>»éget kell teljesítenem azok iránt, akik egyesüle­tünk fennállását bőkezűségükkel támogatják: A liui hódolat tiszteletével mondok köszönetet lú^yelmes fó'pásztorunknak, nméltóságu és főt. báró Hímig Károly veszprémi megyés püspök úr ő vcellenciájáuak, aki soha meg nem hálálhatóau érez­íeti egyesületünkkel atyai jóságának bőséges áldását. Hálásan emlékszem meg ít. Ocsovszky Kázmér úrnak, a pápai szt.-benedekrendi székház házfőnöké­?i-*k jóságáról, aki az egyesületei nemcsak pártfogá­sban, de tetemes anyagi segélyben is részesíti; valamint ft. Szilágyi Oszkár beucés tanár jószivéről, ki amellett, hogy az egyesület fellendülésén lan­kadatlan buzgósággal működik, ez évben egy gyö­nyörű arisztont (f>0 frt. értékű) ajándékozott egye­.- ideiünknek. Könyvtárunkat ajándékozással gyarapították, '. Kis Kornél, Schlosszer Istváu urak és Mészáros Margit kisasszony; fogadják e helyen is köszönete­met szives jóakaratukért. De elnöki kötelességemnek tartom, hogy évi jelentésemben szives és őszinte köszönetet mondjak azoknak is, akik szellemi kincsük tárházából juttat­tak bőségesen a legényegyletnek. Érezzük mi azt mindnyájan, hogy nem tettünk eleget, de azért biztat az Istenben vetett remény, hogy célunk felé ha lassan is, de biztos öntudattal haladunk. Ut desint vires, tarnen est laudanda voluntas! Színház. A szinügyi bizottság propagandája annyira felkeltette közönségünknek érdeklődését, hogy az első hét előadásai majdnem mind telt, sőt három estén zsúfolt ház előtt folytak lc. A műsor minden várakozásnak teljesen megfelelt és a társulat ujjonan szerződött tagjai is rnindaunyian beválnak. A zene­karnak voltak e héten még nagyon jelentékeny hiányosságai, de bizton elvárjuk, hogy már ezen a héten ezek a hiányok orvosolva lesznek. Szulamit. A múlt szezon öt telt háza után e darabnak hatodik előadására is zsúfolásig megtelt a színház, s a közönség lelkes tapssal fogadta Mányay Aran­kát, a címszerep személyes!tőjét. Az a félév, melyet tőtünk távol töltött, rendkívül sokat csiszolt játékán, beszéde könnyebb, természetesebb, folyó lett. Amit azonban legjobban csudált közönségünk, az Má­nyaynak fényes hangja volt, melynek fénye és ereje a régi maradt; ebben már alig nőhetne az ő művészete. Abigail szerepében az új szubrett Cson­gort/ Mariska rezegtette meg közönségüuk szivét bensőségteljes játékával, szívhez szóló hangjaival. Gyönyörű tánca már az első estén is — amikor pedig éppenséggel nem volt hálás szerepe — megszerezte számára a közönség rokonszenvének minden jelét s ami fő, a viharos tapsokat. Juhász súlyos iudisz­pozicióval énekelte Abszolout, s így kárbaveszett az az örömünk, hogy végre baritonistára, tehát igazán hivatott kézre bizták ezt a zeneileg értékes szere­pet. A három kérő: Dobó, Nagy és Horváth is általános tetszésben részesültek, s az utóbbi ezen­felül a Kol nidre eléuekléséért is kapott tapsokat. A zenekarnak sok kalamitása volt ez estén. Az aranykakas. Mindvégig tarló jókedv és derültség, szüntelen kacagás közepette adták hétfőn BUunenthal és Kadelburg pompás bohózatát. — A fényes sikerű estében óriási része volt Csongort/ Mariska ragyogó művészetének; bámulatosan linóm, diszkrét játéka, kitűnő mimikája és bájos humora az egész közöu­ságet lebilincselte, s majdnem minden jelenete után zajos tapsokra ragadta. Művészete ez estén a Lariletto dal eléneklésébeu kulminált s a közönség négyszer ismételtette meg a művészi játékkal elő­adott énekeket. Dobó legszebb sikerei egyikét aratta ez este; a Dachselmayer szerepe mintha csak reá lett volua szabva, annyira megfelel az ő művészi egyéniségének. Minden szava a kacagás egész viha­rát keltette, s szerepének alig volt olj'au momen­tuma, melyet az ő tőrülmetszett, eredeti humora ki ne aknázott volua. Krcssz Irma, Beczkói József, Váradi Margit, Benedek Gyula és Krasznay egé­szítették ki a kitűnő ensemblet, mely valósággal meglepett bennünket s teljesen feledtette azt, hogy a társulatot csak alig 1 — 2 napja állították össze. Otthon. A modern dráma leghatásosabb szerepét, Mag­dát választotta első debűnek a társulat heroin áj a Daróczy Ilka, kinek fellépte elé annyival több ér­deklődéssel és várakozással tekiutettüuk, mivel Komjáthy óta egyetlen társulatunknak sem volt igazi hősnője. De ezen felül mi Magdát több izben láttuk Závodszky Teréz feledhetetlen alakításában, s ez csak nehezítette azt a mérhetetlenül nagy feladatot, melyet é szerep magában véve is ró a színésznőre. Nagyobb dicséretet nem mondhiituuk Diróczy Magdájáról, mint azt, hogy ennek ellenére is megnyerte közönségünk tetszését. — A második felvouás idillikus jeleneteiben gyengéd és iiuom volt, de igazán csak a harmadik felvouás erős drámai jelenetében volt helyén, Imponáló drámai erővel, hévvel teli dikcióval beszélt, s hangjai szívhez szól­tak. Schvarze ezredes szerepét Benedek adta rea­lisztikus átgondolt alakításába, Keller nehéz szere­pével pedig Bemele Géza próbálkozott. Havas maszkja inkább Derblay Fülöpre, mint a lelkészre vallott, s játékából is hiányzott a lelkészhez illő keuetteljes hang. Jól megállották helyüket Juhászné, Pozsonyi Julia, Várady Margit és Krasznay. Angot. Az operett-irodalom eme régi műremekének felújítása, helyes és örvendetes dolog volt, de az elő­adással nem voltunk teljesen megelégedve. Természe­tesen a zenekar volt legnagyobb részben ennek az oka, de amellett az ensemble is hiányos volt. Csongory Mariska adta a címszerepet s az ő művészi játéka és kedvessége ezúttal sem tévesztette el hatását, de énekét a kiséret nem egyszer alterálta. Mányai Aranka elragadóan szép volt vörös parókájában és énekéről, mint mindig, ezúttal is a legnagyobb el­ismerés haugjáu szólhatunk. Nagy Gyulának szép tenorját jól esett a régi csengésében élveznünk. Juhász ez ideig már túl esett korábbi indiszpoziciójáu és éneke épp úgy tetszett, mint ügyes játéka. Fal­rengető kacagást keltett majdnem minden mozdula­tával Pozsongi Julia és nem kevesebb derültséget idéztek fel Beckói és Nagy Imre is. Házi béke. Bisson kitűnő vígjátékában mutatta be magát először Kressz Irma, a társulat drámai szendéje. Mindjárt az első jelenetnél láttuk, hogy igazi rutinos színésznő, akiben a társalgási szalon-szerepek leg­jobb személyesítőre találnak. Gyönyörű termete, ele­gáus megjelenése az első pillanatra meghódítják a közönséget és művészi játéka, kitűnően hangsúlyozott beszéde egyaránt tanúságot tesznek nagy intelligen­ciájáról. Benedek volt a partnere és így természetes, hogy ők ketten voltak az előadásnak állandó ügye­lemmel hallgatott közpoutjai. B-ckói József és Juhászné egy öreg párt adtak találó hűséggel, sok humorral, mindketten erős oszlopai lesznek a víg­játék-eusemblenek. Váradi Margittól egy kis szerep­ben is olyan hangokat hallottunk, amelyek megkapó közvetlenségükkel egy szép jövő reményét keltik bennünk. Cde fiatalsága mellett a jó naiva összes kellékeivel rendelkezik és várjuk az alkalmat, ami­kor mindezek érvényesítésére egy nagyobb szerep­ben bővebb tere nyílik. Az egész közönség bámulattal adózott Gető Ida alakításának, ki egy örökké zsörtö­lődő vén cselédet adott fiatal korát megtagadó hű-ég­gel. Orgonazengésü mély hangja általános feltűnést keltett. Herz Emil dr j Elte virágjában, fényesen végzett tanulmá­nyok után lenyesnek ígérkező' pálya kezdetén, szerető apa, szerető testvér és szerető barátok köré­ből hirtelen, váratlan ragadott ki a halál egv rend­kívüli tehetségű és szorgalmú, derék ifjút. Herz Emil drt siratjuk. Még alig múlt el egy hete, hogy kezet szorítottunk vele, hogy kedves társaságát élveztük, hogy nekünk terveiről és reménveiről beszélt és ma megdöbbenve a sors kegyetlensé­gén, kérdezzük : mért kellett elpusztulnia 1 mért kellett leirhatlan gyászba borítania azt a jóságos apát, ki még fel nem ocsúdott abból a rettenetes fájdalomból, mely hitvesének elhunytával egy év előtt sújtotta. Az egész város megdöbbenve értesült a péntek reggeli órákban arról a villáingyorsaság­gal elterjedt hírről s míg a kegyetlen liirt alig akadt, aki elhitte, már újabb hir kelt szárnyra, hogy Herz Emil dr. meghalt. Gyönge szerve­zetét pár nap leforgása alatt megölte a roha­mosan pusztító kór és halomba döntötte azokat a szép reményeketet, nagy várakozásokat, ame­lyeket pályájához miudonki, aki az ő zsenialitását, párját ritkító jogi képzettségét, a dolgok mé­lyérc hatoló éles judicinmot és fegyelmezett logikáját ismerte. 1872. okt. 10-én született. Középiskolai tanul­mányait a pápai kollégiumban kitűnő eredménnyel végezte. 1889-ben tett érettségit s praematurus lett. Egyetemi tanulmányait szintén a legszebb sikerrel végezte és már az egyetemi szemináriu­mokban is feltűnt különösen a nemzetgazdasági tudományok ritka ismeretével. Később a tételes jogi ttulomáuyokkal kezdett behatóbban foglal­kozni, s a legelőbbkelő magyar jogi szaklap a Jog­tudományi Közlöny többször közölt tollából figye­lemreméltó dolgokat. Az egyetemi tanulmányok befejezése után a bírósághoz ment, s előbb a pápai járásbíróságnál, majd a soproni törvény-

Next

/
Thumbnails
Contents