Pápai Lapok. 27. évfolyam, 1900

1900-04-15

— A pápai rom. kath. hitközség százas-bizottsága múlt hétfőn tartotta utolsó ülését, amelyben kihirdették a püspöknek az autonómia feloszlatására vonatkozó határozatát. A gyűlés után az ügyek vitelévél megbízott iskolaszék ült össze. Megválasztották a tisztviselőket, azutáu elhatározták, hogy a kántori és tanítói állásokat elválasztják és a pályázatot nyomban kurták. A választás f. évi május hó 21-ik napjára vau kitűzve. A kántor javadalmazása 1G0O kor. készpénzfizetés, 800 kor. stóla, 140 korona járulék és lakásban lett meg­állapítva. A káutor heti 4 órán át, az elemi iskola növendékeit énektanításban is köteles részesíteni. — A leányegylet estélyo. A pápai ünképzó'-leáuyegyesület a mult vasárnap fényesen sikerült művész-estélyt reudezett, melynek különös érdeket kölcsönzött az a körülmény, hogy felolvasóul az elnökségnek dr. Antid Gézát, a kitűnő írót és felolvasót sikerült megnyernie. A műsor első száma Steiner Hugó, a budapesti zeneakadémia növendé­kének igazán bravourös hegedüjátéka volt, Hubai c-úrda-jelenetét adta elő, perfekt technikával. Majd H'ittmun Ida úrhölgy szavalta szép sikerrel Temérdek egy bájos költeményét. Utánna dr. Antid Géza lépett a felolvasó asztalhoz és Poe Edgárról az amerikai irodalom misztikusáról tartott szabad előadást s elmondta az iró életének tragédiáját, melynek hatalmas alkotásait és fényét tönkretette a/ alkoholizmus mérge. Antul Géza dr. igazi vir­tuóza az előadásnak és a közönség lelkes ovációk­kal halmozta el. Ezután Kövi Dolóra úrhölgy lépett a pódiumra és bemutatta bécsi énektanul­iiiányai eredményét, hangban, kifejezésben és játék­ban rendkívül sokat fejlődve lépett elénk és igazán művészi tökéllyel adta elő Cherubini Figarójának euy részletét, majd egy bájos dalt: Mein Liebchen i>t ein ^Yeber ; örömmel üdvözöljük a kisasszonyt, aki hangversenyeink egyik előkelő csillagává fejlő­dött és aki még bizonyára gyakran fog a művész gourmeteknek tartalmas szórakozást nyújtani. Ezután Ai)/.<7 Mariska k. a. szavalta el szépen egy eddig előttünk ismeretlen poétának Szomolányi Gyulának, Me.-e a boldogságról czimü versét. A hangverseny uiolsó száma Faust Gounodtól. melyet Steiner Hugó tomboló lelkesedést keltve adott elő ; a fiatal művésznövendék jövőjéhez méltán fűzhetünk nagy í^menyeket. A hangverseny, melyen igen szép s-'árnu közönség gyűlt össze, egyik kimagasló e-eménye volt az idei szezonnak. (- z.) — Húsz éves találkozó. A pápai fő­iskolában ezelőtt 20 évvel érettségit tett és jelenleg i- Pápán tartózkodó iskolatársak, számszerint 7-eu ina egy hete értekezletet tartottak, melyeu Kin József theolog. tanárt rendező biz. elnöknek és Kemény Béla városi aljegyzőt jegyzó'uek megválasztva, el­határozták, hogy Pápán folyó évi juuius havában a főiskolai örömünnepély napján, húsz éves találkozóra • összejönnek. Az 1880. évben 35-en tettek é.etségit, kik közöl 5 elhunyt és csak 5 iskolatársnak ismeret­ien a tartózkodási helye. Ennek kinyomozásával és az előintézkedésekkel az elnök és jegyző bízattak meg. — A Petőfi-Jókai-szoboralapra e hét folyamán a „Pápai Újság" gyűjtéséből befolyt 26 koroua 64 fillér. Adományozók : Dr. Nyikora József 4 koroua, Arnberg József 2 korona 64 fillér, Bayer Domonkos. Bayer Domonkosné, Farkas Dezső, Ligárt Mihály, Makay István, Piatsek Gyula, Szo­váthy Lajos, Szováthy Lajosué, Zuna Gyula, Zuna Gyuláné 2—2 korona. — A madarak pusztitása. Xcm kár­hoztatható eléggé a rakoncátlan gyermekek azon rossz szokása, hogy a madarakat és pedig főleg a jótékony madarakat pusztítják vagy az állatkák lelődőzésével vagy fészkeik leszedésével s a tojá­sok elpusztításával. A városi tanács nagyon he­lyesen hivatalosan is közzétette a mezőrendőri tör­vény ide vonatkozó szakaszainak intézkedését, de mi is szükségesnek tartjuk ez uton is fölhívni a közön­ség figyelmét erre a káros szokásra s védelmébe ajánlani rovarirtó énekeseinket. — Fertőző betegségek. Múlt héten 2 roncsoló-toroklob esetet jelentettek be a szolgabíró­sághoz ; az egyiket Vaszarról és a másikat Borsos­győrről, a hol a kanyaró járváuyszerüleg lépett fel. — Marczaltő árvízveszélyben. Az előző heti havazás és folytonos esőzés miatt meg áradt Kába folyó ma egyhete már nem fért meg medrében és az ártereket elárasztotta. — Hétfőn pedig az ár veszedelmesen kezdett növekedni az egész Kába-mentén a védtöltések közt. A marczaltő — keszői Rába-töltés védelmét Török János, Marcal­társulati főmérnök vezette páratlan szakértelemmel és fáradhatatlan buzgósággal. F. hó 9 — 10-ike közti éjjel, midőn ti Rába Marcaltőnél az eddigi áradásokhoz képest 00 — 1)4 centiméterrel magasabbra emelkedett, nagy veszélyben volt Marczaltő vidéke és a vasme­gyei Várkeszö község és ha Török mérnök nappal és éjjel egyaránt nem őrködött volna, bizony most a nevezett községek és vidékei, több pápai járásbeli községgel együtt elborítva és viz alatt állanának. A mondott éjjelen ugyanis az ár a töltéseket 3 helyeu átszakította, 2 helyen pedig a töltések tetején akart átrohanni, úgy hogy csak a Török mérnök által kirendelt községi közerőnek 4—5 órai éjjeli szakadatlan mun­kája mentette meg a vidéket az árviztől. A marczaltői korcsma és vámnál és a keszői átjárónál nagy hosz­vonalban nyúlgátakat emeltek, a szakításokat betöm­ték és a majd 5 kilóméter hosszú töltésen 60 em­berből álló rendes nappali és éjjeli őrség őrködött; de még igy sem tarthatták volna tovább a töltések a borzasztóan megnőtt vizet, ha 10-ikén reggel 6—7 óra közt a szanyi töltést az ár át nem töri, elborítváu Szuny, Szt.-András sopronmegyei közsé­geket, ami által aztán az ár apadván a szemközti rész, az árviztől megmenekült. Hallatlan rombolást és pusztítást okozott a fékezetleuül rohanó ár, mely Marcaltőn egész a vámig feljött s elbontással fenye­gette a nagy vendéglőt. A soproni országút, a keszői korcsma, az Irtás major majdnem egészen viz alatt voltak, a korcsma és major ablakain jóval feljebb emelkedett az ár és eszeveszetten elvitt mindent magával, mi útjába esett. Marcaltó' és Szauy közt a kis-celli vasúti Rába-hid pilléreit az ár kimosta, miáltal a híd leszakadt és a köz­lekedés a pápa — csornai vonalon csak 2—3 hó múlva nyilhalik meg. — Borzasztó a kár, amit az árviz tett épületekben és a földekben. A pápai fő­szolgabiróság részéről Körmendy Béla szolgabíró jelent meg Marcaltőu, a vész színhelyén és 2 napig — mig az árvízveszély tartott, kint volt a csendör­örs járőrével, melyet Xémeth István csendőr-őrmes­ter vezetett. — A „Pallas Nagy Lexikona," mely a külföld hasonló vállalatával bátran föl ve­heti a versenyt, most nyert a két pótkötettel teljes befejezézt. A Lexikon, melyet hazánk tudományos világának legjobb erői támogatták, az emberi isme­retek minden ágában megadja a fölmerülhető kérdésekre a szabatos feleletet s hogy e tekintetben ingfelel az igényeknek, azt irodalmi viszonyaink között páratlannak mondható elterjedése igazolja. A munkatársak diszes névsorában ismerőseink közül ott találjuk dr. Antal Géza főiskolánk tauáráunk nevét. — Köszönetnyilvánítás. Dr. Kende Adámné úrnő az izr. nőegylétnek 10 koronát volt szives ajándékozni, melyért hálás köszönetét nyilvá­nítja dr. Löiry Lászlóné, elnök. — Az uszoda részvénytársulat folyó hó 9-éu tartott közgyűlést, melyen az igazgatóság és felügyelő bizottság azon jelentését, hogy a mérleg 30 frt hiánnyal záródott, tudomásul vették s a hiánynak a tartalékalapból leendő leírását elrendel­ték. A tisztviselőket s az igazgatóságot és felügyelő bizottságot 3 évre megválasztották és pedig meg­választották egyhangúlag : elnök : Galamb József, jegyző : dr. Antal Géza ; igazgatósági tagok ; Mártonjaival/ Elek, Barthalos István, Szvoboda Vencel, Kovács István ; felügyelő bizottsági tagok : Baráth Ferenc, dr. Reclinitz Ede és dr. Löiry László ; Pénztárnok : Wajdits Károly, felügyelő: Wéber Dániel. — Betöréses lopások. Folyó hó 11-re virradóra Polcz Pál pápai, lakos kékfestő üzletét ismeretlen tettesek feltörték s onnan 4 darab tiz frtos és 4 darab öt frtos bankjegyet és li korona aprópénzt, ezenkívül különböző ruhanemüeket el­loptak. — Ugyancsak f. 11-én virradóra Somogyi Pál köteles, pápai lakos lakására is betörtek s onnan is elvittek többféle ruhákat és egy ezüst órát lánccal. F. hó 11-én a rendőrség elfogta és letartóz­tatta Német József pápai illetőségű s itteni lakos, rovott életű napszámost, midőn ez László József molnárnak kertjébe a kerítésen keresztül be­hatolt s a répa-vermet kibontotta s onuau répát lopott. — Színházi műsor. Vasárnap délután : Náni, népszínmű; este: Szulamit, daljáték; hétfőn délután: Falu rossza, népszínmű; este: Arany kakas, énekes vígjáték; kedden: Otthon, népszínmű; szerdán : Augot, operetté; csütörtökön : Házi béke, vígjáték ; pénteken : Arany kakas, énekes vigjéték ; szombaton : Bibliás asszony, operetté; vasárnap : ugyanaz. — Amerikába. Alig múlik el hét. hogy a győri és nezsideri rendőrség Amerikába — úl-levél nélkül átrándulni óhajtó, pápai járásbeli egyéneket vissza ne utasítana a helybeli szolgabírósághoz. A múlt héten is 3 férfit és 1 nőt kísértek vissza Nezsi­derből. Miud a négyen Koppány-községbeüek voltak és azért akartak kimeui Amerikába, hogy ott többet keresve könnyebben megélhessenek. A tőlük elvett 1010 korona készpénz kiutalása után illetőségi köz­ségükbe távoztak, hogy esetleg másuap, vagy később, a kirándulást újból de szerencsésebben megkísérelhessék. — Ruhatolvaj. Kocsis-ruha lopásban utazó ismeretlen tettes lehetett az, ki mult hó végével Mar­caltőn járt és enyves kezéhez a marcaltői uradalom két kocsisának nem kevesebb mint 8 darab külön­féle ruhadarabja, köztük egy téli kocsis-bunda is, hozzá ragadt. Az ügyes tolvaj csak egy furkós botot hagyott hátra a tett szinhelyén, mellyel eddig a nyo­mozók csak nyomát üthetnék, mert kilétét mai napig kideríteni nem lehetett. — Keresztyének üldözése. Rége---régen, ezerötszáz éve immár, hogy a keresztyénség Rómában is nagyobb terjedésének indult, auuyira, hogy már veszedelmesnek is látszott. A római császárok, mintha előre érezték volna, hogy az ő székvárosuk nagyszerű oszlopsorait valaha betemeti az idő, a fasecsek jelvényét a kettős kulcs váltja föl s a Pantheon kupoláját a Szent-Péter templom ha'adja túl. Mintha sejtették volna, hogy birodalmuk fegyverei megtompulnak a martyrok testén, gőgjüket elti­porja az alázat és birodalmukban egy uj állani alakul: nogy eljön „a kor, midőn a kicsapongó istenek halottak, s kova lejár a dölyfös boldogoknak. — A szenvedők birják aztán a földet, — édes gyönyör leszen hullatni könnyet. A ki nem szenvedett, az miud pogány . . . Es valóban a hatalom tényeit fél­ezred alatt tönkre tette az eszme, fuvalma. A leg­nagyobbszerü forradalom volt ez az egyetlen, mely valóban meg rázta a világot. Az történt az egész világgal, a mi Nagy Constautinussal: az égen megjelent előtte a kereszt, és rajta a szavak : Éjeiben gyó'zesz„. Es e kereszt, a szenvedés jelét meglátta a világ, s üresen maradtak a szobor isteuek szentelt ligetei, és bennük az alabastromoltárok. A km-esztvénség föllé­péséről Rómában, és terjedéséről szól a Nagy Képes Világtörténet mostani 62-ik füzete. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik, egyetemi tanár, a rómaiakról szóló kötet szurzője dr. Geréb József. Egy-egy kötet ára diszes felbőrkötésbe.í 8 1/t; füzetenként is kapható 30 krjával. Megjeleu minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek, írod. Int. Rt. Budapest, VIII., Üllői-ut 18,1 s minden hazai könyvkereskedés utján. — A „Zenélő Magyarország" zo-i­gora és hegedű zenemű folyóirat most megjelent VIII. füzete következő szép zenemű-újdonságokat közli : I. Dóczy József „Járom én a sötét erdőt" magyar dalt, II. „Szulamith" zsidó opera legszebb számát „Absolon dalát", III. Meyer-Hellmund „Petité Sere­nade" dallaingazdag szalondarabját, IV. ArtemieíF A. „Orosz keringójét" hegedűre zongoraki.-.érel.el. Ily gazdag tartalommal jelenik meg a „Zenélő Magyarország" minden egyes füzete. Evenként 24 füzet, minden füzet 10—10 oldal hangjegytarlalom­mal a legjohbau megválasztott, kiváló sikerű újdon­ságokból összeállítva jelenik meg. Előfizetési ára: egész évre, 242 oldal tartalomra 8 korona, félévre 120 oldal tartalomra 4 korona. Előfizethetni a most április 1-én megindult II. évnegyedre a r Zenélő Magyarország" (Klőkncr Ede) zenemű-kiadóhivatalá­ban Budapest, VI. Csengery-utca 02. a., honnan megimerésre niutatványfűzetot ingyen és bérmentve küldenek. — Nem remélt változás. Rettenetes szenvedéssel telve, nyolc év telt el a nélkül, hogy Moéder Mari asszony Yverdouban (Vadt Kanton, Svájc), bár mindeuféle gyógyszert használt, bajára enj'hitést talált volua. Mi okozta ezt a rettenetes bajt, ezt a heves szívdobogást, mely csaknem az ájulásig növekedett? Mi okozta a rettenetes főfájást, me.ly elrabolta álmát és borzasztó éjjeleket teremtett ? Mitől voltak a szervezetnek ezek a különös zavarai, melyek általános gyöngeséget idéztek elő és fatális végre engedtek következtetni ? Valószínűleg a vér­szegénység okozta ezeket a zavarokat és a mint rendesen tenni szokott, ha az emberi ki van ra3­rülve, Moéder asszoay a legtáplálóbb étellel nem

Next

/
Thumbnails
Contents